Jelentkezés október 5-ig ITT!
A nagybányai Háló-közösség szeptember utolsó szombatján, szeptember 27-én ismét tárt karokkal várta mindazokat, akik egy napra meg akartak állni, elcsendesedni, közösségben lenni – és újra rácsodálkozni arra, milyen íze van a hitnek. Szép számban vonzotta a térségből és a tágabb környezetből érkezőket – fiatalokat, időseket, régi ismerősöket és új érdeklődőket egyaránt. Az eseménynek a nagybányai Szentháromság-plébánia adott otthont.
Az idei őszi találkozó mottója Jézus szava a hegyi beszédből: „Ti vagytok a föld sója. Ti vagytok a világ világossága” (Mt 5,13–14). Ez az idézet Jézus hegyi beszédéből rámutat arra a küldetésre, amely minden keresztényt érint: jelen lenni a világban, hatással lenni másokra – reménnyel, hittel, világossággal. „A só nem látványos. Nem harsány. Mégis nélkülözhetetlen. Ízt ad, tartósít, megtart – éppúgy, ahogyan mi is hivatottak vagyunk »ízt« vinni a világba: szeretettel, figyelemmel, hittel, szolgálattal.” Ez a gondolat vezette végig a napot, amely nemcsak lelki töltődést, hanem közösségi kapcsolódást és művészi élményeket is kínált. A résztvevők közösen gondolkodhattak azon: hogyan lehetünk jelen sóként a családunkban, munkahelyünkön, iskoláinkban, egyházközségeinkben – azaz hogyan lehetünk a világ íze, a szeretet hordozói ott, ahol élünk.
A találkozó ünnepi szentmisével indult, amelyet a helyi plébánia közössége szolgált. A mise után a Háló helyi szervezői köszöntötték a jelenlévőket, bátorítva mindenkit arra, hogy érezze magát otthon, merjen kérdezni, hozzászólni, kapcsolódni. „Itt a Hálóban a legnagyobb érték a kapcsolat – ember és ember, ember és Isten között.”
A nap főelőadója Daly Attila lelkipásztor volt, aki nem csupán vendégként érkezett – hiszen gyerekkora óta a plébánia és a Háló-közösség tagja. Jelenleg szamosdarai lelkész, valamint a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum spirituálisa, aki fiatalokat kísér hitbeli és emberi útjukon.
Előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztény embernek sóként és világosságként kell jelen lennie a mindennapokban – nem feltétlenül nagy szavakkal, hanem csendes hűséggel, bátorítással, szolgálattal, az evangélium szerinti élet tanúságtételével. Az előadó kiemelte, hogy nem kell „nagy dolgokat” tennünk ahhoz, hogy világítsunk másoknak – gyakran egy jó szó, egy meghallgató figyelem vagy egy szolgáló gesztus is elég ahhoz, hogy Isten szeretetét közvetítsük.
A Háló-találkozók egyik kulcspontja a kiscsoportos beszélgetés, amely lehetőséget teremt a személyes megosztásra. A kérdés, amelyet a résztvevők körüljártak: Hol tudok én „sóként” jelen lenni a világban? Hol tapasztaltam meg, hogy szükség van rám – mint ízre, mint fényre? Hogyan tudok én életet vinni egy közösségbe? A beszélgetésekben élethelyzetek, kihívások, kudarcok és remények is előkerültek – de mindezt a bizalom és elfogadás légköre kísérte.
Különleges vendégként köszönthettük Strébeli Róbert festőművészt, a nagybányai Művészeti Múzeum igazgatóját, aki művészként és művészettörténészként is a nagybányai festőiskola örökségének elkötelezett ápolója. Gondolataiban a hit, a művészet és a közösség kapcsolatáról osztotta meg tapasztalatait. Megfogalmazta, hogy a művészet egy nagy közvetítő erő lehet napjainkban is, úgy, ahogy ez a történelem folyamán is bebizonyosodott. „A közösségek nemcsak az egyént formálják, hanem a kultúrát is megőrzik – és továbbadják a lényeget: a szépet, az igazat, az emberit.”
A nap egyik meghatározó eseménye volt Tesileanu Cătălina orgonaművész játéka. Cătălina a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia másodéves hallgatója, zeneszerző szakon. Zenei pályája a nagybányai művészeti líceumból indult, és most saját kompozícióin keresztül is megszólal. Az orgonakoncert nemcsak a hangszer gazdagságát mutatta meg, hanem Cătălina belső világát is – muzsikáján keresztül csend, béke, hit és szépség áradt szét a templomtérben.
Végül, de korántsem utolsósorban a nap vendége volt Konrád Katalin, a Háló-mozgalom egyik kulcsszereplője, a partiumi régió főbogozója, a Kárpát-medencei Háló vezetőségi tagja, valamint a nagyváradi Szent László-líceum igazgatója. Tanúságtétele során megosztotta, mit jelent számára a Hálóban való jelenlét, és hogy a közösségi kapcsolatok hogyan formálják hitünket: „A Háló nem program – a Háló kapcsolat. Ahol emberek egymásra találnak, ott Isten is jelen van.” Ahol csordultig töltjük életünk poharait, hogy a mindennapok viharaiban is legyen hasznos és értékes útravalónk.
A napot közös énekkel, imával és áldással zártuk. A résztvevők arcán öröm, megindultság és hála tükröződött – sokan úgy fogalmaztak: „Töltődés volt ez a nap. Só és világosság egymásnak.”
A szervezők köszönik minden jelenlévőnek, előadónak, művésznek és segítőnek, hogy hozzájárultak a találkozó sikeréhez. A következő Háló-eseményig is maradjunk kapcsolatban – egymással és Istennel!
Laurán Angéla
Laurán Angéla beszámolója a RomKat.ro-n >>
Ozsváth (Szeibel) Krisztina beszámolója és verse a Romkat.ro-n >>
A Kárpátaljai Háló Egyesület kétnapos találkozót szervezett Beregszászban, a Pásztor Ferenc Közösségi Házban. Az ünnepélyes megnyitón Szeibert András köszöntötte a résztvevőket.
A rendezvény mottója „Élet és halál a nyelv hatalmában” volt, amelyről Egressy Miklós atya tartott előadást. Az elhangzott gondolatokat kiscsoportos beszélgetések követték, ahol mindenki megoszthatta, mi ragadta meg leginkább az előadásban. Knobloch Zsóka vezetésével a témát gyakorlati tréning formájában, játékos módon is feldolgozták a résztvevők.
A nap kulturális programja a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban folytatódott: a jelenlévők a Frida című monodrámát tekinthették meg, Orosz Ibolya előadásában, Oleh Melnyicsuk rendezésében. Az előadást közönségtalálkozó követte, amelynek során a nézők kérdezhettek a művésznőtől és a rendezőtől.
A második nap, vasárnap reggeli imával kezdődött, amelyben a világ békéjéért fohászkodtak a jelenlévők. Ezt követően összefoglaló beszélgetésre került sor: mindenki megoszthatta, mit visz haza a találkozóról, és milyen tervei vannak a jövőre nézve.
A rendezvény ünnepi ebéddel zárult a Sörkert étteremben, ahol minden résztvevő emlékül ajándékba kapott egy közös csoportképet, amely a találkozón készült, hogy magával vigye a találkozó hangulatát és közösségünk összetartozását.
Molnár Melinda
Fb fényképek: első nap >> második nap >> Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház >>
Fényképes beszámoló írások: Karpatinfo.net >> Karpatalja.ma >>
A Munkácsy Mihály Magyar Házban különleges tárlat várta az érdeklődőket augusztus 20-án: a Szent Korona vándor fotókiállítás. A rendezvény nemcsak a magyar történelem egyik legfontosabb jelképét hozta közelebb a kárpátaljai közönséghez, hanem személyes tanúságtétellel is gazdagította a jelenlévőket. A program a Háló Egyesület és a munkácsi Szent Erzsébet Karitász összefogásával jött létre. A kiállítás szeptember 12-ig látogatható. (Munkács, Bölcs Jaroszláv u. 10.)
Beszámoló írások: karpataljalap.net >> karpat.in.ua >>
Az Egri Főegyházmegye és a Magyar Kurír tudósítása a táborról >>
A Szent István Televízió felvétele
Fényképek a Háló Fb oldalán >>
A Kárpátaljai Háló fényképei >> Képek a gasztro estről >>
A Délvidéki Háló fényképei >> Szöveges beszámolók >>
Gyermek tábori képek: 1. nap ; 2. nap ; 2. nap ; 3. nap ; 4. nap ; 5. nap
Lélekben hazatérni - A Pannon TV filmes beszámolója >>
Kónya Kovács Ottília helyszíni riportja az Újvidéki Rádió Mozaik. c műsorában (54:45) >>
A találkozóra közel ötvenen érkeztek Csapról, Munkácsról, Beregszászból, Benéből, Salánkról, Tiszaújlakról, Tiszaújhelyről és Karácsfalváról – kicsik és nagyok egyaránt. A nap főszereplője a kikapcsolódás és a fürdőzés volt, de nem maradtak el a közös beszélgetések sem. A gyerekek Ki-Mit-Tud játékon mutathatták meg tehetségüket: egy versért vagy énekért cserébe vízipisztolyt kaptak ajándékba, amit aztán jókedvvel használtak – főként a felnőttek legnagyobb örömére (vagy meglepetésére). A hangulatot a finom bográcsos étel tette teljessé, melyért köszönet illeti Gorondi Albertet.
A csodás természeti környezet, a napsütés, a víz, az ízletes falatok és az együtt töltött idő különleges emlékké formálta ezt a napot. Bár voltak, akik ezúttal nem lehettek jelen, lélekben velünk voltak.
Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek, hogy támogatásukkal lehetővé tették a családi nap megvalósulását.
Már most örömmel várjuk a következő találkozást!
Molnár Melinda
Immáron 25. alkalommal rendeztek Zentán Háló-találkozót. A nap mottója a Rómaiakhoz írt levél 15,13 volt: „Töltsön el benneteket a reménység Istene teljes örömmel és békével a hitben, hogy a Szentlélek erejével bővelkedjetek a reményben.”
A mintegy 60 résztvevő 8 órától gyülekezett a Lisieux-i Kis Szent Teréz-emléktemplomban. Az egész napos program szentségimádással kezdődött. Ezt követte a Háló mozgalom ismertetése, amire már a Kertek helyi közösség nagytermében került sor. Majd ft. Horváth Ákos, a doroszlói Mária, Keresztények Segítsége egyházmegyei kegyhely kinevezett igazgatója tartott előadást „Kiürülnek templomaink – Hogyan tehetnénk vonzóvá Egyházunkat?”- címmel. Az előadás első részében az okokról beszélt, mint a népesség csökkenése, elöregedés, elvándorlás és Isten iránti közömbösség, érdektelenség. Második részben pedig négy pontban azt emelte ki, hogy mi személyesen hogyan tehetnénk vonzóvá Egyházunkat saját életpéldánkon keresztül. Kiemelte, hogy nem marketingre van szükség, hanem az evangélium hiteles megélésére. Szükség van a személyes meghívásra, személyes kapcsolatokra, hisz az egyház kapcsolat, nem rendszer. Nincs szükség még több és jobb programokra, hanem a közösséget kell építeni, ahogy Jézus is tette. Olyan nyelvújításra van szükség, amely újra beemeli, bekapcsolja a hívőket a liturgiába, a szertartásokba. De a legfontosabb, hogy hiteles tanúi legyünk Jézusnak, és sugározzon belőlünk az Ő öröme és a remény. Ákos atya adott pár kapcsolat- és közösségépítő ötletet is, melyekkel felrázhatjuk egyházközségünket, melyeket szerte a világban már sikeresen alkalmaznak, mint például: nyitott templomok éjszakája, egész napos szentségimádások, beszélgetős alkalmak (plébániai piknik),…Végül azzal zárta beszédét, hogy ne sirassuk a múltat, hanem éljük a jelent. Az előadást követő kiscsoportos beszélgetésen azt kellett megosztani egymással, hogy ki mit tud tenni a saját plébánia közösségében, hogy vonzóvá tegye az Egyházat a távol és kívül állók számára.
A szellemi munkát, az ebéd elfogyasztása követte, ami alkalmat adott az ismerkedésre és a kötetlen beszélgetésre is. Kulturális program keretében megtekintettük a Kéz a kézben Civil Szervezet színjátszóinak előadását, mely egyszerre volt tanulságos, szórakoztató és megható. Majd a Tópart és a Tavirózsa Művelődési Egyesület kórusának éneklése és citerajátéka vidámította szívünket.
A találkozó szentmisével zárult, melyen a Házas Hétvége mozgalom résztvevőivel együtt ünnepeltük hitünk legmélyebb titkát, az Oltáriszentséget.
A találkozó programjainak támogatója a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. volt.
Újra egy tartalmas napot tölthettünk el együtt az Úr jelenlétében.
Szabó Andrea
További képek a Délvidéki Háló Fb oldalán >>
Csókán Kothenc Éva vezetésével a helyi bogozók (hálós törzstag önkéntesek) találkozót szerveztek a Szentháromság római katolikus plébániatemplomban és a hittanteremben. Az esemény megvalósulását a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta.
A találkozót nagy érdeklődés előzte meg, mivel a karizmatikus lelkiségi mozgalom két ismert, magyarországi személyisége Ft. Zsadányi József, a szentesi Jézus Szíve plébánosa és Török István Szegvárról volt az előadó. A megjelentek Csókáról és a Délvidék még 19 helységéből érkeztek, mintegy százan. A remény jubileumi évében járunk, ezért az előadások és tanítások is erről a témáról szóltak.
A program a bejelentkezés és köszöntés után a dicsőítő csoport szívet melengető énekeivel kezdődött, amelyeket sokan ismertünk és velük közösen énekeltünk. Az első előadást Ft. Zsadányi Józseftől hallottuk, aki a keresztény reményről beszélt teológiai megvilágításban. „A hit a remény alapja, a remény pedig a hit kiteljesülése; A remény a keresztény élet motivációja; A hit a meggyőződésünk, hogy Isten szeret minket, a remény pedig várakozás az Isten ígéretének beteljesülésére” – mondta többek között József atya. Előadásában kitért még néhány ó és újszövetségi, valamint huszadik századi személy reményének beteljesülésére (Ábrahám, Mózes, Péter és Pál apostolok, Pio atya...)
Rövid szünet után Török István tanítása következett. Ő személyes életpéldáival támasztotta alá az atya mondanivalóját. Beszélt a vágyainkról, amelyek a reménnyel kézen fogva járnak. A beteljesült vágyaink az öröm forrásai, a be nem teljesült vágyaink pedig mély sebeket ejtenek a lelkünkben. Ezeket a határtalan, az elvárásoktól mentes, önfeláldozó isteni szeret gyógyíthatja be. A Szentlélek megerősítő és gyógyító ereje képessé tesz bennünket arra, hogy életszentségre törekedjünk és Isten arcát beragyogtassuk a világba.
A kiscsoportos beszélgetésekben személyes, őszinte megszólalásokban arról beszéltünk, hogy milyen segítséget nyújtott számunkra a remény, amikor Jézusra hagyatkoztunk.
A lelki feltöltődés után a Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesületben elfogyasztottuk a finom ebédet, majd a templomban a közös és személyes közbenjáró ima vette kezdetét. Ez idő alatt szentgyónásra is volt alkalom, amelyet sokan nagy örömmel fogadtak.
A szentmisét Ft. Koncz Tibor, csókai plébános celebrálta Ft. Zsadányi József közreműködésével a Háló-találkozó résztvevőinek és a csókai híveknek. Tibor atya homíliájában felhívta figyelmünket az evangéliumban elhangzott új jézusi parancsra, amely szerint úgy kell szeretni egymást, mint ahogy Jézus szeret bennünket. Képesek kell legyünk mindent, még az életünket is odaadni egymásért. Ez nem olyan, mint a baráti szeretet, hanem mélyebb, viszonzást nem váró, megbocsájtó, önfeláldozó isteni szeretet. A Háló mozgalomnak pedig képletesen a pók szorgalmas munkáját és fáradhatatlan kitartását kívánta a további tevékenykedésében. A szentmisén a zenei szolgálatot a dicsőítő csapat teljesítette.
A jó hangulatú, nagy létszámú Háló találkozó lelkesítő gondolatokkal, a közeli Zentai Háló-találkozó reményében, csoportkép készítésével zárult.
Halmai Ági