A Délvidéki Háló bogozóinak és segítőinek csapatépítése és lelki programja
2025. március 22-én a magyarcsernyei bogozók és segítők első alkalommal szerveztek nagy lelkesedéssel hálós rendezvényt. A találkozón a Délvidék kerületeiben tevékenykedő önkéntesek-bogozók és közvetlen segítőik 36-an vettek részt. A rendezvény megvalósítását a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A csapatépítés mottója „A remény nem csal meg”, a helyszíne pedig a Magyarcsernyei Önkéntes Tűzoltó Testület székháza és a Szent Ágota Szűz és Vértanú Római Katolikus Plébániatemplom volt.
A résztvevők üdvözlése és bemutatkozása után áttekintettük a 2024-es év megvalósított hálós programjait, emlékezetes mozzanatait, képes beszámolók vetítésével. A folytatásban a 2025-ös év két, már megtörtént eseményéről, a nyíregyházi Kárpát-medencei kibővített vezetőségi hétvégéről, valamint a Délvidéki Hálós Ifik csapatépítő zentai találkozójáról számolt be egy-egy résztvevő. Ezután a megvalósításra váró délvidéki hálós találkozók helyszíneit és időpontjait véglegesítettük, valamint megbeszéltük, hogy a Kárpát-medencei felsőtárkányi nyári családos Háló-táborban, és a három napos csíksomlyói Kárpát-medencei nyílt találkozón mi délvidékiek szervezetten veszünk részt.
A csapatépítő foglalkozások után, lelki feltöltődésként a magyarcsernyei plébániatemplomban a helybeli hívekkel együtt szentmisén vettünk részt, amelyet Ft. Csipak Csaba, helybeli plébános és a találkozón résztvevő Ft. Vreckó Ferenc, zentai esperesplébános közösen mutatott be. Csaba atya lelkesítő szentbeszédében rámutatott arra, hogy a Krisztusba vetett remény milyen fontos életünk megpróbáltatásaiban. Gondolatai mély benyomást keltettek bennünk. A találkozót agapéval és szívélyes búcsúzással zártuk a következő találkozás reményében.
Halmai Ági
Isten a világhálón – az egyházi kommunikáció jelene és jövője címmel rendez Egerben programot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségével közösen Egerben, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és Líceum kápolnájában 2025. február 26-án 10 órától, olvashattuk a részletes programmal együtt az Egri Fegyházmegye honlapján.
A kápolna méretéről annyit, még szószéke is van, kubaturája meghaladja egy kisebb templomét, némelyik talán még tornyostul is beleférne. Hárman mondtak rövid köszöntőt: Dr. Ternyák Csaba egri érsek, Szikora József (Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége elnöke) és Galambos István (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság). Ebből az érsek úr biztatását idézném: „Ne a gonoszság árnyéka, hanem az igazság fénye jusson el hozzátok”.
Az első előadás alatt nemcsak mind a 126 szék volt foglalt, de vagy még egy tucatnyi fiatal ült a terem végében a földön. A nap első előadását Gianone Péter senior kommunikációs szakértő, a Magyar Rádió volt hírszerkesztője, az MTI volt főszerkesztő-helyettese (NMHH) tartotta „Ellenszélben is tudatosan – kommunikációs alapvetések krízis idején” címmel. Ezen az előadáson végig jelen volt az érsek úr és Dr. Pajtókné Dr. Tari Ilona rektor.
Többek között elhangzott: „Ha nem szólalunk meg, valamit titkot, takargatnivalót sejtenek mögötte. Csak az igazat szabad állítani, elérhetőnek kell lenni. Előnybe kerül az, aki a problémát érthetően megfogalmazza, ő tudja keretezni a történetet, az ő narrációját fogadják be először. Legfontosabb: nem a média kérdéseire kell válaszolni, a kérdés apropó, hogy elmondhassuk saját üzeneteinket.”
Zárásként az üzleti életből hozott fel példákat, egy-egy bank, légitársaság és utazási iroda példáján.
„Online útikalauz stopposoknak” – Nem minden az, aminek látszik?! – erről tartott előadást Bodolay Zsófia, az NMHH szakértője, volt televíziós műsorszerkesztő (NMHH). Beszélt a mesterséges intelligenciával támogatott megtévesztésekről. Lejátszotta azt a videót, amiben Erdő Péter hangjával és képével próbáltak visszaélni.
A délelőttöt lezáró kerekasztal beszélgetésnek ez volt a témája: Valóságos Isten a virtuális térben - a szükséges rosszként vagy az apostolkodás új tereként tekintünk az online kommunikációra? Résztvevők: Prof Dr. Szűts Zoltán, Gianone Péter, Bodó Mária, a Duna csatorna Agapé című műsorának felelős szerkesztője (MAKÚSZ) Moderátor: Galambos István (NMHH)
Ebéd után a hallgatóság kb. 20 fős hallgatóságra apadt.
A délután Prof. Dr. Szűts Zoltán, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánjának (MAKÚSZ) előadásával kezdődött: Hittel, történetmeséléssel és algoritmussal - Egyházi kommunikáció a közösségi médiában. Arra biztatott, rövid történeteket meséljünk. Jézus példabeszédei is ilyenek voltak.
A délutáni második előadásnak jó hosszú címe volt: Hogyan keress és találj? – Keresőoptimalizálás után válaszoptimalizálás – a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségek és veszélyek az online újságírásban, előadó: Toót-Holló Tamás, a Mediaworks innovációs és termékfejlesztési főmunkatársa, az MTI és a Magyar Nemzet korábbi főszerkesztője (NMHH)
Ehhez nehezen tudok hozzászólni, nekem egyetlen számítástechnikai órám sem volt az iskolában. Bezzeg a fiataloknak! A múlt héten az MCC-n egy Jókai200 kerekasztal beszélgetésen voltam, ott mondta az egyik résztvevő: „Az iskolában több informatika óra van egy héten mint magyar irodalom óra.”
A nap utolsó előadását Marti Zoltán, a 777blog.hu főszerkesztője, az MTVA Online Igazgatóság igazgatója (MAKÚSZ) tartotta.
Az előadó a katolikus B-közép honlapjaként aposztrofálta az általa alapított honlapot, ami maga nemében a legsikeresebb. Közösségi finanszírozással működnek, felméréseik szerint olvasóik negyede nem tartja magát hívőnek. Náluk az önkéntes munkatársak nem amatőrök, hanem profik. Beszélt a moderálási elveikről. Őt különböző kommentet mutatott és megkérdezte az akkor már csekély számú hallgatóságot, hogy ők melyiket törölnék.
Az egész napos programot a kérdések órája (interaktív beszélgetés a jelenlévőkkel) zárta le. Résztvevők: Marti Zoltán, Toót-Holló Tamás, Prof. Dr. Szűts Zoltán.
A legérdekesebb kérdés nem is a közönség soraiból jött, hanem mindjárt felvezetésként a moderátor Szikora József kérdezett az online versus offline világ kapcsán, a következő bevezetés után, hogy mit szólnak hozzá. „Kerényi Lajos atya több mint félévszázada járja a kórházakat. Néhány éve egy ismerősöm kórházban volt, Lajos atya benn járt náluk. Még a látogatását követő napon is egész más hangulat uralta kórtermüket.” A válasz így kezdődött. „Ja, hát Kerényi atya az egy egészen más platform.”
Odafelé menet a vonaton a Neriton Kiadó „Barokk / Történelem – Irodalom – Művészet” című gyűjteményes kötetében Gebei Sándornak „Eszterházy Károly egri püspök és a „barokk Eger”„ című tanulmányát olvastam, ami a féloldalas rövid angol nyelvű összefoglalóval együtt 18 oldal. A közel 400 oldalas könyvben színes fotó mutatja a kápolna mennyezetének Franz Maulbertsch festette ’’Mindenszentek dicsőítése” freskóját, a címlapon pedig a díszterem mennyezetének Franz Zigrist „Az egyetemi fakultások” freskójának egy részlete díszeleg. A nap végén megmutattam a könyvemet a nap házigazdájának Szűts Zoltánnak, és megkértem hadd fotózhassam le „Az egyetemi fakultásokat”. Miközben a könyvet lapozgattam, véletlenül megfordult a nyakamban logó nemzetközi sajtóigazolvány, és láthatóvá vált a mögötte lapuló Háló klubkártya. Észrevette és így szólt: „Nicsak Háló! Schön Gyuri? Én is nagybecskereki vagyok.” Még egy perc sem telt le, és már kész volt „Az egyetemi fakultások” fotóm. Kijöve a líceumból Pál Feri atyával találtam szembe magam. A szemközti bazilikát még le tudtam kapni, de a benti fotózáshoz már kevés volt a fény.
A konferenciáról az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és Líceum honlapján honlapján is megjelent fényképes beszámoló.
Margitfalvy György
A Háló mozgalom Kárpát-medencei kibővített vezetőségi találkozóját február 21–23. között Nyíregyháza-Borbányán tartották. A hétvége célja az volt, hogy közösen áttekintsék a mozgalom jelenlegi helyzetét, megerősítsék közösségeiket és meghatározzák a jövőbeli irányvonalakat. Különösen fontos számukra, hogy ezek a találkozások nemcsak a szervezeti munka szempontjából lényegesek, hanem a hit megerősítésére is szolgálnak. A Háló keresztény közösségként a katolikus egyház értékei mentén építkezik, és a jó Isten gondviselésébe vetett bizalommal tekint jövőbeli küldetésére. Személyes hangvételű beszámolót olvashatnak.
Péntek este egy gasztroesttel indítottuk a programot, ahol az otthonról hozott ételeket kínáltuk egymásnak. Az este kötetlen beszélgetésekkel és imával zárult, amelyek segítettek bennünket abban, hogy lélekben is ráhangolódjunk a hétvége közös munkájára.
Szombaton műhelymunkák és megbeszélések során közösen dolgoztunk azon, hogy a Háló működése még hatékonyabb legyen. Megvitattuk a közösségépítés lehetőségeit, régióink helyzetét, valamint a szabályzatok és munkacsoportok szerepét. Fontos mérföldkőként itt kezdte meg működését a rétegek munkacsoport, amely a különböző élethelyzetekben lévő tagjaink összekapcsolásán dolgozik. További működő munkacsoportjaink a gazdasági, irodai, média és kommunikációs, régiós munkacsoport, valamint az S4 és a lelkiségi munkacsoport, amelyek mind hozzájárulnak a mozgalom sikeres működéséhez. Közös imádságunk és elhivatottságunk megerősített bennünket abban, hogy szolgálatunkkal valódi értéket közvetítünk és Krisztus tanítását követve építjük közösségeinket.
Vasárnap közösen vettünk részt a szentmisén, amelynek végén Jócsák Gréti nyíregyházi ifi bogozó gyönyörű népdaléneklésével tette még meghittebbé az esemény zárását. Ezt követően a vezetőségek célkitűzéseit és az előttünk álló feladatokat fogalmaztuk meg. Áttekintettük az idei év főbb időpontjait és a gazdasági helyzetet is. A hétvégét visszajelző körrel és közös ebéddel zártuk.
Találkozónk megerősített bennünket abban, hogy a Háló mozgalomnak továbbra is fontos szerepe van a keresztény közösségek összekapcsolásában és erősítésében a Kárpát-medencében. Hálával tekintünk a jó Isten gondviselésére, amely vezet és irányt mutat számunkra szolgálatunkban. A közösen megfogalmazott gondolatok és tervek új lendületet adtak munkánknak, és megerősítettek bennünket abban, hogy az együttlét, a hitünk megélése és a közös gondolkodás elengedhetetlen a további fejlődéshez.
Csobot Györgydeák Szabolcs
Csobot Györgydeák Szabolcs beszámolója a RomKat.ro-n >>
Képsorozat a Háló Egyesület Fb oldalán >>
Itt a farsang, áll a bál...
Február 16-án a tiszaújhelyi könyvtárban farsangi bálra került sor a legkisebbek körében, melyet a Kárpátaljai Háló Egyesület és a Szeress és tedd a jót Jótékonysági Szervezet valósított meg. Bár az országban háború dúl, mégis úgy gondoltuk, hogy jó ha a gyerekek ebben a nehéz helyzetben egy kis vidámságot, örömöt kapnak. A zene váltsa fel a légi riadók szirénáit, az óvóhelyekbe menekülést váltsa fel egy kis játék, a szomorúságot egy kis vidámság. A bálra különböző jelmezekben érkeztek a résztvevők: volt itt bohóc, tavasztündér, csontváz, mókus, focista, boszorkány, kiskakas és hercegnők, ők különböző falvakból érkeztek hozzánk: Tiszaújhely, Karácsfalva, Salánk, és Mátyfalva.
Harangozó Miklós atya nyitotta meg a bált, gondolataival jó szórakozást kívánt mindenkinek,majd közösen egy imával kezdtünk. Az első tánc a jelmezek bemutatása volt, a gyerekek egy körben táncolva mutatták be jelmezeiket, amit a szülők tapssal díjazták. Utána kezdetét vette a játék. Volt itt minden: buborékfogó verseny, süti evő verseny, csavard fel a szőnyeget verseny, limbo tánc stb. Minden ügyes versenyző jutalomban részesült. Az ötletes jelmezekért is járt az ajándék. A buli végén, mindenki örömmel tért haza és emlékeibe zárta ezt a napot.
Molnár Melinda
Január 25-én a Kárpátaljai Háló Egyesület szervezésében csapatépítő napra került sor, melynek a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum adott otthont. Ez az esemény kiemelkedően fontos volt közösségünk számára. A csapatépítő játékok nemcsak közelebb hoztak egymáshoz, de segítették a kommunikációt, növelték az összetartást és csapatszellemet, valamint motiválóan hatottak a közös sikerek elérésében is. Köszönjük az élvezetes és kreatív játékokat Gogola Istvánnak. A délutáni programban szerepelt még kézműves foglalkozás, úszás, szaunázás, beszélgetések. A napot Szent Liturgiával zártuk, Pősze Roland atya gondolataival térhettünk haza.
Köszönjük a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatását.
Molnár Melinda
Képsorozat a Kárpátaljai Háló Egyesület Fb oldalán I >>
Képsorozat a Kárpátaljai Háló Egyesület Fb oldalán II >>
Jakab Johanna beszámolója
Péntek volt, hideg, szeles délután. Igyekeztem elvégezni feladataimat a munkában. 3 óra után egyre sűrűbben néztem az órát, lélekben már útra keltem. Tudtam, hogy Szalontán ránk várnak, 4 órakor már a torkomban lüktetett a szívem.
Októberben Kovácspatakon az ottani Háló találkozón tartottuk régiós megbeszélésünket, ezen megfogalmaztuk a rövid és a hosszútávú terveinket. Közeleg az advent, keljünk útra. Péntek délután Katival, Csongival, Evelynnel és Ferivel Szalontára indultunk. Heves hóvihar kísért utunkon. Gál Marika fogadott otthonában, testvérével Annuskával, pár régi hálós társukkal. Hosszú idő után találkoztam újra Náday Katával. akivel fontos dolgokat tudtunk megosztani egymással, többek azonos korosztályú között lányainkról. Jelen volt többek között Szabó Ödön és felesége, Marika is; a kedves Krisztina énektanárnő, aki minden évben a szalontai Háló találkozó énekléseinek karmestere. Volt ideje a közös munkának is, Konrád Kati ünnepséggé formálta találkozásunk üzenetét csoportfoglalkozással a tanítványok köré építve. Szeretettel tudtunk egymáshoz fordulni, megnyílni és kapcsolódni. Gál Marika hatalmas fazék töltött káposztával vendégelt meg, Szabó Marika tiszteletünkre finom pávaszem süteményt sütött. Szívünkben magunkkal vittük barátaink arcát, hangját, ölelését.
Este Méhkeréken meglátogattuk a Makai családot és újra átéltük a találkozás és a szeretetteljes fogadtatás örömét. Emlékeket idéztünk munkáról, találkozásokról, miközben finom illatú teát és süteményeket fogyasztottunk, már kicsit éreztük a közelgő ünnep gazdagságát.
Éjszakai szállásunk az elvarázsolt, fagyos gyulai városi erdőben volt, ami felidézte a partiumi Hálós Szentjánosbogár gyermektáborok szép élményeit. Az éjszaka csendjében szinte hallottam a gyermeki nyüzsgést, amit nyáron megéltünk ezen a táborhelyen. Amilyen nagy volt a „forgalom” nyáron, most olyan súlya volt a téli mély csendnek. Közel éreztem a Jóistent. Szombat reggel a fagyos erdő csillogó arcát egy szelfiben örökítettük meg. Hideg volt, de mi boldogok, indultunk tovább Aradra. Tudtuk, éreztük, hogy ott is várnak, jó ez az érzés. Küldöttek voltunk, a Jóisten szeretetét és jelenlétét vittük szívünkbe zárva.
Aradon mosollyal fogadtak kedves barátaink: Panek Melinda, Heczel Arthur, pár régi és új hálós. Csoportos foglalkozással és beszélgetéssel mélyítettük el ezt a találkozást. Kett-módszeres bárkákat készítettünk, ahova magunk mellé emeltük családunkat, közeli és távolabbi környezetünket. Közös volt az öröm, láttuk egymást, egymás gondolatait és kölcsönösen megerősítettük egymásban a hitet, hogy „jó úton járunk”, jó bárkában, motorcsónakban, hajóban evezünk a mindennapok hullámain.
Rövid utazás után Temesváron átölelhettük a Jakab családot. Ők egy parókián fogadtak minket. Érkeztek új emberek és „régi újak” is. Kíváncsian ültük körbe az emeleti kápolna csendes termét. Kati végigvezetett minket Bartimeus történetén (Mk10,46), a Szalontán és Temesváron is használt eszközök segítségével megalkottuk személyes utunkat Krisztus felé, és csillogó szemekkel tudtunk rácsodálkozni egymás alkotására. Pár óra közös munka és beszélgetés után már úgy tudtunk egymás szemébe nézni, hogy el is terveztük egy következő találkozás létrejöttét. Még órákig beszélgettünk és finom kalácsot, sós rudacskákat ropogtattunk. Hosszú napunk volt, de valahogy nem akartuk, hogy vége legyen, megnyitottuk szívünket egymásnak és boldogok voltunk.
Vasárnap Máriaradnán újból átéltük a találkozás örömét, jöttek hálós barátaink Méhkerékről, Aradról, Temesvárról és Csernakeresztúrról. Hosszú idő óta most találkoztunk újra a Nisztor család fiatalabb tagjaival és azok családjaikkal, de egy öleléssel szétrebbent az idő alkotta légüres tér. Egy csapatként vettünk részt a szentmisén, szépen egymás mellé beülve a padokba, ahogy a hálós miséken szoktuk. A kedves Reinholtz András plébános atya mise után körbevezetett minket a templomban, a kolostor folyosóin, gazdagítva szívünket, lelkünket a sok szép látnivalóval. Kati készített számunkra egy különleges keresztutat, amelybe mindegyikünk egyénileg tudott bekapcsolódni csendes imával, elmélkedéssel, felajánlással, ugyanakkor összekötve a Háló megtartó fonalával, hisz egy fonalba kapaszkodva tettük meg együtt az utat, és a jéghideg szél ellenére egymás „fonalát” tartva haladtunk fel a hegy tetejére.
Köszönöm a Jóistennek, hogy jelzést küldött a szívünkbe, és elindultunk erre a „portya-zarándok” útra!
Fényképek a Partiumi Háló Facebook oldalán: https://www.facebook.com/share/p/1GCps6zRhL/
Egy versformába szedett idézet a hétvége margójára Gázai Doroteusztól:
A Vajdasági RTV-nek a találkozón készült 4 perces riportja meghallgatható >>
Nagy József atya előadása meghallgatható >>
Muzslyán rendezték meg a Délvidéki Háló 21. regionális találkozóját, amelynek mintegy 80 részvevője volt Vajdaságból és az anyaországból. A rendezvény mottója "...de a te szavadra kivetem a hálót" volt, ami egyben msgr. Nagy József nyugalmazott atya előadásának címe is volt.
Halmai Tibor, a Háló mozgalom délvidéki vezetője elmondta, hogy 27 éve, amikor az első regionális Háló találkozót rendezték, akkor is a Lukács evangéliumából vett idézet volt a vezérfonal, akkor a megboldogult Huzsvár László püspök értekezett a témáról.
A regionális Háló találkozón jelen volt Szeibert András, a Kárpát-medencei Háló Mozgalom alapítója, aki a jövőbeni tervekről mondott ismertetőt. Ugyanakkor a Délvidéki Háló bogozói is tervezgettek, a következő év terveit vázolták fel.
Pénteken este a résztvevők Elias Ohoiledwarin muzslyai plébános közreműködésével bűnbánati zenés áhitaton vettek részt. A szombati előadás után kiscsoportos beszélgetéseket tartottak, de volt kézműves műhely, amelyen Dorogi Erzsébet kézműves segítségével az ünnepre ráhangolódva készítettek alkotásokat a résztvevők.
Jenován Flórián két, népénekeket tartalmazó gyűjteménykötetét is bemutatták a találkozón, mégpedig az Észak-Bánát gyöngyszemei és a Közép-Bánát gyöngyszemei című munkákat, közreműködött az Emmanuel Kamarakórus, melynek tagjai egy rövid hangversennyel is megajándékozták a jelenlevőket.
A regionális találkozó végén szentmisét szolgáltattak.
Kónya-Kovács Otília
Kónya-Kovács Otília fenti írása a Vajdaság.ma portálon >>
Képek a találkozóról (Délvidéki Háló Mozgalom Fb oldala) >>
Pannon RTV Hitünk c. adása: 2024.12.01.
2024. november 22-23-ig került megszervezésre Muzslyán az Emmausz kollégiumban és a Szűz Mária Szent Neve plébániatemplomban a XXI. Délvidéki régiós Háló találkozó. Az évzáró találkozóra mintegy 85 személy érkezett Délvidék 20 helységéből és az Anyaországból. A rendezvény megvalósítását a Nemzeti Együttműködési Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.
A programok péntek délutántól szombat estig tartottak. A házigazdák szeretetteljes vendégfogadása, majd pedig a résztvevők köszöntése és bemutatása után a Budapestről érkező Szeibert András, a Kárpát-medencei Háló Mozgalom egyik alapítója megismertette a jelenlevőket a Kárpát-medencei Háló vezetőségének átalakulásával. Az operatív és stratégiai vezetőség munkájába, hogy eredményesebben tudják végezni mind szerteágazóbb feladataikat több hálós munkatárs kapcsolódott be a tematikus munkacsoportokba.
Az esti bűnbánati zenés áhítatot a Szűz Mária Szent Neve plébániatemplomban, Ft. Elias Ohoiledwarin SVD, muzslyai plébános vezette. Elmélkedésével és gitáros énekeivel segítette a találkozó résztvevőit a bűnbánatra való ráhangolódásban és a szentgyónási előkészületben.
A szombat reggeli dicséretet, meghívott előadónk msgr. Nagy József, nyugalmazott plébános atya előadása követte, ”...de a te szavadra kivetem a hálót” (Lk.5,5) címmel. Mély gondolatokat tartalmazó személyes példákkal gazdagon tűzdelt elmélkedése, kitörölhetetlen nyomot hagyott mindannyiunk lelkében. Egyszerre tanított, lelkesített és biztatott, rámutatván arra, hogy a kiválasztott evangéliumi részlet mindenkihez szól. Nem szabad zúgolódni a mindennapi nehézségek, betegségek, csalódások közepette sem, mert semmi sem érhet bennünket, ami nem a Mennyei Atya jóságos szeretetéből ered, és ezáltal a javunkat szolgálja. Minden megpróbáltatásaink elviseléséhez a Szentlélek megerősítő kegyelmét kérjük-mondta Jóska atya. A kiscsoportos beszélgetéseinkben saját élettapasztalatainkat osztottuk meg egymással.
Délután a Délvidéki Háló bogozóinak megbeszélésén áttekintettük a 2024-es év rendezvényeinek megvalósítását és körvonalaztuk az előttünk álló hálós év programjainak helyszíneit és időpontjait. Választható műhelymunkaként Dorogi Erzsébet kézműves mester vezetésével a résztvevők a közelgő ünnepekre alkalmi ajándékokat készítettek.
Az ezt követő kulturális program keretén belül Jenován Flórián zongoraművész, karnagy, Észak-Bánát és Közép-Bánát gyöngyszemei énekeskönyveinek bemutatására került sor, amelyek Észak- és Közép-Bánát római katolikus népi énekgyűjteményei. A szerzőt munkásságáról Kónya-Kovács Otília, újságíró kérdezte. A Nagybecskereki Emmanuel Kamarakórus részvételével változatosabbá tette a könyvbemutatót néhány adatközlő énekének előadásával, majd pedig négy kórusművel mutatkozott be a résztvevőknek.
A Háló-találkozó záró szentmiséjét a Szűz Mária Szent Neve plébániatemplomban msgr. Nagy József atya mutatta be a jelenlevő Ft. Vreckó Ferenc, zentai esperes és Ft. Halmai János, nagybecskereki káplánnal együtt. A találkozó záró gondolatait követve felcsendült a nemzeti imánk és Sillye Jenő „Múlnak az évek...”című szerzeménye, mint a Háló Mozgalom himnusza.
Szeretettarsolyunkat feltöltve, egymásnak áldott lelki élményekben gazdag ünnepeket kívánva búcsúztunk el Hálós barátainktól.
Halmai Ágnes
A szokásos hálós koreográfiával kezdtünk, egy ima, rövid ismerkedés, játék. A nap témájának felvezetéseként Szeibert András bemutatta a Hálót. 36 éve létező civil szervezet vagyunk. Már unoka szervezetünk is van, ennek származási sémája: Háló → 72 Tanítvány Mozgalom → Bízd Rá Magad! Kezdeményezés. Létezik egyfajta minőségbiztosításunk, meghatároztuk mi a hálós program, szabályokat adtunk, ha ezeket betartják, akkor ahhoz a (márka)nevünket adjuk. Ezzel kapcsolatban fontos megemlíteni, 2003-ban készült egy 40 oldalas nyomtatott anyag, a Háló találkozók kézikönyve, illetve 2007-ben egy 29 oldalas kiadvány Bogozói kézikönyv címmel.
A nap súlyponti eseménye volt Zs.Gyenes Krisztinának, a szegedi székhelyű Talentum Alapítvány az Önkéntesség Támogatásáért ügyvezető igazgatójának közel egyórás nagyon jó és hasznos előadása. 2002 előtt Krisztina maga is informális szerveződésben volt önkéntes. Ilyen formában dolgozott szarmata kori ásatáson, kórházban, egyházi környezetben, határon túl Erdélyben, Felvidéken és Kárpátalján, és amikor még volt ilyen, menekült központban. Ma már az önkéntes tevékenysége mellett főállásban cégeknek, szervezeteknek oktatja az önkéntesek menedzselését.
Krisztina megadta az önkéntesség definícióját, ez ellenszolgáltatás nélkül, szabad akaratból végzett tevékenység a közjó szolgálatában. Hacsak lehet a munka szót kerüljük, mert ez nem profit orientált, és nem fekete munka. Az önkénteseket szervezni, menedzselni kell. Van egy struktúra mögötte, még ha nem is vesszük észre. Amit elvállalunk, az kötelesség. Az önkéntes nem időmilliomos robotember, hanem szolgálattevő. Őket úgy kell kezelnünk, mint aki a szervezetünk képviselője. Fontos tudni, kinek mi a motivációja, mert akkor tudjuk megtartani őket, és mindig köszönjük meg, hogy dolgoztak.
Az előadó részletesen beszélt az önkéntesek szervezésének keretelemeiről, ezek most csak pontokba szedve; a statikus elemek: 1. szervezeti motiváció, 2. szervezeti irányelvek, 3. motiváció, 4. szűkebb belső környezet, 5. külső környezet. A dinamikus elemek: 1. toborzás, 2. kiválasztás, 3. bevezetés, integrálás, 4. felkészítés, képzés, 5. koordinálás, mentorálás, 6. motiválás, 7. ellenőrzés, értékelés, visszacsatolás, 8. elismerés, köszönetnyilvánítás, 9. költségtérítés, 10. kilépés, 11. az önkéntes tevékenység dokumentálása.
Krisztina előadásának befejező részében beszélt az általuk menedzselt projektekről, milyen sikeresek voltak, mennyi előzetesen nem várt örömet adtak mindkét félnek, az önkénteseknek és az őket fogadó szervezeteknek. Ezek igazi mindkét fél nyer történetek.
Az előadás után Thuróczy Gyuri beszélt arról, hogyan éltek az nyolcvanas években az akkori kisközösségekben. Az önkéntes szót abban a korban Magyarországon senki nem használta. Bizalom és személyes kapcsolat alapján szerveződtek, ma már nem így működnek. Természetes volt, hogy időt, energiát, pénzt is áldoztak. Szolgálták, azt amiben benne éltek. Olyan sokat kaptak, hogy nem is volt kérdés, hogy visszaadják. A hálós önkéntesek, a bogozók kicsit másként működnek, mint az előadásban elmesélt történetek szereplői, hálós társainktól hosszabb távú elköteleződést várunk el, de a Krisztina-féle profizmust nekünk is tanulnunk kell.
Figyeljünk arra, hogy nem hálós környezetben a bogozó szót magyarázat nélkül ne használjuk, többnyire nem értik az emberek. Amikor először hallottam, én nem arra a képi szimbólumra gondoltam, ami a halászháló csomópontja, a bog, - lényegében ettől háló a háló, - hanem, nekem mint a szlavisztika iránt érdeklődőnek, a szláv nyelvek Bog (például az orosz Бог (ejtése bog) a lengyel Bóg (ők az ó-t u-nak ejtik) Isten szava ugrott be. Magamban ezt úgy fordítottam le, hogy a bogozás a Kárpát-medencei szláv környezetben Istennek szánt/szentelt cselekedet.
A budapesti hálósoknak immár tizenegyedik éve, mondhatni édes terhe, az S4 Kulturális és Közösségi Központ, a halo.hu honlap folyamatos működtetése, a Tarsoly megjelentetése, időnként még a nyári tábor szervezése is. Már az S4 fogadóképessé tételébe is nem kevés önkéntes munkaórát fektettünk be.
Az előadás után a találkozó témájában kiscsoportokban beszélgettünk arról, hogy ki miért lett akár nálunk, akár máshol önkéntes, vagy ha nem, miért nem, továbbá hogyan tudnánk újabb önkénteseket bevonzani. Keressük azokat, akikben meg vannak a mozgatórúgók, azokat is keressük, akik nem tudják hol található hozzájuk közel álló érték rendszerű közösség. Végül plénum és hirdetések következtek. Szó volt a Pártfogó Pengőről és az 1%-os támogatásról. Széplaki Marika főszerkesztő bemutatta a Háló lapját, Tarsolyt, ami nemcsak a honlapon keresztül érhető el, de nyomtatott formában is ingyenesen terjesztjük. Elmondta, az idei Imádság éve kapcsán magánkiadásban, limitált példányban családtagoknak, barátoknak, kedves ismerősöknek szánt ajándékként a szerzője megjelentetett egy Tarsolyomat is.
A fotók kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a találkozó 10-től 17 óráig tartott. A fotók nem akkor készültek, amikor a legtöbben voltunk, hanem amikor a fényviszonyok a legkedvezőbbek voltak, borongós novemberben vagyunk, és a Semmelweis utca 4. előtti járdán a korai juharok levelei nemhogy nem hullottak le, de még alig sárgulnak. Néhányan egyéb elfoglaltságuk miatt hosszabb-rövidebb ideig voltak csak jelen.
Ráadásként néhányan alkalmi önkéntesként előkészítettük a termet a másnapi Miquéu Montanaro lemezbemutató koncertre, volt aki porszívót ragadott, mások a nézőteret rakták tele székkel. Köszönet mindnyájuknak.
Margitfalvy György
