Kaptam egy felkérést ? mondja Kázmér testvér közösségünk plébánosa ? egy lelkigyakorlatra, Aradra. Eljössz velem? Arad, a Maros, a vértanúk! A bor, Tóth Árpád, Jávor Pál! ? tolulnak a gondolatok. Még sosem jártam ott, bár a 60 km-re lévő Borosjenő volt nagyszüleim lakóhelye. Megyek! Vezessek? ? kérdezem. ? Erre akartalak kérni. Akkor nagyböjt 4. vasárnapjára megyünk, de már péntek reggel indulunk, mert du. 4-kor kezdődik a keresztút.
Az út gyorsan és eseménytelenül telt, bár ismét bebizonyosodott, hogy a GPS nekem csak a napom újratervezésére jó. Gréti és Róbert atya már nagy szeretettel várt ránk. Egy kis beszélgetés, városnézés és ebéd, s máris a keresztútra készültünk a sekrestyében Krisztával, a ministránssal és Gyula bácsival, a kereszt vivőjével. Beálltam a keresztutat végző hívek közé. Milyen hatalmas ez a templom! Szép számmal vagyunk, főként idősebbek, családosok, a legfiatalabb talán a ministráns, a maga 18 évével.
Míg Jézust követve meg-meg állunk a stációk előtt, eszembe jut minden, ami feszít, ami nyugtalanít, ami megoldásra vár. Hasonló érzelmeket tükröznek a körülöttem lévők arcai. Kázmér atya a keresztút állomásainak végigelmélkedését a családi életre gondolva végzi. Cirenei Simon segít vinni Jézusnak a keresztet. Ez a családapák állomása, az apák áldozatának megszentelése. Vajon én hogyan csinálom? Hogyan tudom hordozni mások fájdalmát? És a magamét? Jézus testét leveszik a keresztről és anyja ölébe fektetik. Sokszor megszabadulunk a kereszttől, de mit sem használ, ha a halál foglyai maradunk. Én is többre vágyom? Miért a fájdalom az a rés, amelyen Jézus az életembe lép? Könyörülj rajtunk Uram!
Másnap reggel a templom szentélyében töltekezünk a zsolozsmával. Szükség van rá, hogy ezt az intenzív napot Isten igéjével betöltsük. 9-kor a plébánia közösségi termében találkozunk a hívekkel. Ekkorra, már a közös munkában, a székek felhordásában megismerkedünk néhányukkal. Hatvanan lehetünk. Kázmér atya örül, hogy itt lehet, mert látta az aradiak és Arad környékiek őszinte és tiszta szívét Gyöngyösön, a Fájdalmas Anya búcsúján. Énekünkkel kétszeresen is imádjuk az Urat, mert jó az Úrban bizakodni, jó az Úr. Remélj és bízz benne! Jó az Úr. ? énekeljük két szólamban. Majd arról beszél, hogy Mária személyiségét, milyen jól tükrözi a Magnificat, ami nem más, mint az ószövetségi idézeteknek a fölizzítása. Mária volt olyan alázatos, hogy nem akarta saját gondolataival megfogalmazni, hogy hogyan örül az Istennek. Annyiszor imádkozta és elmélkedte a zsoltárokat, hogy a szavak szinte maguktól gördültek ki a száján, amik egészen más szentírási élethelyzetekben fogalmazódtak: ?Isten az alázatosakat fölmagasztalja?, ?a gazdagokat pedig elbocsájtja üres kézzel?.
Amikor mi is nehéz és kilátástalan élethelyzetekbe kerülünk, Mária példáját követve jó nekünk is kiragadni egy-egy mondatát a szentírásnak és belekapaszkodni a hétköznapi tevékenységeink közben. Amikor a háziasszony főz, amikor valaki a villamoson utazik, vagy a bankban várakozik, és eszünkbe jut a családunk egy-egy fájdalma. Jó az Úrban bizakodni, jó az Úr. Remélj, felszólítjuk magunkat, hogyan cselekedjünk.
Hogyan is készüljünk a húsvétra? Kázmér atya Izajás próféta jövendöléseiből olvasott fel egy szakaszt: ?Íme, ez az a böjt, amely tetszik nekem: oldd le a jogtalan bilincseket, oldozd meg az iga kötelékeit! Bocsásd szabadon az elnyomottakat, és minden igát törj össze! Íme, törd meg az éhezőnek kenyeredet, és a bujdosó szegényeket vidd be házadba! Ha mezítelent látsz, takard be, és testvéred elől ne zárkózz el!?
Igazából nem szeretjük a nagy döntéseket ? folytatja, ? és főleg a mai társadalomban, nem csak a cukorbetegség, meg a magas vérnyomás, koleszterin a népbetegségek, hanem a döntésképtelenség. Krisztus követése viszont lehetetlen tettek és döntések nélkül! Válaszd az életet, vagy a halált! Jézus döntést kér! Reggel a háziasszonynak is el kell határoznia, mi legyen az ebéd, hogy annak elkészítéséhez vásároljon a piacon. A számítógépes játékok világa viszont azt akarja elhitetni velünk, hogy mindent vissza lehet fordítani, nem lesz következménye a döntésünknek. Ezt ismerte föl XVI. Benedek is, hogy a meg nem hozott döntésnek is van következménye, és munkabírása már nem a régi, ezért visszavonul és imádságával segíti az Egyházat.
A szabad ember, ha kimegy az aradi pályaudvarra, akkor elcsodálkozhat napokig, hogy milyen sokfelé utazhatna szabadon, de ha nem dönt, ? féltve a szabadságát, ? sehova sem jut el. Isten nem arra adja a szabadságot, hogy ne döntsünk, hanem ha elindultunk, akkor mérlegelve a következményeket, újabb döntést hozzunk, hogy végre elérjük az úti célunkat.
A mai társadalom, azt akarja sulykolni belénk, csak az értékes ember, aki hasznos. Az Isten nem a teljesítményünket nézi, hanem a magunkban hordozott értéket, amit segít kibontakoztatni. Vajon a Jóisten, miért nem hirdet akciót, ahogy ma az árukat reklámozzák. Pl. aki ma hozza el gyerekét elsőáldozási felkészülésre, három plusz Miatyánkot mondanak el érte a templomban. Talán azért, mert mindannyiunknak egyéni utat mutat az Isten, egyszerit és megismételhetetlent. Név szerint alkot meg minket.
Azt szokták mondani, józan ember fölfelé nem megy, ha mehet másképp is. Miért lefelé visz a könnyebb út, ahol bozótok sem akadályoznak? Gondoljuk el, Isten a hegytetőn elénk táruló panorámát akarja nekünk ajándékozni. Így közelebb leszünk hozzá, és nagyobb rálátásunk lesz a világra. Látjuk, ami ott van lent, apró, szinte elveszti jelentőségét. Arra kapunk meghívást, hogy válasszuk az életet, még akkor is, ha a nehezebb úton is haladunk, így tudjuk hova megyünk.
Persze a cél ismerete nem elég, bizalom is kell hozzá. Az Egyház kétezer éves hagyományára bizalommal rá lehet hagyatkozni, nem kell mindig új utakat keresni, csak fel kell fedezni újra a régi ösvényeket. Jézus is a prófétai hagyományra hallgatva kezdte meg a nyilvános működésre való felkészülését a 40 napos böjttel. A böjtölésünk is erről kell, hogy tanúskodjon: vágyunk a megígért hazába, ahol boldogok lehetünk. Böjtölni természetesen, nem csak az ételtől való megtartóztatással lehet, hanem beszélhetünk kevesebbet, ha szeretünk beszélni, vagy bármely tettet tehetünk szeretetből, úgy, hogy észre se vegyék. Nem kell nagy, látványos cselekedet, csak annyit kell tenni, amit el tudunk napról-napra hűségesen végezni.
Ezekkel a gondolatokkal került sor a kiscsoportos beszélgetésekre, ahol mindenki elmondhatta tapasztalatát, hogyan készül a húsvétra. Összegezve a csoportokban arról tettünk tanúságot, hogy nehéz döntést hozni, virrasztani, hűségesnek maradni, de sokszor, akkor tud Jézus személyesen belépni az életünkbe, amikor elbukunk és azt beismerve tovább folytatjuk a böjtöt, ahol abbahagytuk.
A templomban szent csenddel, szentségimádással, elmélkedéssel, fohászkodással telt az idő, majd szentmisével folytatódott. Az ebédet a szegények konyhájában közösen, nagy beszélgetésben költöttük el.
Vasárnap Kázmér atya két misét is mondott. A homília a tékozló fiú atyjáról, a tékozló szeretetű atyáról szólt, aki minden nap kiállt az útra és várta, hogy hazatérjen a fia, aki megkerült. Mi is hazafelé indultunk, miután a radnai kegyhelyet még meglátogattuk.
Harmadnap egy szép levél volt Kázmér atya e-mail-jei között: ?szeretem úgy gondolni, itt a Maros partján, hogy folyó mellé ültetett engem Isten és segít nekem táplálkozni akkor is, ha nem esik az eső. Eleinte gondoskodott róla, ameddig hajtásnak indultam, az utóbbi periódusban kicsit szomjas voltam ? de nem pusztultam el, mindig kaptam annyi vizet, hogy kibírjam, talán csak enyhén "lelombozódtam?. Ezen a hétvégén, úgy éreztem, hogy háromnapos friss, üdítő nyári esőt kaptam, ami megerősít, leporolja a leveleket, új erőt ad....
Míg Jézust követve meg-meg állunk a stációk előtt, eszembe jut minden, ami feszít, ami nyugtalanít, ami megoldásra vár. Hasonló érzelmeket tükröznek a körülöttem lévők arcai. Kázmér atya a keresztút állomásainak végigelmélkedését a családi életre gondolva végzi. Cirenei Simon segít vinni Jézusnak a keresztet. Ez a családapák állomása, az apák áldozatának megszentelése. Vajon én hogyan csinálom? Hogyan tudom hordozni mások fájdalmát? És a magamét? Jézus testét leveszik a keresztről és anyja ölébe fektetik. Sokszor megszabadulunk a kereszttől, de mit sem használ, ha a halál foglyai maradunk. Én is többre vágyom? Miért a fájdalom az a rés, amelyen Jézus az életembe lép? Könyörülj rajtunk Uram!
Másnap reggel a templom szentélyében töltekezünk a zsolozsmával. Szükség van rá, hogy ezt az intenzív napot Isten igéjével betöltsük. 9-kor a plébánia közösségi termében találkozunk a hívekkel. Ekkorra, már a közös munkában, a székek felhordásában megismerkedünk néhányukkal. Hatvanan lehetünk. Kázmér atya örül, hogy itt lehet, mert látta az aradiak és Arad környékiek őszinte és tiszta szívét Gyöngyösön, a Fájdalmas Anya búcsúján. Énekünkkel kétszeresen is imádjuk az Urat, mert jó az Úrban bizakodni, jó az Úr. Remélj és bízz benne! Jó az Úr. ? énekeljük két szólamban. Majd arról beszél, hogy Mária személyiségét, milyen jól tükrözi a Magnificat, ami nem más, mint az ószövetségi idézeteknek a fölizzítása. Mária volt olyan alázatos, hogy nem akarta saját gondolataival megfogalmazni, hogy hogyan örül az Istennek. Annyiszor imádkozta és elmélkedte a zsoltárokat, hogy a szavak szinte maguktól gördültek ki a száján, amik egészen más szentírási élethelyzetekben fogalmazódtak: ?Isten az alázatosakat fölmagasztalja?, ?a gazdagokat pedig elbocsájtja üres kézzel?.
Amikor mi is nehéz és kilátástalan élethelyzetekbe kerülünk, Mária példáját követve jó nekünk is kiragadni egy-egy mondatát a szentírásnak és belekapaszkodni a hétköznapi tevékenységeink közben. Amikor a háziasszony főz, amikor valaki a villamoson utazik, vagy a bankban várakozik, és eszünkbe jut a családunk egy-egy fájdalma. Jó az Úrban bizakodni, jó az Úr. Remélj, felszólítjuk magunkat, hogyan cselekedjünk.
Hogyan is készüljünk a húsvétra? Kázmér atya Izajás próféta jövendöléseiből olvasott fel egy szakaszt: ?Íme, ez az a böjt, amely tetszik nekem: oldd le a jogtalan bilincseket, oldozd meg az iga kötelékeit! Bocsásd szabadon az elnyomottakat, és minden igát törj össze! Íme, törd meg az éhezőnek kenyeredet, és a bujdosó szegényeket vidd be házadba! Ha mezítelent látsz, takard be, és testvéred elől ne zárkózz el!?
Igazából nem szeretjük a nagy döntéseket ? folytatja, ? és főleg a mai társadalomban, nem csak a cukorbetegség, meg a magas vérnyomás, koleszterin a népbetegségek, hanem a döntésképtelenség. Krisztus követése viszont lehetetlen tettek és döntések nélkül! Válaszd az életet, vagy a halált! Jézus döntést kér! Reggel a háziasszonynak is el kell határoznia, mi legyen az ebéd, hogy annak elkészítéséhez vásároljon a piacon. A számítógépes játékok világa viszont azt akarja elhitetni velünk, hogy mindent vissza lehet fordítani, nem lesz következménye a döntésünknek. Ezt ismerte föl XVI. Benedek is, hogy a meg nem hozott döntésnek is van következménye, és munkabírása már nem a régi, ezért visszavonul és imádságával segíti az Egyházat.
A szabad ember, ha kimegy az aradi pályaudvarra, akkor elcsodálkozhat napokig, hogy milyen sokfelé utazhatna szabadon, de ha nem dönt, ? féltve a szabadságát, ? sehova sem jut el. Isten nem arra adja a szabadságot, hogy ne döntsünk, hanem ha elindultunk, akkor mérlegelve a következményeket, újabb döntést hozzunk, hogy végre elérjük az úti célunkat.
A mai társadalom, azt akarja sulykolni belénk, csak az értékes ember, aki hasznos. Az Isten nem a teljesítményünket nézi, hanem a magunkban hordozott értéket, amit segít kibontakoztatni. Vajon a Jóisten, miért nem hirdet akciót, ahogy ma az árukat reklámozzák. Pl. aki ma hozza el gyerekét elsőáldozási felkészülésre, három plusz Miatyánkot mondanak el érte a templomban. Talán azért, mert mindannyiunknak egyéni utat mutat az Isten, egyszerit és megismételhetetlent. Név szerint alkot meg minket.
Azt szokták mondani, józan ember fölfelé nem megy, ha mehet másképp is. Miért lefelé visz a könnyebb út, ahol bozótok sem akadályoznak? Gondoljuk el, Isten a hegytetőn elénk táruló panorámát akarja nekünk ajándékozni. Így közelebb leszünk hozzá, és nagyobb rálátásunk lesz a világra. Látjuk, ami ott van lent, apró, szinte elveszti jelentőségét. Arra kapunk meghívást, hogy válasszuk az életet, még akkor is, ha a nehezebb úton is haladunk, így tudjuk hova megyünk.
Persze a cél ismerete nem elég, bizalom is kell hozzá. Az Egyház kétezer éves hagyományára bizalommal rá lehet hagyatkozni, nem kell mindig új utakat keresni, csak fel kell fedezni újra a régi ösvényeket. Jézus is a prófétai hagyományra hallgatva kezdte meg a nyilvános működésre való felkészülését a 40 napos böjttel. A böjtölésünk is erről kell, hogy tanúskodjon: vágyunk a megígért hazába, ahol boldogok lehetünk. Böjtölni természetesen, nem csak az ételtől való megtartóztatással lehet, hanem beszélhetünk kevesebbet, ha szeretünk beszélni, vagy bármely tettet tehetünk szeretetből, úgy, hogy észre se vegyék. Nem kell nagy, látványos cselekedet, csak annyit kell tenni, amit el tudunk napról-napra hűségesen végezni.
Ezekkel a gondolatokkal került sor a kiscsoportos beszélgetésekre, ahol mindenki elmondhatta tapasztalatát, hogyan készül a húsvétra. Összegezve a csoportokban arról tettünk tanúságot, hogy nehéz döntést hozni, virrasztani, hűségesnek maradni, de sokszor, akkor tud Jézus személyesen belépni az életünkbe, amikor elbukunk és azt beismerve tovább folytatjuk a böjtöt, ahol abbahagytuk.
A templomban szent csenddel, szentségimádással, elmélkedéssel, fohászkodással telt az idő, majd szentmisével folytatódott. Az ebédet a szegények konyhájában közösen, nagy beszélgetésben költöttük el.
Vasárnap Kázmér atya két misét is mondott. A homília a tékozló fiú atyjáról, a tékozló szeretetű atyáról szólt, aki minden nap kiállt az útra és várta, hogy hazatérjen a fia, aki megkerült. Mi is hazafelé indultunk, miután a radnai kegyhelyet még meglátogattuk.
Harmadnap egy szép levél volt Kázmér atya e-mail-jei között: ?szeretem úgy gondolni, itt a Maros partján, hogy folyó mellé ültetett engem Isten és segít nekem táplálkozni akkor is, ha nem esik az eső. Eleinte gondoskodott róla, ameddig hajtásnak indultam, az utóbbi periódusban kicsit szomjas voltam ? de nem pusztultam el, mindig kaptam annyi vizet, hogy kibírjam, talán csak enyhén "lelombozódtam?. Ezen a hétvégén, úgy éreztem, hogy háromnapos friss, üdítő nyári esőt kaptam, ami megerősít, leporolja a leveleket, új erőt ad....
Kis Károly
f 2013. március 1-3. között hálós lelkigyakorlatot tartottunk Marosfőn. Ha mottót kellene adnom a hétvégének, ezt adnám: Isten tenyerén megpihenve. Számomra a hálós rendezvények közül fontos esemény a lelkigyakorlat.
2013. március 29.
"Beteljesedett! Aztán lehajtotta fejét és kilehelte lelkét" Jn 19,30b
Az emberiség történetében milliók hangja kiáltott az ég felé, a megalázott szenvedések és az igazságtalan, erőszakos halál következtében. Mi, keresztények azt tartjuk és úgy éljük meg, hogy az emberiség történetének legtragikusabb halála Nagypénteken következett be, amikor Jézus Krisztus meghal a kereszten. Jézus halála azért döbbent meg mindannyiunkat, mert az emberiség számára a megváltást hozó Isten fia függ a kereszten. Ennek ellenére nem szabad elakadnunk az érzelmeknél, hanem a kereszten szenvedő Jézusunkban, a minket határtalanul szerető Istent kell szemlélnünk. A Szeretet szemlélése lassan átváltoztatja tekintetünket, és beleviszi a feltámadt Isten Fia szemlélésébe.
2013. március 28.
"Uram, te akarod megmosni az én lábamat?" Jn 13,7
Isten a meglepetések Istene. Jézusnak a magatartása meghökkenti Pétert, aki tiltakozik a lábmosás ellen. Jézus szeretete azonban nem ismer határt. Gesztusának két nagyon fontos üzenete van. Olyan területre akar vezetni bennünket, amely szétfeszíti emberi korlátainkat és belevisz a szeretet misztériumába. Ezt a szintet értelmezni már nem lehet csak érezni, élni. A másik szint az alapvető emberi magatartásra mutat: ha Isten a szolgáló Istenünk, akkor mi emberek is a szolgáló szeretetet gyakorlóivá kell válnunk. Ezt kell, hogy megjelenítsék intézményeink és személyes emberi életünk.
2013. március 27.
"Hol készítsük el nektek a húsvéti vacsorát?" Mt 26,18a
Az apostolok a zsidó Húsvét megünneplésére készülnek, és egy egyszerű kérdéssel fordulnak Mesterükhöz. Kérdésük azonban az egész kereszténység alapkérdése lett, hiszen a zsidó ünnep tartalma átalakult a kereszténység legmeghittebb és legtáplálóbb lakomájává. Az apostolok kérdése, az én személyes kérdésem is. Lefordítva talán így hangzik: mit kell tennem, annak érdekében, hogy a Veled való kapcsolatomat meg tudjam ünnepelni? Hol van az az élettér bennem, ahol szeretetkapcsolatunk ünneplése elkezdődhet Uram? Döntéseket kell-e hoznom, hogy teret engedjek a bennem való jelenlétednek, vagy csak egyszerűen hagynom kell, hogy a Te sugárzásod melegében feltöltődjek?
2013. március 26.
"Életedet adod értem?" Jn 13,38
Jézus szkeptikusan fogadja Péter kijelentését, akkor is ha lelkesedésével Jézus iránti szeretetét akarja kifejezni. Kijelentését éretlennek és megalapozatlannak tartja, ezért visszakérdez: ?Életedet adod értem?? Jézus kérdése kijózanító és jogosnak bizonyult: Péter félelemből megtagadta Mesterét. Bukása fájdalmas volt, de egy nagyon fontos dologra megtanította: nem a saját erejében, hanem az Istenben kell bíznia. Ez a tapasztalat teszi alkalmassá arra, hogy bátor képviselője és hirdetője legyen Jézus evangéliumának. Életünk legfájdalmasabb bukásai, minket is megtaníthatnak arra, hogy ne önmagunk, hanem Isten erejére hagyatkozzunk.
2013. március 25.
"Ott volt Lázár, akit Jézus föltámasztott halottaiból" Jn 8,59b
Minden ember életében a legmélyebb egzisztenciális szorongásként húzódik meg a halál valósága. Idősödő korban egyre gyakrabban, de fiatal, sőt gyerekkorban is, ha nem is nagy intenzitással, de a halál mindenki témája. Jézus Nagyszombaton ?alászállt a poklokra?, ?ascendet ad infernos?, és megérintette az ember legelrejtettebb és legmélyebb szorongását is. A halott Lázár élő jelenléte jel a mi számunkra: a Krisztusban hívő ember, a halál realitásában is az Élethez kapcsolódik. A Nagy hét ideje különösen alkalmas arra, hogy Krisztus keresztjéhez kapcsolódjunk, aki átvisz bennünket a halál szorongásán is.
2013. március 22.
"Ismét el akarták fogni, de Ő kiszabadult a kezeik közül" Jn 10,39b
Az emberiség történelme nem gazdátlanul rohanó szekér, annak ellenére, hogy az isteni törvényektől való elrugaszkodás rendkívül sok szenvedést és erőszakot eredményez a földön. Jézust akkor tudják elfogni, amikor Isten tervében elérkezett ez az óra. Az elfogatás pillanatától nem fut el, hanem önként megy eléje, hogy teljesítse küldetését. Addig a pillanatig azonban az Isten Fia sérthetetlen. Jézus önként vállalt szenvedése óta, az elkerülhetetlen szenvedés is szakrális dimenziót kapott. Ehhez viszont az szükségeltetik, hogy az elkerülhetetlen szenvedést küldetés tudattal vállaljam.
2013. március 21.
2013. március 21.
"Jézus azonban eltűnt, s kiment a templomból." Jn 8,59b
Időnként úgy érzékeljük, hogy Jézus mintha eltűnne az életünkből. Hiába keressük nagy erőfeszítéssel, nem találjuk. Ilyenkor hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy az Isten eltávozott, vagy legalább elrejtőzött. Ezek inkább költői kifejezések. Istennek az irántunk érzett örök hűsége és szeretete az állandó jelenlétét biztosítja számunkra. Isten abban a pillanatban észlelhető, amikor a lelkemben van elég vágy, tisztelet , finomság és a jelen pillanat fele való fordulás. Minden erőszakos megnyilvánulás, akkor is ha a ?szent? érdekében történik, elzárja a lélek útját a jelen pillanatban működő Isten felé.
2013. március 20.
"Ha ti kitartotok tanításom mellett, valóban tanítványaim vagytok?" Jn 8,31b
A tapasztalat szerint, minden tanítványnak, sőt, minden Krisztus hívőnek az életében elérkezik a ?kitartás órája? amivel mindenkinek szembe kell néznie, és ezen át kell mennie. Ezekben a pillanatokban drámai módon találkozhatok az egyedülvalóság szenvedésének a különféle arculataival. A ?kitartás órája? próbára teszi mindazt, amit eddig felépítettem a lelkemben. Jézus és az Ő ügye mellett eltöltött önzetlen idő, és természetesen Isten ingyenes szeretete, átsegít ezeken az ?órákon?. Sok ember vallomása szerint, ezek az ?órák? a legféltettebb kincseikké alakultak át.
2013. március 19.
2013. március 19.
"József, Dávid fia ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, hiszen a Szentlélektől van áldott állapotban" Mt 1,20b
Életünk elég nagy része arról szól, hogy keressük önmagunkat azokkal a kapcsolatokkal, fogódzókkal és lehetőségekkel, amelyek segítségével közelebb kerülünk önmagunkhoz. Csak akkor nyugszunk le, amikor belépünk az ?oltalmazottság? érzésébe. Ez az érzés, ajándék, amelyet elérni, megragadni, kiérdemelni nem lehet. Az "oltalmazottság" érzése időnként Isten ingyenes ajándékaként megjelenhet az életünkben. Ez a tapasztalat lassan feloldja a bennünk levő félelmet, és képessé tesz arra, hogy átrendezzük életünket Isten szempontjai szerint.
2013. március 18.
"Én vagyok a világ világossága. Aki engem követ nem jár sötétben, hanem övé lesz az élet világossága." Jn 8,12
Az életnek a sötét és fényes tapasztalatai egyaránt hozzátartoznak az emberi élethez. Senki sem tud megkímélni bennünket az elsötétült pillanatok és időszakok magtapasztalásától. Aki az életben csak a fényt akarja, az naiv és éretlen marad. Az Istenben bízó ember kitárja a lelkét és befogadja életének sötét tapasztalatait is. A hit dimenzióján keresztül életünk legsötétebb pillanatai is értelmet nyernek. Aminek megtaláltam az értelmét és értékét, az többé már nem sötét részként létezik bennem, hanem átalakul fényforrássá.
2012. március 15.
"Menjetek csak föl az ünnepre, én most nem megyek föl erre az ünnepre, mivel időm még nem telt be." Jn 7,82012. március 15.
Jézus különleges tisztelettel bánt az idővel. Ráhangolódott az üdvösség idejére és hitt abban, hogy az időn kereztül a Mennyei Atya dolgozik. Nem sietett el semmit, mert tudta, hogy az igazán lényeges dolgok állandóan útban vannak feléje és Isten országa felé. Amióta Jézus belépett az emberiség történelmébe, azóta az ?idő? még inkább alkalmassá lett üdvösségünk történtének a megélésére. Ezért Jézus Krisztus óta, az ?ember és az Isten ideje? szorosan összetartoznak. Hinnünk kell abban, hogy minden emberi időn és eseményen keresztül, az üdvösség ideje bontakozik ki.
2012. március 14.
?Vizsgáljátok meg az Írásokat, hiszen azt tartjátok, hogy bennük találtok örök életet.? Jn 5,39
Az Egyház tanítása szerint, a Szentírásban Istennel találkozhatunk. Természetesen, ez a találkozás nem a fizikai lét kategóriái szerint történik. A Szentírás olvasásának a nagy kihívása, hogy a szavak mögé hatoljunk, és belépjünk a szavak mélyebb jelentésébe. Sok gyakorlat, finomság, éber, érdeklődő kíváncsiság szükséges ahhoz, hogy egy idő után a Szentírásban szereplő szavak, képek, szereplők megszólítsanak bennünket. Az Írásokban való elmélyedés, az élet értelmes összefüggéseinek az elmélyülését is jelenti és az örök élet távlatát hordozza számunkra.
2013. március 13.
2013. március 13.
"Atyám szüntelenül munkálkodik, ezért én is munkálkodom." Jn 5,1
Isten túlcsorduló szeretetéből és rendet teremtő tevékenységéből jött létre a világ. Az ember ?Isten képmása?-ként a teremtés koronája lett. A teológia Isten alkotó munkájában megkülönbözteti a világ létrehozásával és a világ fenntartásával járó tevékenységet. Az ember, mint Isten képmása és a teremtés koronája, az emberi lét lényegéből adódó feladata és küldetése, hogy részt vállaljon a teremtés fenntartásának a munkájában. Ezért, aki munkáját küldetésként tudja megélni, az részt vesz Isten teremtői munkájában, és betölti életterét a munka örömének pozitív sugárzásával.
2013. március 12.
"Kelj föl, fogd ágyadat és járj!" Jn 5,8a
Vannak olyan emberek, akiknek az a ?titkos érdek?-ük, hogy ne gyógyuljanak meg. Ebben az állapotukban talán több figyelmet, együttérzést, sajnálkozást kapnak, jobban belekerülnek a figyelem középpontjába, kevesebb felelősséget kell vállalniuk. Különösen a lelki megbetegedések esetében a gyógyulás útjához hozzá tartozik a saját felelősség felvállalása. Amíg a beteg hárít és csak másokat tesz felelőssé sorsáért, addig nem tud a gyógyulás útjára lépni. Abban a pillanatban, amint ?fogja ágyát?, vagyis fölvállalja terhét, a gyógyulás folyamatának a beindulása máris észlelhető.
2013. március 11.
"a galileaiak szívesen fogadták" Jn 4,45
A Jézussal való bensőséges kapcsolat a szív mélységében kezdődik. A szív szerepe kiiktathatatlan az Istennel való kapcsolatból. A szív nyitottsága vonzza az Istent. Aki ?szívesen? fogadja Jézus érkezését, ott az Isten Fia otthon fogja érezni magát. Istennek az ?otthonunkba? való megérkezésével, elkezdődik a szeretet csodájának a kibontakozása és megünneplése.
2013. március 8.
"Őt teljes szívből, teljes elméből és minden erőből szeretni, a felebarátot pedig úgy szeretni, mint önmagunkat?" Márk 12,33
Különösen örülök a mai nap evangéliumi versének. Úgy gondolom, hogy a főparancs teljesítése, számunkra (férfiak számára), a nők nélkül szinte lehetetlen. A Nő, az Isten női képét jeleníti meg a földön. Olyan értékeket tesz láthatóvá, melyek az Istenre utalnak: a befogadás szépségét, a termékeny szeretet csodáját, az Istentől kapott szépség elmúlhatatlanságát, a táplálás csöndes sugárzását, Isten szépségének a megjelenítését. Mi férfiak: csodálunk benneteket, szívünk mélyén az Isten előtt hordozunk titeket, és létetekért az Istennek mondunk hálás köszönetet.
2013. március 7.
"Aki nincs velem, ellenem van, aki nem gyűjt velem, szétszór" Lk 11,23
Minden ember Isten képmása: ?Imago Dei?. Ezért a spirituális és szellemi dimenzió lényegesen hozzátartozik az ember önmegvalósításához. A bennünk lévő Istentől való ellentétes irányba való haladás, megterheli a személyiséget. Az is előfordulhat, hogy a jónak gondolt irányultság, hamisnak bizonyul. Az Isten fele haladásunk hiteles és hamis csengéseit, a megélt élet minősége igazolja.
2013. március 6.
"Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy visszavonjam a törvényt vagy a prófétákat: nem azért jöttem, hogy megszüntessem, hanem, hogy beteljesítsem." Mt 5,1
Az érett hívő keresztény számára a legnagyobb törvény: Jézus Krisztus. Minden más vallásos törvényt, az iránta való tisztelet és szeretet miatt tart be. Ha valamelyik törvény már nem segíti az Istennel való személyes kapcsolat mélyülését, ebben az esetben Istenre, mint legfelsőbb fórumra kell hallgatnia. Előfordulhat az is, hogy Jézus személye háttérbe szorul, és a csupasz törvény kerül a hívő ember vallásos életének a központjába. Ez a jelenség inkább törvényközpontúságot, és nem az Istenközpontúságot juttatja eszünkbe. Ilyenkor a vallásos élet csak csekély mértékben segíti, vagy egyenesen hátráltatja a személyiség fejlődését.
2013. március 5.
"Uram! Hányszor vétkezhet ellenem testvérem, hányszor kell megbocsájtanom neki?" Mt 18,21
Az integrált ember, az önmagunkkal és másokkal való kiengesztelődés nélkül, nem valósulhat meg. Ebben a folyamatban segítségünkre van az Isten, aki egyrészt az Ő irgalmas és feltétel nélküli szeretetét sugározza ránk, másrészt pedig arra szólít fel, hogy mi is legyünk irgalmasak. Amíg a tudatos vagy elfojtott harag ott bujkál bennünk közeli vagy kevésbé közeli kapcsolataink iránt, addig terhet hordozunk, mely negatív irányba fogyassza személyiségünk energiáját. Ha nem is a bántalmazóért, legalább önmagunk boldogságérzetéért és istenkapcsolatunk mélyüléséért meghozhatjuk azokat a döntéseket, amelyek beindítják bennünk a kiengesztelődés folyamatát.
2013. március 4.
"Bizony mondom nektek, folytatta, sehol sincs a prófétának kevesebb becsülete, mint a saját hazájában" Lk 4,24
Néha fájdalmasan éljük meg rokonaink, ismerőseink, környezetünk előítéleteit, olykor kényszerzubbonyát. ?Mássá? alakulásunkat időnként irigységgel reagálják le. Környezetünk egy része, jobban szeretné ha nem változnánk és belesimulnánk a szürke kitaposott útba. ?Mássá? alakulásunk szembesítheti őket és titkos kihívásokat adhatnak nekik, melyeket úgy próbálnak elnyomni, hogy megtámadják bennünk azt, ami különlegessé tesz, tehet. Isten sohasem az uniformizmusnak a pártolója. A jó szándékú ?különleges? embereket pártfogásába veszi. Azonban vigyáznunk kell arra, hogy a mi ?másságunk? nehogy hamis elit tudatot tápláljon bennünk.
2013. március 1.
"Volt egy gazdag ember, aki szőlőt ültetett" Mt 21,33
Mindannyian szeretjük a szőlőt. Gyönyörködünk a szőlőgerezd szépségében és élvezzük a szemek zamatos ízét. Az ember Isten túlcsorduló szeretetéből született. Ezért minden ember életének önmagában véve mélyebb értéke és értelme van. Az emberi lét értékességét senki sem kérdőjelezheti meg. Amint a szőlővessző példájából tudjuk, a szemek beérését nem az erőlködés és a teljesítménykényszer segíti, hanem a szőlővesszőben történő nedvkeringés. Létünk kiteljesedésében, Isten érzékelése a legfontosabb tényező. A kiteljesedett élet pedig, megtanít bennünket a gyönyörködés magasztosságára.
2013. februári morzsák
Vándorbotunk a hit - Bereczki Silvia előadása itt meghallgatható >>
Kapcsolatok hálójában - írás a Vasárnap katolikus hetilap honlapján >>
Pázmán Enikő és Bokor Erzsébet írása a 2013. 02. 23-i találkozóról
Pázmán Enikő:
Köszönjük a jó Istennek, hogy igazi ?lelkesen" összehangolta a kerületi találkozónkat február 23-án, Gyergyóban. Köszönjük, hogy a hit útján kegyelmekkel megáldott zarándokot hozott közénk előadóként: Bereczki Silvia segítőnővért. Pezsgő, sziporkázó, egyszerű és hiteles szavai által magunkban kereshettük, hogyan hordozzuk az Örömhírt zarándokutainkon életünkben.
Istent kerestük délután is a műhelyek vezetői segítségével: értelmünkön, kapcsolatainkon, a művészeteken, megélt élményeinken keresztül.
Áldott volt együttlétünk, éreztük.
Hála Neki.
Bokor Erzsébet:
Nagyon örültem, amikor Enikő meghívott a gyergyói Háló találkozóra, hiszen nagyon szeretem a hasonló programokat. Nem voltak különösebb elvárásaim, hiszen ezelőtt nem ismertem a Hálót. Nagy meglepetésemre ismerősökre leltem, így úgy éreztem, hogy már nem vagyok egyedül. Mindenki nagyon kedvesen és barátsággal fogadott.
Bereczki Silvia előadása után mélyen meghatódva ültem le a kiscsoportos beszélgetésre. Rendkívül tartalmas, sok mondanivalót közvetítő előadásként ítélem meg. Ahogy a beszélgetésen is kifejtettem, úgy éreztem, hogy kifejezetten voltak olyan részek, amelyek nekem szóltak. Ez nem véletlenül történt, ahogy ő is fogalmazott ? a Gondviselés vezetett ide, hogy pont most itt legyek és halljam mindezt. Nagyon sok érdekes idézetet hallottam, amelyek közül párat le is jegyeztem, hogy otthon még alkalmam legyen rajtuk elmélkedni. Az ebédet követően már nagyon kíváncsian vártam az ifi csoport délutáni programját ? az élményszínházat. Olyan érzéseket hozott elő belőlem, amelyeket régen még magamnak sem mertem bevallani.
Ez a nap összességében nagyon kellemesen telt számomra, új embereket ismertem meg, új ismeretekkel is gazdagodtam, de ami ezeknél is fontosabb Istent még közelebb sikerült magamhoz éreznem. Köszönöm szépen a szervezőknek, hogy ilyen tartalmas, felejthetetlen élményt sikerült szereznem e nap által és nagyon remélem, hogy még lesz alkalmam részt venni hasonló Háló találkozón.
2013. február 22-én és 23-án a muzslyai Emmausz kollégiumban szerveztük meg a Háló mozgalom délvidéki szervezőinek (bogozóinak), területi felelőseinek már hagyományossá vált hétvégéjét. A műhelymunkákat a Budapestről érkezett Koncz András, a Háló Iroda vezetője és Közösségi Műhelyének "tréning mestere" és segítőtársa Szeibert Kati vezették. A megjelent 35 délvidéki bogozó és segítő közül - nagy örömünkre - 15 az ifi korosztályt képviselte!
A téma, amelyet közös munkával és együttgondolkodással feldolgoztunk: ?Hogyan szervezzünk találkozót?? (tervezés, előkészítés, lebonyolítás, és utógondozás) volt. Sorra vettük a feladatokat, hogy mi mindent kell tennünk annak érdekében, hogy a találkozó jó legyen, és a résztvevők is jól érezzék magukat alatta.
Beszélgettünk az eddigi tapasztalatainkról, jókról és rosszakról egyaránt, felvázoltuk erősségeinket a találkozó szervezés terén, de hibáinkra és mulasztásainkra is rámutattunk. Rádöbbentünk a csapatmunka jelentőségére és hálás szívvel rácsodálkoztunk a Szentlélek támogatására, tevékenységeink során. Kiscsoportokban feldolgoztuk egy találkozó fontosabb mozzanatait: meghívó készítés, személyes megszólítások, programtervezet, program kiértékelő ívet. Még kisfilmforgatási tervet is készítettünk?
Sok tapasztalattal, hasznos ötlettel gazdagodva és a jól végzett közös munka örömével a szívünkben vettünk búcsút egymástól a következő viszontlátásig, ami Torontáltordán a Közép-bánáti Háló találkozón lesz.
Halmai Ági
2013. február 9-én abban az élményben részesültem, hogy részt vehettem az ötödik alkalommal megszervezett hálós farsangi bálon. Megjegyzem, már többször hallottam a Hálóról, ezért örültem, hogy végre betekinthetek e közösségbe.
Jó volt látni, hogy nemcsak a matrimoniális család létezik, hanem vannak igazi kapocsként működő ? társadalmi? családok is mint a Háló. Részese lehettem egy ilyen családnak, ahol generációk széles skálája volt jelen, hiszen volt ott gyerek, tini, középkorú, de idősebb is.
A hangulat már a legelején meghitt volt, Ottó köszöntése után már sorakoztak is a színes jelmezek és a fergeteges produkciók. Külön dicsérendő, hogy a produkciók előadói levetkőzték minden gátlásukat, volt ott férfi angyal, női ördögöcske, banánültetvényéről híres kotormányi cowboy, túlvilági lény, rekorddöntő, japán orvos, közel-keleti muzulmán páros is.
Nemcsak öltözetükkel, hanem főként élces szövegükkel kápráztatták el a jelenlévőket. Igazi hatást váltott ki a Bad Boys nevű tinik produkciója, akik igazi profikként állták meg helyüket zenés pantomim játékukkal. Számomra a legderűsebb produkciónak a ?Hattyúk tánca? bizonyult, ahol a bébi balerinák igazi felnőttes méltósággal siklottak végig a táncparketten. Kecses mozdulataikkal, bájos mosolyukkal megnyernék még a moszkvai operaház igazgatójának is a tetszését.
Dicséretet érdemel Péter Magdi néni is, aki hősiesen végigtáncolta a mostanra már világhírű Gangnam Style koreográfiáját.
Leleményesnek bizonyultak a tombolák nyereményei is, a bőség mellett a változatosság is jelen volt. Én is egy szokatlan nyeremény boldog tulajdonosa lehettem, kedvenc óvó nénink férjénél, Fejér Lászlónál nyertem pénzügyi tanácsadást, amelyet hamarosan szándékozom is felhajtani és biztos vagyok, hogy a nyereménynek köszönhetően pénzügyi gondjaim meg fognak oldódni. De volt ott még könyvnyeremény, pólók, bögrék, állatorvosi konzultációk, ingyenes hajvágás, romantikus vacsorák. Az értékes fődíj pedig Imets László művész alkotása volt.
A házigazdák folyamatosan gondoskodtak a jó hangulatról, amelyet csak fokozott a kiváló zene is, kiváló zenészekkel.
Elgondolkoztam azon, hogy nem véletlenszerű, sőt nagyon is találó a HÁLÓ névválasztás, hiszen ezen az eseményen is azt tapasztalhattam, hogy a jó, családias hangulat, az emberekből áradó öröm, szeretet, egymás iránti odafigyelés volt a fontos és ez akaratlanul ?behálózott? engem is. Jó volt kizökkenni a hétköznapok szürkeségéből és érezni az öröm, a jókedv, a szeretet és egy kiforrott közösség szellemét. Köszönet ezért a hálősoknak és kívánok e ?család? minden tagjának egészséget, szerencsét és kitartást a feladatok elvégzésében.
Köszönettel és tisztelettel: Antal Éva, Csíkszentgyörgy
2013. február 28.
"Volt egy dúsgazdag ember. Bíborba és patyolatba öltözködött és dúsan lakmározott mindennap" Lk 16,19
A dúsgazdag ember alapvető problémája a rosszul értelmezett identitás kérdés. Olyan dolgokra építi életét, amelyek nem tudják megtartani. A lét egzisztenciális határhelyzetei olykor megrázzák az embert, és lehántanak róla mindent, ami nem az öröklét távlatának az építését segíti. Minden lehet ajándék, ha nem tapadunk hozzá és ha nem homályosítja el szemünk elől a helyes irányt. Ha emberi identitásunk mélyebb gyökereiből akarunk táplálkozni, minden nap ezt a kérdést kellene hordozzuk magunkban: mi az, ami örökre megőrződik a mi számunkra?
2013. február 27.
"Intézd úgy, hogy két fiam közül az egyik jobbodon, a másik balodon üljön országodban." Mt 20,21
Amikor az ember Isten művének az építésére vállalkozik, könnyen előfordul, hogy párhuzamosan a saját művét is el kezdi építeni. A nagy szenteknek és a kiváló egyéniségeknek sikerült a két síkot teljesen szétválasztani. Ezért a mai napig mélységes tiszteletünkkel vesszük körül őket, imádkozunk hozzuk. Egyébként részben a természetes folyamat része, hogy az isteni művek építése mellett, az emberi művek építése is zajlik. Szerintem a gond ott kezdődik, amikor felborul az egyensúly, és az isteni művek leple alatt, az emberi önzés gátlástalanul előretolja önmagát. Fontos az állandó felülvizsgálás, hogy az isteni szándék ne keveredjen össze a túlságosan emberi szándékokkal.
2013. február 26.
"Aki fölmagasztalja magát, azt megalázzák, aki pedig megalázza magát, azt fölmagasztalják.?" Mt23,12
"Ne ítéljetek, hogy meg ne ítéljenek" Lk 6,37a
2013. február 22.
"Te vagy a Messiás, az élő Isten fia." Mt 16,17b
2013. február 26.
"Aki fölmagasztalja magát, azt megalázzák, aki pedig megalázza magát, azt fölmagasztalják.?" Mt23,12
Az emberiség leíratlan törvénye szerint, a gőgös ember előtt, a közösségek és a személyek lassan elzárkóznak, és kizárják az ilyen embert a kapcsolatok intim szférájából. Az ember csak akkor talál otthonra a kapcsolatokban, ha felsőbbrendűségi érzését és arroganciáját leveti, és reális énjét fölvállalja. A mű embernek az udvariassági és jó modorú törekvései, valamint megjátszott mosolya értékelendő, de sajnos nem közösség és kapcsolatteremtő. Amíg hiteles énünket, - annak magasztosságát és csúnyaságát valamilyen szinten nem tudjuk megmutatni és fölvállalni, addig kapcsolatszegények maradunk.
2013. február 25.
2013. február 25.
"Ne ítéljetek, hogy meg ne ítéljenek" Lk 6,37a
Aki nem tapasztalta meg az élet mélységeit, az mást könnyen megítél. Jung szerint: "az az ember, aki a szenttel és a prófétával azonosul, csak akkor gyógyul meg, ha erkölcsi verességet szenved, az az bűnt követ el." Az érett ember tiszteletben tartja a másik embert. Van, akit a saját poklának a bejárása tanítja meg arra, hogy tisztelje az embert, bejárt életútjával együtt. Egyébként a profán emberi kultúra leíratlan szabályai szerint is, az emberi élet privát szférájába, nem illik vájkálni. Az is könnyen előfordul, hogy amikor mást meg és elítélünk, saját éretlenségünket, elfojtott indulatainkat, megvalósulatlan életünket vetítjük ki.
2013. február 22.
"Te vagy a Messiás, az élő Isten fia." Mt 16,17b
Péter apostol szavai ezek, aki nagyon sok nehézségen ment keresztül. Egyik legmélyebb pontja akkor volt, amikor félelemből megtagadta Mesterét. Az erős félelem könnyen megbénítja szabadságunkat. Ezt tette Péterrel is. Péter azonban szilárd alapokat rakott le. Az Ő Istene, Jézus, az élő Isten fia, aki a legmélyebb kudarcán és szégyenén is átsegíti. Tagadása nem eltávolítja, hanem még mélyebbé teszi a kapcsolatát Istennel. Ha a szívem mélyén átélem, hogy számomra Jézus az élő Isten Fia, akkor minden, ami az életemben történik, még a bűneim is, az Istennel való kapcsolatomat mélyítheti.
2013. február 21.
"Kérjetek és adnak nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak." Mt 7,72013. február 21.
Helyes-e, ha kérünk az Istentől? A kérés mögött nem-e az én központú ember önzése húzódik meg? Nem helyesebb-e az, ha Isten irányába a dicsőítéssel, a hálával és a szemlélődéssel fordulunk? Ha hitelesen Isten fele fordulunk, akkor Isten felénk fordulásában nincs-e benne az egész embernek és minden szükségletének az Isten által történő átölelése?
Sok kérdés van, amire nem tudjuk a választ. Annyi bizonyos, hogy Jézus buzdít bennünket a kérő imára. Az is bizonyos, hogy a hiteles kérő imában sok bizalom van. A bizalom állapotába való belehelyezkedés pedig, az alapja az Istennel és emberrel való kapcsolat elmélyülésének.
2013. február 20.
"Ez a nemzedék gonosz nemzedék: jelet kíván, de nem kap más jelet, mint Jónás prófétáét." Lk 11,29b
"Amikor pedig imádkoztok, ne szaporítsátok a szót mint a pogányok" Mt 6,7
"Ezután az Úr más hetvenkét tanítványt választott ki?" Lk 10,1a
2013. február 13.
"Ügyeljetek arra, hogy ne az emberek szeme láttára s az ő kedvükért legyetek jók?" Mt 6,1
2013. február 12.
"Isten parancsát nem tartjátok meg, de emberi hagyományokhoz, mint például a korsók és poharak mosogatásához meg sok más hasonló dologhoz ragaszkodtok." Mk, 7,8-9
2013. február 11.
"Mihelyt kiléptek a bárkából, azonnal fölismerték őt az emberek." Mk 6,54
2013. február 8.
"Heródes ugyanis félt Jánostól, mert tudta, hogy igaz és szent ember s ezért védelmébe vette" Mk 6,20
2013. február 7.
"Ezután bejárta a környék falvait és tanított" Mk 6,7a
2013. február 6.
"Ő maga is csodálkozott hitetlenségükön." Mk 6,6
2013. február 5.
"Leányom, mondta neki Jézus, hited meggyógyított. Menj békével és maradj egészséges." Mk 5,34
2013. február 4.
"Menj haza a tiedhez és mond el nekik, milyen nagy dolgot műveld veled az Úr, és hogyan könyörült meg rajtad." Mk 5,19
2013. február 1.
"Úgy van az Isten országával, mint azzal az emberrel, aki magot vet földjébe. Akár alszik, akár virraszt, s éjszaka van vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökken, maga sem tudja hogyan." Mk 4,26-27
2013. januári morzsák
Sok kérdés van, amire nem tudjuk a választ. Annyi bizonyos, hogy Jézus buzdít bennünket a kérő imára. Az is bizonyos, hogy a hiteles kérő imában sok bizalom van. A bizalom állapotába való belehelyezkedés pedig, az alapja az Istennel és emberrel való kapcsolat elmélyülésének.
2013. február 20.
"Ez a nemzedék gonosz nemzedék: jelet kíván, de nem kap más jelet, mint Jónás prófétáét." Lk 11,29b
A fenti kemény szavakat Jézus annak a csoportnak mondotta, akik ki akarták kényszeríteni a hit csodáját. A hit világához csak tisztelettel lehet közelíteni, ugyanis minden erőszak, türelmetlenség és teljesítmény centrikusság, az életünkben nyiladozó csodát lefagyasztja. A csodát nem egy tőlünk távol lévő világban kell keresni, hanem a saját realitásunkban. Az éber, érzékeny és tiszteletteljes lélek nem győz hálát adni az Istennek azokért a csodákért, amelyekkel nap mint nap meglepi őt.
2013. február 19.
2013. február 19.
"Amikor pedig imádkoztok, ne szaporítsátok a szót mint a pogányok" Mt 6,7
Az a tapasztalat, hogy időnként az Istent szeretnénk az agyunkba zárni. Ennek egyik megnyilvánulása az, amikor az imában csak a kimondott szóra koncentrálunk, nem pedig a kimondott szónak a mélységére. Az ismételt szent szavak, ha nem hatolnak le a szív mélységébe, akkor könnyen csak a racionális szinten maradnak és nem érik el a személyiség mélyebb rétegeit. Az ima sokkal több a kimondott szónál: érzékelés, tapasztalás, tisztelet, nyitottság, hála, csodálkozás, egyszerűség, jelenlét, befogadás, Istenközpontúság.
2013.februar 18. "Bizony mondom nektek: amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek." Mt 25,40
Világos, egyszerű jézusi kijelentés, mely nagyon nehéz kérdésekre adja meg a választ: érdemes-e önzetlenül szeretni, érdemes-e jónak lenni, honnan vesszük az erőt embertársaink szolgálatához? A segítő szakmában dolgozóknak, valamint az önzetlen emberi szolgálatot végzőknek, az élet mottójának is tekinthetjük. Időnként elfáradunk a szolgáló szeretetben, különösen akkor, amikor elismerés helyett csalódások érnek, vagy úgy gondoljuk, hogy kevés eredménye van a munkánknak. Ezek azok a pillanatok, amikor Jézus arra tanít bennünket, hogy keressük meg a mélyebb értelmet, a mélyebb motivációt. Ha embertársainkban megtanuljuk Istent szolgálni, és ha ezt a szolgálatot úgy végezzük, hogy tiszteletben tartjuk saját határainkat, akkor valószínű, a kiégés veszélyével szemben fel tudjuk vértezni magunkat.
2013. február 15.
"Hogy lehet az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid pedig nem böjtölnek?" Mt 9,142013. február 15.
A böjtölésnek számtalan jótékony hatása van. Méregteleníti a szervezetet, edzi az akaratot, szabályozza a test súlyát, hozzájárul az egészség megőrzéséhez. Jézus korában a böjtölés a társadalmi hagyományok ápolása is volt. Ezt a funkcióját helyenként mind a mai napig megőrizte. A vallásos böjt elsősorban Istenre irányul. Aki a böjtölésnek a nehézségeit vállalja, lelkében az az üzenet fogalmazódik meg, hogy az Isten fontos helyen van az életében. A testnek a tisztulása, a lélek tisztulását is segíti. Ha a szervezet nincs nehéz ételekkel leterhelve, az Istenre való figyelés készsége is sokkal élénkebb. Jézus visszaadta a böjtölésnek a hiteles, transzcendens dimenzióját.
2013. február 14.
2013. február 14.
"Ezután az Úr más hetvenkét tanítványt választott ki?" Lk 10,1a
A kiválasztottság tudata életünk alapvető élménye közé tartozik. Mindenki kiválasztott, aki ennek tudtára ébredt. A kiválasztottság tudata az ebből fakadó küldetés teljesítése nélkül, gyümölcstelen. Aki a munkáját nem végzi el és az időt hagyja szétfolyni a kezei között, annak rossz a lelkiismerete. A kiválasztottság állapota és az ebből fakadó küldetés nem függ össze sem egészségi állapottal, sem életkorral. Minden hívő embert arra hív az Isten, hogy jelenlegi élethelyzetében válaszoljon az ő lehetőségei szerint az Úr hívására. Úgy néz ki, hogy ennek a válasznak az erejét befolyásolja az Isten közelségében eltöltött minőségi idő.
2013. február 13.
"Ügyeljetek arra, hogy ne az emberek szeme láttára s az ő kedvükért legyetek jók?" Mt 6,1
Jónak lenni, jó. Aki a szívében megtapasztalja a jóság áradását, az nagyon közel van az Istenhez. Az ilyen ember az életét gyakran úgy éli meg, hogy az imában van akkor is, ha kifejezetten nem imádkozik. Akinek a szívében jóság van, ahhoz vonzódnak az emberek és tiszteletnek örvend. Némelyek pedig megpróbálják kihasználni. A lélek mélyén lévő jóság áradása egyszerűvé teszi az életet. A lényegtelen dolgok egyre inkább elveszítik jelentőségüket, az életet segítő és fenntartó dolgok pedig felértékelődnek. A hiteles jóságot képviselő ember élete csöndesen virágzik?
2013. február 12.
"Isten parancsát nem tartjátok meg, de emberi hagyományokhoz, mint például a korsók és poharak mosogatásához meg sok más hasonló dologhoz ragaszkodtok." Mk, 7,8-9
A keresztény vallásnak legfontosabb célja, hogy segítse az embert az üdvösség útján. Ezért olyan törvényeket és hagyományokat alakít ki, amelyek az embert segítik abban, hogy Isten országának felszabadító és biztonságot nyújtó tapasztalatát már itt a földön megérezhessék, és ezáltal gazdagodjon életük. Az üdvösség útjának az építését az egyházak végzik, akik ezzel egy időben az intézményt is építik. Úgy néz ki, hogy az üdvösségépítés törvényei és szokásai összemosódnak egy idő után a vallásos intézmények törvényeivel és szokásaival. Az üdvösségre vezetés sürgető feladata, arra kellene ösztönözzön bennünket, hogy időnként világosan rámutassunk a vallásos törvényeink és szokásaink isteni és emberi eredetére. Ennek hiányában ?a vizeskorsók mosogatása? egy szintre kerülhet a szeretet törvényével.
2013. február 11.
"Mihelyt kiléptek a bárkából, azonnal fölismerték őt az emberek." Mk 6,54
Jézus bár nagyon rövid ideje kezdte el megváltói tevékenységét, már is rögtön felismerik a genezáriak. Azokat az embereket, akik mély nyomot hagynak a lelkünkben, soha nem lehet elfelejteni. Könnyen ráismerünk azokra, akik fejlődésünk útján, áramlásunknak megfelelő irányba kísértek bennünket.
Azok a legszebb és legmélyrehatóbb felismeréseink, amikor a bárkából éppen kiszálló Jézust ismerjük fel életünk történéseiben.
Azok a legszebb és legmélyrehatóbb felismeréseink, amikor a bárkából éppen kiszálló Jézust ismerjük fel életünk történéseiben.
2013. február 8.
"Heródes ugyanis félt Jánostól, mert tudta, hogy igaz és szent ember s ezért védelmébe vette" Mk 6,20
Heródes király bár nem a vallásosságáról volt híres, mégis ráérzett Keresztelő Jánosban a szentre és az igaz emberre. Ha egy olyan társat választott volna, aki ezt az érzékenységet erősíti benne, talán ő is a Megváltó útját építhette volna. Heródiás, Heródes felesége azonban a rossz lelkiismeretét akarta elfojtani Keresztelő János halálával. Rossz lelkiismerete bosszúvágyba fajult, és erre a hamis útra szövetséget keresett férjében. Heródes sajnos engedett neki és ?megöli? a szentet. Adjunk hálát azokért a társainkért, férjeinkért, feleségeinkért, akik a szent és igaz tiszteletére segítenek bennünket.
2013. február 7.
"Ezután bejárta a környék falvait és tanított" Mk 6,7a
A tudatlanság előidézése és annak tudatos fenntartása az egyik legnagyobb bűne az emberiségnek. A tudás és a tudatosság hiányának a következtében az ember, a manipuláltság szomorú víziójává válik. Jézus, hogy megóvja az embereket a zsarnokoktól és a vallás ideológusoktól, elkezd tanítani és apostolait is a tanítás missziójával bízza meg. A tanítás felelőssége minden Krisztus hívőt érint. Azt a tudást kell továbbadnunk, amely segítségével különbséget tudunk tenni az életet építő, életünknek tartást adó, és az életet romboló, hamis csillogású áligazságok között.
2013. február 6.
"Ő maga is csodálkozott hitetlenségükön." Mk 6,6
A názáretiek hitetlensége megdöbbentette Jézust. Az emberi történelemben a megváltás művét megkezdő Isten, saját városa lakóinak az ellenállásába ütközik. Bár csodálkoznak fenséges szavain, mégis kiűzik városukból. Az elűzött Isten sohasem áll bosszút. Az Istent vérpadra hurcolókért is imádkozik Jézus. Azonban ha megkövesedett hitetlenséggel találkozik, akkor eltávozik. Istennek az eltávozása az ember kiszolgáltatottságát és elárvulását vonja maga után. Az istenközelség megtapasztalása ellenben az ősbizalom állapotába helyezi életünket.
2013. február 5.
"Leányom, mondta neki Jézus, hited meggyógyított. Menj békével és maradj egészséges." Mk 5,34
Az ?egész-séges? emberi lét fogalmához, hozzátartozik a lét teljessége fele való nyitottság. Csak akkor tudunk egészséges kapcsolatba maradni az élettel, ha földi és égi dimenziója fele egyaránt nyitottak maradunk. A földi és a transzcendens dimenzió (természetfeletti) nem két párhuzamos sík az életemben, hanem egy egészet alkot. Valahányszor ezt az egészet át tudom ölelni, a tiszteletnek, a nyitottságnak és az Egészre való rácsodálkozásnak az élményével, a Lét gyógyító erejével is kapcsolatba kerülök.
2013. február 4.
"Menj haza a tiedhez és mond el nekik, milyen nagy dolgot műveld veled az Úr, és hogyan könyörült meg rajtad." Mk 5,19
Ezekkel a szavakkal küldte el Jézus gyógyulása után a gerázai megszállottat, akit a tisztátalan lélek gyötört. Minden egészséggel kapcsolatos hiányosság nagyon fájdalmas. Hajlamosak vagyunk arra, hogy könnyen eljátsszuk egészségünket könnyelműséggel, egészségtelen étkezéssel, mozgáshiánnyal, káros szenvedélyekkel stb. Ha egy tudatos ráébredéssel visszafordítjuk a káros folyamatot, hálásak vagyunk azoknak az eseményeknek, amelyeken keresztül az Isten rádöbbent bennünket az önpusztítás valóságára. Különösen a pszichés és lelki megbetegedések rendkívül fájdalmasak. Ezeknek a folyamatoknak a gyógyulásában nagyon fontos szerepe van a vallásos hitnek. A hit segítségével nagyon sok olyan ember erősödött meg és gyógyult meg, akik a különféle lelki és pszichés bajokban szenvedtek. Ezek az emberek rendkívül hálásak az Istennek. Ők különösen értik Jézus szavait.
2013. február 1.
"Úgy van az Isten országával, mint azzal az emberrel, aki magot vet földjébe. Akár alszik, akár virraszt, s éjszaka van vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökken, maga sem tudja hogyan." Mk 4,26-27
Jézus szerette a földet és a földet művelő gazdákat. A földet szerető és művelő emberek, rengeteg mindent megtanultak az élet működéséről. Megtanulták, hogy a földet tisztelni kell, gondoskodni kell róla, művelni kell sok türelemmel és bizalommal. Megtanulták, hogy a föld szeretete által mély gyökeret tudnak ereszteni, gyökeret, mely túlmutat a földi lét dimenzióin és a hiteles vallásos érzés megszületését és ápolását segíti. Nem véletlen, hogy Szovjetunióból eredő kommunista diktatúra egyik célpontja a ?kulálok? (eredményes családi gazdálkodást folytató gazdák) voltak.
Jézus példabeszédeiben a föld hasonlata gyakran a lelket is szimbolizálja. A lélekre való figyelés és annak művelése, olyan gyökereket hoz létre bennünk, amelyek az élet stabil működését és fejlődését segítik úgy fényes nappal, mint az éjszaka kellős közepén egyaránt. Jézus arra tanít, hogy olyan gyökereket eresszünk és ápoljunk, melyek a földi lét stabilitását erősítik, és az örök Lét dimenzióját jelenítik meg.
Jézus példabeszédeiben a föld hasonlata gyakran a lelket is szimbolizálja. A lélekre való figyelés és annak művelése, olyan gyökereket hoz létre bennünk, amelyek az élet stabil működését és fejlődését segítik úgy fényes nappal, mint az éjszaka kellős közepén egyaránt. Jézus arra tanít, hogy olyan gyökereket eresszünk és ápoljunk, melyek a földi lét stabilitását erősítik, és az örök Lét dimenzióját jelenítik meg.
2013. januári morzsák
Nagyváradon évek óta működött egy ifjúsági csoport, mely főleg Szentjánosbogár táborok szervezésével foglalkozott. Ebben az ifi csoportban nőtt fel több generáció ? akiket megfogott az a bizonyos, meghatározhatatlan érzés ? és aktív hálósok maradtak mind a mai napig. >>
2013.01.29-én izgalmas programon vettünk részt a Háló nevében. Az Országos Lelkipásztori Napok Egerben sok remek embert hozott össze az egész Kárpát-medencéből, hálósokat is. A Háló közösségi bemutatkozása igen jól sikerült: a plébánosok lényegi kérdései (Mire jó a kisközösség? Hogyan szervezzük közösségbe az embereket? Milyen célokat állítsunk a közösségek elé, ha már működnek? Hogyan indítsuk el egymás felé a zárt kiscsoportokat?) jelezték, hogy értették a témát, és fontosnak tartják. Még másnap is sokan jöttek kérdezni a Hálóról, és láthatóan büszke volt, aki már hallott róla. Legfőképpen pedig: ismét közel kerülhettünk emberi és közösségi sorsokhoz, arcokhoz. Alleluja!
Bayer Robi
2013. január 25-én a Teleki Magyar Házban zajlott a nagybányai hálósok hagyományos farsangi batyus bálja, amelyet negyedik alkalommal szerveztünk meg. Közel 60 resztvevő volt jelen különböző közösségek részéről, minden plébániától, sőt más felekezetek is, Nagybányáról és Felsőbányáról egyaránt, kicsiktől kezdve idősekig. - Uglár Sándor írása a nagybanya.ro oldalon. >>
Képek a farsangi batyus bálról >>
