Találkozás, kapcsolat, közösség

Kárpát-medencei katolikus közösségek

A Háló a Kárpát-medencei katolikus kisközösségek hálózata. Az alapítók a rendszerváltás táján egy olyan mozgalmat hoztak létre, mely az anonimitásban élő és egymást nem ismerő kisközösségek számára kínált találkozási lehetőséget. Ezáltal láthatóvá tette számukra azt, hogy vannak mások is, akik hasonló utakon keresik a társadalmi problémák megoldását, valamint központba állította a kisközösségek nyitottságát és egymás közötti kommunikációját.

Az elmúlt egy-két évben azonban egyértelművé vált a Háló számára, hogy a megváltozott társadalmi körülmények között a feladat immár nem csak a kisközösségek összekapcsolása, hanem egy olyan támogató és fejlesztő rendszer megalkotása, mely a kisközösségek belső - talán meg sem fogalmazott - igényeire igyekszik választ adni, valamint katalizálja új kisközösségek létrejöttét.

Az itt megfogalmazott problémafelvetés kibontására 2007 januárjában a Hálón belül létre jött egy Kisközösségi Műhely, mely rendszeresen működő munkacsoportként funkcionálva koordinálja a fejlesztő folyamatot: igyekszik az alapkérdésekre választ találni és további kérdésekkel segíteni a Hálót.

De mi is az, hogy kisközösség? - Mindannyiunk fejében él egy kép erről a szóról. Nagyon sok aktív katolikus számára életük kisebb-nagyobb részében a kisközösség meghatározó élmény. Mégis nehéz megfogalmazni és definiálni, hogy mi a kisközösség. A fogalom definiálásával a társadalomtudományok máig éppúgy adósak, mint az egyházjog. Az elmúlt egy év során a Háló Kisközösségi Műhelye két oldalról igyekezett ennek az alapkérdésnek a tisztázása érdekében előrelépni.

Egyrészt elindult egy fogalomtisztázó folyamat, melynek a mai napig két eredményeként megszületett (1) egy kisközösségi szórólap, mely kiérlelt formában - ha nem is éppen röviden, inkább alaposan - körbejárja a kisközösség mibenlétének kérdését, valamint (2) egy esszé, mely a civil szervezet - kisközösség összehasonlításából kiindulva igyekszik a kisközösség meghatározására. (A két kiadvány a Háló honlapján - www.halo.hu - megtalálható.)

Másrészt a kisközösségek megismerésének igényével a Háló egy kutatást indított. A kutatás elsősorban egy helyzetkép megrajzolását célozta, hogy ezzel is segítse a fogalmi tisztázást, valamint hogy választ keressen arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e kisközösségek tipizálása valamilyen meghatározott szempontok alapján. Ugyanakkor a kutatás ilyenfajta alapozó oldala mellett igyekeztünk egyben egy igényfelmérést is végezni. (Előrebocsátom, hogy utóbbit nem nagy sikerrel.) A kutatás során összesen 40 mélyinterjú készült közösségvezetőkkel valamint mintegy 200 kérdőívet töltöttek ki kisközösségek tagjai. A kutatás két részletben folyt, először egy szűk földrajzi területen működő kisközösséket kerestünk fel, majd igyekeztünk egy Kárpát-medencei mintán folytatni.

Az alábbi tanulmány a kutatás részleteit mutatja be. Úgy vélem, hogy a szövegek és a benne foglalt példák élvezetes módon mutatják be a mai katolikus kisközösségi világ egy szeletét. Természetesen a kutatás jelen fázisában nem szabad reprezentativitást várni. Még csak az út elején állunk!

A kutatás a CIQ - Civil Intelligencia program keretében valósult meg, anyagilag az Európai Unió támogatta. (A programról és a partnerekről bővebben a www.ciq.kife.hu oldalon lehet tájékozódni.)

A Háló nevében szeretnék kiemelten köszönetet mondani a kutatás vezetőinek: Molnár Krisztinának és Rosta Gergőnek, valamint a kutatás összes résztvevőjének.

Koncz András
a Háló Kisközösségi Műhelyének tagja

 

A kutatási munkánk során, amelyhez 2007-ben kezdtünk hozzá, Rosta Gergely, Molnár Krisztina és Visontai Kovách Dalma segítségével ilyen kérdésekre kerestük a választ: Van-e ma igény az emberekben a közösségi lét után? Hogyan jönnek létre a kisközösségek? Milyen tevékenységeket folytatnak? Hogyan alakul a történetük? Vanak-e igényei a közösségeknek más közösségek felé, és ezt megfogalmazzák-e ? Mennyire tudatos a közösségek élete, van-e önreflexiójuk? Elképzelhető-e kisközösségek tipizálása valamilyen meghatározott szempontok alapján?

Két fázisban gyűjtöttünk adatokat, hogy választ kapjunk a kérdéseinkre:
- a Dél-Budai esperesi kerület hét plébániáján 14 kisközösséggel készült interjú.
- a csopaki Háló nagytáborban, amely 2007-ben volt, 20 közösségvezetővel beszélgettünk. Ez a fázis az egész Kárpát-medencéről szól szemben a szűkebb területen készült első felmérésekkel.

Az interjús felmérések eredményeit a KÁRPÁT-MEDENCEI KATOLIKUS KÖZÖSSÉGEK A HÁLÓ TÁBORÁBAN című tanulmány tartalmazza, amelyet az alábbiakban röviden összefoglaltunk.

Milyen tipikus kisközösségekkel találkoztunk?

Két szempont mentén osztottuk fel őket: a tevékenységük és az életállapotuk szerint.

Tevékenységük alapján három csoport körvonalazódott.

- Hittan csoportok : céljuk a tanulás, és többnyire pap vezeti.
- Imacsoportok, ill. más feladatra létrejött csoportok : feladatuk a szándékokért, másokért való ima, vagy más önkéntes tevékenység.
- Bázisközösségek : céljuk a lelki építkezés. A tagoknak a csoporttal megélt élményei az élet más szféráit is érintik, és nagyon fontosak a személyes kapcsolatok.

Az első két csoport közösségeit együttesen funkcionális közösségeknek nevezzük, szemben a
bázisközösségekkel, mert elsősorban a tanulás, ill. valamilyen feladat megoldása a közösség
célja. (Ilyen hármas felosztással találkozhatunk Em Griffin Együtt-lét című közösségekről szóló,
alapműnek számító könyvében is: befolyásoló, feladatmegoldó és megosztó csoportok, l.
Irodalom menüpont).

Az életállapot alapján így csoportosítottunk:

- Gyermek
- Ifjúsági
- Még nem házas ("szingli")
- Ifjú házas/családos
- Felnőtt korcsoportok
- Egyéb

Érdekes volt megfigyelni, hogy a földrajzi elhelyezkedéstől függően más és más a közösség iránti igény. A magyarországi és a határon túli magyarság életmódjában és értékrendjében megfigyelhető különbözőségek vannak

- kistelepülések, határon túl: hagyományosabb a társadalom, több közösségi funkció érvényesül
- ahol élőek a családi és szomszédsági kapcsolatok a helyi társdalom részben vagy egészben kielégítheti a közösség iránti igényt
- a nagyvárosokban a közösség iránti vágy kielégítetlen, de a globalizáció hatásai elnyomhatják ezt, ill. nem tudatosul.

A vidéki falvakban, illetve kisvárosokban működő közösségek kevésbé bázisközösség jellegűek: sokkal körülhatároltabb és fontosabb a közösségek tevékenysége. Az országhatárokon túl különleges színezetet ad a helyi közösségen belül a magyar kisebbség bázisközösségként való működésének lehetősége.

Hogyan jönnek létre a kisközösségek?

Hol van az a pont, melyek azok a tényezők, amelyek egyidejű jelenléte esetén megszületik egy közösség? Az alapítást két szempontból vizsgáltuk: ki az alapító és milyen szerepe volt, illetve mi volt a közösséget életre hívó cél, igény, motiváció ?

Az általunk felmért közösségek többségét, 20-at maguk a közösségi tagok alapították, 10 közösséget a helyi plébános indított el (ez jellemző a hittancsoportokra), két esetben pedig a Háló indítására alakult a közösség. Az alapítás motívuma a bázisközösségeknél többnyire a tagokban megfogalmazódott igény volt, míg a feladatra létrejövők esetében inkább távlati célok, ill. az alapító személyes célja, „az atya mondanivalója” voltak.

A közösségek fejlődése, életállapotai, fordulópontjai. Hogyan alakul a történetük?

A csoportdinamikából ismert fejlődési szakaszok a kisközösségek esetében is gyakran megfigyelhetőek (tájékozódás, versengés, bizalom, függetlenség, elválás). Felmérésünk szerint a közösség életében az alábbiak jelentettek változást, fejlődést vagy fordulópontot:

- közösen megélt nagy élmény: lépcsőfokot jelentettek a közösségi tagok közötti kapcsolatok
elmélyítésében (lelkigyakorlat, tábor)
- emberek érkezése-távozása (fontos tag távozása)
- életállapotbeli változások: házasságkötések, gyermekszületések.

Bázisközösségek esetében az egyéni életek változásai közvetlenül érintik a közösséget.
Ezeknek általában hasonló élethelyzetben lévők a tagjai. Az életkor változásakor a közösségnek életkori „identitást” kell váltania a tagok aktuális igényeinek megfelelően. Az életállapot változásaira közös válaszkereséssel reagálhatnak (pl. ha a tagok egy-két év különbséggel egyszerre lesznek egyetemisták), de olykor a csoport széteséshez is vezethet (pl. házasságok, majd az első gyermekek megszületése esetén).

Melyek a tipikus elemek a közösségek tevékenységében?

A találkozás helyszíne

- hittancsoportoknál a plébánia
- házas/családos : valakinek a lakásán találkoznak, általában minden alkalommal más a házigazda.

Ha a helyi plébánián van alkalmas tér, az jelentős biztonságot, hátteret, támogatást jelent. A közös térért folytatott munka, „küzdelem” egy jelentős erősítő hatást gyakorolhat a csoport identitására.

Az időtartam : két órától - fél napig tart jellemzően.

A közösségi találkozások általános menete:

Esetenként közös szentmise, „választhatóan”
Nyitó ima / „nyitókör”
Tanítás, előadás
Beszélgetés, néha egyoldalú ("az atya nem a dialógus ... híve...”.)
Záró ima

A csoportos tevékenység: általában ima által övezett. Nem gyakran, de része a találkozásnak a misén való részvétel is. A csoport-alkalom „magja” a hittancsoportoknál a különböző formákban megvalósuló tanítás. A bázisközösségek esetében általában a csoport tagjai vállalják az ilyen bevezetők megtartását. És végül gyakori a közös étkezés (agapé, közös főzés), közös munka, közös szabadidő-eltöltés is.

A közösségek összetartó erői

Az összetartó erő a kezdeti szakaszban főleg érzelmi szinten van meg. Később többé-kevésbé tudatosul. Kérdésünkre ilyen válaszokat kaptunk:

egyéni igény
a közösségi imára való igény,
a tanulásra való igény,
a hétköznapi problémák megbeszélésére való igény,
az ifjúságnál és a gyerekeknél a példaképek keresése.
barátság, vagy más személyes kötődések
őszintén beszélhessenek
bizalom,
erőforrás: figyelem és törődés
jól érzik magukat együtt

A leggyakrabban előforduló elem a barátság, összetartozás és a személyes kötődés, „jól érezzük magunkat”. Előjött a válaszokból a rutin és megszokás is, és a speciális hozadékok, mint az egymás segítése, egymáshoz tartozás, tanulás egymástól.

Hogyan lehet a közésséghez kapcsolódni?

Más szóval nyitottak vagy zártak a közösségek? Ez többnyire változik a közösség története során.

A csoportélet kezdetén könnyű a csatlakozás. A növekedés korszakára inkább a fluktuáció jellemző. A fejlődés korszakában már szinte lehetetlen csatlakozni, és a stabilitás korszakában általában bezárulnak a kapuk.

Számos kifejezést hallottunk a belépés nyitottságával kapcsolatban: pl. „el kell jönni hittanra” - hirdetik a templomban, és bárki csatlakozhat olyan hittan-csoportokba, ahol a tanulás van a középpontban. Gyakran a tagok hívják maguk közé az új tagokat.

A nyitott, jól működő vonzó közösségek „túlnőhetik” magukat, és nem képesek tovább integráló közösségként működni. Ilyenkor megoldás lehet, hogy több kiscsoportra oszlanak, és a kiscsoportok alakultak bázisközösségekké, de a nagy közösségnek is vannak együttlétei.

Vannak csoportok, amelyek felvállalták a zártságukat tudatos döntéssel, mert a csoportban olyan bizalmi szint alakult már ki, amely megtörne egy új tag csatlakozásával. Általában a minőségi fejlődésre törekszenek. Leginkább ilyenek a házas közösségek: meghívásos alapon lehet csak csatlakozni. Ezek a közösségek jellemzően alulról jövő kezdeményezésre, a tagok alapításával jöttek létre.

Kilépés a közösségből

Tipikusan „kiöregszik” vagy kiházasodik, vagy elköltözik valaki. Általában a közösségek nem vállalnak felelősséget az esetlegesen távozó tagok döntéséért. Ilyen kifejezéseket hallottunk: „elmaradt”, „nem bírta az iramot”, „lemorzsolódnak”, „nehéz visszakapcsolódni”, „nem jön, elmarad”, „a szélső korosztályok 'kiszorítják' egymást”, (gyerek-közösség), „kikopnak”, „talált mást”, „eltűnnek”, „fű alatt tűnnek el az emberek”.

Kizárás is előfordul, például a közösség saját „szabályainak” megszegése esetében, az Egyházhoz, keresztény tanításhoz való elutasító viszony miatt vagy személyes krízis, házassági válság esetén. Érthető módon a bázisközösségeknek konkrétabbak és érzékenyebbek a határaik, mint a feladatra létrejötteknek.

Közösségvezetők

A hittancsoportok legtöbbjénél az atya a vezető, és általában az alapító is ő.

A bázisközösségeknél a koordinátori funkció a jellemző. Vagy választott vezető van, vagy váltakozik a vezető. A bázisközösségek „demokratikusabban” működnek, és nagyban építenek a tagok saját felelősségére.

Misszió, szolgálat

Mit tartanak közösségként missziójuknak ?

- A közösségi lét előnyeinek megtapasztaltatását
- az élményeket a hasonlóak társaságából
- a tagok iránti felelősséget, illetve a tagok nevelését, képzését
- és hogy tagjaik mintaként, példaként jelenjenek meg.

Szolgálat tekintetében négy csoportot különbözettünk meg:

1. fő tevékenységének tekinthető a mások érdekében, mások örömére végzett közös szolgálat
(énekkarok, imaszolgálat),
2. a plébániához kötődő közösségek esetében a plébánia körüli feladatok,
3. a tagok közösségtől független egyéni szolgálata,
4. nem vállalnak szolgálatot (többnyire a családos közösségek).

Fejlesztési igények

Milyen módon lehet hozzájuk „közösségfejlesztőként” kapcsolódni ?

Az igények és problémák kérdéseinkre ilyen válaszokat kaptunk:

- „magától megy minden”, azaz nincs kimondott igény a változásra, tervezésre, képzésre, vagy bármilyen más külső segítségre (gyakran nem is értik a kérdést),
- eleve képzett vezetők vannak (olyan témákban, amelyek a közösségvezetést is érinthetik). A tudatosabb közösségeknél sem jelentkezett fejlesztési igény.

Háló Közösségi és Kulturális Központ programjai

Elérhetőség

Háló Közösségi és Kulturális Központ (S4):
1052 Budapest, Semmelweis u. 4.

S4 a Facebookon >>

 

2017.11.22. 17:30 Dúdoló

Az esemény helyszíne: Budapest S4
Dúdoló Navratil Andreával

Népdaléneklés Navratil Andrea népdalénekessel szerdánként

Ezer Ft részvételi hozzájárulást adomány formájában szívesen elfogadunk.

Mindenkit várunk, aki szeret énekelni!

 

2017.11.23. 18:00 Csillagvizsgáló

Az esemény helyszíne: Budapest S4

Vendég: Simon András
grafikusművész, író
Miért siklanak félre az életek?

Válás, munkanélküliség, hajléktalanság...
Mi az okozója ennek a sok szakadásnak, törésnek, zsákutcának?
Hogyan jutnak sokan idáig? Elkerülhetőek-e az ilyen helyzetek? Van-e kiút?
Itt lehet díjmentesen regisztrálni: http://www.szemlelekblog.hu/

Facebook esemény >>

 

2017.11.24. 19:00 Osonó Színházműhely

Az esemény helyszíne: Budapest S4

Tavaly nagy siker volt, idén ismét az S4-ben

Osonó Színházműhely (Sepsiszentgyörgy) :
Ismeretlen barátok társasága
avagy
piknik egy japán szőnyegen

című elődása

Az előadás ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
Kérjük, regisztráljon az alábbi hivatkozáson: https://goo.gl/forms/wU1gP78dxK6iUCy52

 

2017.11.27. 18:00 Szántai 16

Az esemény helyszíne: Budapest S4
24 óra mítikus
magyar történelem
Nimródtól napjainkig

Szántai Lajos műveltségkutató
előadás-sorozata
16/16. rész

MÚLTUNK ÉS JÖVŐKÉPÜNK
A SZŰZANYA ORSZÁGA A SZENT KORONA OLTALMÁBAN

Helyfoglalás ITT!

 

2017.11.30. 18:00 Könyvbemutató

Az esemény helyszíne: Budapest S4

Deseő Csaba jazz hegedűművész Kettős fogás című életrajzi könyvének bemutatója. A kötet a helyszínen kedvezményes áron megvásárolható.

Facebook esemény >>

 

2017.12.01. 18:30 A Vadkanok Nemzeti Dalárda 4. nótaestje

Az esemény helyszíne: Budapest S4

Részletek, jelentkezés:  http://www.vadkanok.hu

 

2017.12.02. 19:00 Társastánc

Az esemény helyszíne: Budapest S4



További tudnivalók, jelentkezés >>

2017.12.08. 18:00 Kolta Galéria

Az esemény helyszíne: Budapest S4

Maczky László fotóművész kiállítása dec. 8.-ig tekinthető meg naponta 14 és 18  óra között.

Korábbi kiállitások >>

Facebook esemény >>

 

2017.12.12. 19:00 Háló Jazz Klub

Az esemény helyszíne: Loyola Café, 1085 Budapest, Horánszky utca 20.

A Háló Jazz Klub 86. koncertje

Jó hangulat igényes környezetben.
Zene, beszélgetés, színvonalas kiszolgálás

Sorozatszerkesztő:Deseő Csaba

Háló Jazz Klub minden hónap második keddjén!