Nekrológja a Magyar Kurír.hu-n.
Laci bácsi emlékezetes beszéde az első hálós állampolgársági eskütétel alkalmával, a bajai Háló táborban.
Laci bácsival a Tarsoly 2020.évi júniusi számának 3.oldalán olvashatunk egy riportot.
A Délvidéki Háló bogozóinak és segítőinek csapatépítése és lelki programja
2025. március 22-én a magyarcsernyei bogozók és segítők első alkalommal szerveztek nagy lelkesedéssel hálós rendezvényt. A találkozón a Délvidék kerületeiben tevékenykedő önkéntesek-bogozók és közvetlen segítőik 36-an vettek részt. A rendezvény megvalósítását a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A csapatépítés mottója „A remény nem csal meg”, a helyszíne pedig a Magyarcsernyei Önkéntes Tűzoltó Testület székháza és a Szent Ágota Szűz és Vértanú Római Katolikus Plébániatemplom volt.
A résztvevők üdvözlése és bemutatkozása után áttekintettük a 2024-es év megvalósított hálós programjait, emlékezetes mozzanatait, képes beszámolók vetítésével. A folytatásban a 2025-ös év két, már megtörtént eseményéről, a nyíregyházi Kárpát-medencei kibővített vezetőségi hétvégéről, valamint a Délvidéki Hálós Ifik csapatépítő zentai találkozójáról számolt be egy-egy résztvevő. Ezután a megvalósításra váró délvidéki hálós találkozók helyszíneit és időpontjait véglegesítettük, valamint megbeszéltük, hogy a Kárpát-medencei felsőtárkányi nyári családos Háló-táborban, és a három napos csíksomlyói Kárpát-medencei nyílt találkozón mi délvidékiek szervezetten veszünk részt.
A csapatépítő foglalkozások után, lelki feltöltődésként a magyarcsernyei plébániatemplomban a helybeli hívekkel együtt szentmisén vettünk részt, amelyet Ft. Csipak Csaba, helybeli plébános és a találkozón résztvevő Ft. Vreckó Ferenc, zentai esperesplébános közösen mutatott be. Csaba atya lelkesítő szentbeszédében rámutatott arra, hogy a Krisztusba vetett remény milyen fontos életünk megpróbáltatásaiban. Gondolatai mély benyomást keltettek bennünk. A találkozót agapéval és szívélyes búcsúzással zártuk a következő találkozás reményében.
Halmai Ági
Jézus személye és tanítása az alap – Erdő Péter bíboros a főegyházmegye fiataljaival találkozott - A Magyar Kurír beszámolóját teljes terjedelmével idézük
Erdő Péter bíboros, prímás március 21-én a fővárosi S4 Háló Közösségi és Kulturális Központban találkozott az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye fiataljaival a tavalyihoz hasonló rendezvény keretében, amelyet a főegyházmegyei Ifjúsági Iroda szervezett a Katolikus Szeretetszolgálat által létrehozott uspace.hu tagjainak részvételével Mi az igazság? (Jn 18,38) címmel.
A Háló-központba érkezett fiatalokat Babos Áron, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye ifjúsági referense köszöntötte, majd az Erdő Péter bíborossal való találkozást zenés áhítat vezette fel a Műegyetemi Katolikus Közösség zenekarának közreműködésével.
A Miatyánk elimádkozása után kezdődött a beszélgetés, a Uspace online közösségi tér három képviselője személyes, egyházi és társadalmi vonatkozású témákról is kérdezték a főpásztort.
Az első kérdés így szólt: „Bíboros úr mindig vallásos volt?” Erdő Péter válaszában így fogalmazott: „Nem voltam mindig tudatosan vallásos.” Elmondta, hogy szülei vallásukat gyakorló emberek voltak, s az adott politikai rendszerben az édesapja éppen ezért nem dolgozhatott jogászi hivatásában, édesanyja pedig mint pedagógus ezért nem taníthatott.
„Otthon mégsem volt emiatt keserű a családi légkör, a szülők természetesnek vették, hogy most olyan világ van, amelyben a vallásukat gyakorlók bizonyos dolgokat nem tehetnek meg, én pedig fiatal koromtól fogva láthattam az ő példájukon, hogy van, ami sok minden másnál fontosabb.”
A főpásztor elmondta, hogy felnövekedvén rendszeresen ministrált, s megvallotta, hogy 13 éves korában egyéni imádságai közben érzett rá arra, hogy személyes, szoros kapcsolatban lehet Jézussal. Megvallotta azt is, hogy a későbbiekben a hit lényegét érintő kérdésekkel, bizonytalanságokkal is szembesült, de mindig visszatalált a hit útjára, s ebben „az a valóság volt a meghatározó, amit a hitünk kifejez”: Isten léte, Jézus Krisztus személye és az, hogy van örök élet.
A megtérésre vonatkozó kérdésre Erdő Péter azt válaszolta: „nagy megtérésről nem tudok beszámolni, de több kis megtérésem volt, s ezek kellenek is hogy legyenek az ember életében”; a papi hivatásával kapcsolatban pedig elmondta, hogy először a liturgia, majd a hit élménye vonzotta, a gyóntatójától komoly lelki olvasmányokat kapott, de akkor még csak bujkált benne a papság gondolata. Amikor azonban a középiskolában kiosztották a továbbtanulásról szóló állami nyomtatványokat, egy átimádkozott éjszaka után az első helyre beírta az Esztergomi Hittudományi Főiskolát mint a szeminárium oktatási intézményét. A gyakorlatban tehát kispapnak jelentkezett.
A Uspace fiataljai feltették azt a kérdést is, hogy mitől lesz valaki jó pap. Erdő Péter a tapasztalatai alapján így felelt: az egyik az, hogy higgyen abban, amit tesz, a másik az, hogy annak a közösségnek igyekezzen a lelki javát szolgálni, rendelkezésére állni, amelyhez küldetett – ezt az emberek megérzik, megértik és visszaigazolják, ez utóbbi pedig a pap számára boldogság.
A szinodalitás témájáról szólva a bíboros emlékeztette a jelenlévőket, hogy mintegy 30 évvel ezelőtt kezdték el használni ezt a szót, és igazán gyakran Ferenc pápa pápaságának idejében, tehát neologizmusról van szó. A szinodalitásról szóló szentszéki megnyilatkozások ugyanakkor rámutatnak e kifejezés lényegéhez kapcsolódó egyháztörténeti vonatkozásokra.
A bíboros többek közt hangsúlyozta: a szinodalitás a Szentléleknek a már eredendően strukturált hívő közösségben való működését jelzi, ami a Traditio Apostolica tanúsága szerint a korai időkben különleges módon a helyi presbitérium döntéseiben nyilvánult meg. Erdő Péter idézte Ferenc pápát, aki többször hangsúlyozta, hogy a szinodalitás nem egyenlő a demokráciával. „Hitünk lényege az, hogy a történeti, názáreti Jézus Krisztus tanítványai vagyunk (christianoi, azaz krisztusiak), magyarán nem az adott esetben jelenlévő hívők nézeteiből alkotunk szintézist. A mi hitünket Jézus Krisztus személye, tanítása, élete, halála és feltámadása határozza meg” – szögezte le a bíboros.
Erdő Péter az este során többször is hangsúlyozta, hogy „tudjuk, mit tanított Jézus, ezért nem taníthatunk olyasmit, amit mi találunk ki annak alapján, amit az aktuális közvélemény igényel”. Szent John Henry Newman bíboros A keresztény tanítás kibontakozásáról című könyvében írja: a jézusi magból bontakozik ki (mint a növény) a történelem során az Egyház teljes tanítása. Ezért tehát fontos a történelmi kapcsolat Krisztussal és az ő tanításával, ugyanakkor a személyes kapcsolat Krisztussal az imádságban, a spiritualitásban, a szentségeken keresztül is.
A bíboros felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy nyitott szemmel járva vegyék észre a saját hívő életünkben megnyilvánuló kis csodákat. A további témák között szó volt még a gyónásról is, „amelynek nem az a lényege, hogy elsorolom a bűneimet, hanem a bűnbánat és a bűnbocsánat”. A bíboros hangsúlyozta, hogy az Eucharisztia ugyan nem a tökéletesek szentsége, de nem feledkezhetünk el a megszentelő kegyelem állapotáról, amelyet az Egyház kezdettől hitt és vallott, Szent Pál például ezzel kapcsolatban azt tanította, hogy vizsgálja meg magát mindenki, mielőtt a kenyérből eszik és a kehelyből iszik, mert ha méltatlanul teszi ezt, a saját ítéletét eszi és issza (1Kor 27). Magyarán a súlyos bűntől meg kell tisztulnunk, mielőtt az Eucharisztiához járulunk. Isten bocsátja meg a bűnöket az Egyház szolgálata által – mondta.
Kérdésre válaszolva a házassággal kapcsolatban a bíboros leszögezte, hogy a keresztény felfogásban az egyetértés (konszenzus) a felek részéről nem kell hogy meglegyen a házasság egész tartama alatt, csak a házasságkötéskor, és a házasság attól kezdve már érvényes, s „amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza”; tehát nem igaz a felvetett kérdésben megfogalmazott állítás, miszerint a szentségi házasság érvényességét az elhálás tenné véglegessé.
A további témafelvetésekben, valamint a rendezvényre érkezett fiatalok köréből érkezett kérdések nyomán az Egyház társadalmi tanítása, s az adott társadalommal való kapcsolata több szempontból is szóba került.
Erdő Péter a jelenlévőknek ajánlotta tanulmányozásra Az Egyház társadalmi tanításának kompendiumát, és beszélt Ervin Gábor embermentő, vértanú pap boldoggá avatási folyamatának elindításáról.
A társadalmi vitákkal kapcsolatos egyházi megnyilatkozásokról szólva a főpásztor alapvető szempontként leszögezte: „ha állást kell foglalnunk valamely kérdésben, akkor azt szuverén módon kell tennünk és a közvélemény számára is nyilvánvaló dolgokkal kapcsolatosan”.
Az est végén a jelenlévők elmondták az Üdvözlégy Máriát, majd a fiatalok áldást kaptak a főpásztortól. A találkozás tombolaajándékok átadásával, majd a rendezvény a bíboros és a fiatalok közötti kötetlen beszélgetéssel folytatódott agapé keretében.
Szervezői szemmel:
Az idei év első hálós ifjúsági találkozója Délvidéken valósult meg, Zentán, március 15-én. Hálásak vagyunk a lehetőségért és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásáért, hogy ezt a találkozót megszervezhettük, valamint büszkék rá, hogy a Hálóban jelenleg Délvidéken legaktívabb az ifjúság a régiók közül.
Ezen a rendhagyó és különleges találkozón a csapatépítést és a közösségben való fejlődést tűztük ki célul, amely ideje alatt sor került szórakoztató játékokra, tréner által vezetett kommunikációfejlesztő és közösségépítő gyakorlatokra, elmélyülésre, Szentmisére, és többek között, március tizenötödike révén megemlékeztünk magyar ünnepünkről is, és tartottunk egy forradalomra épülő vetélkedőt.
Az önfeledt nevetés, játékosság, és a délvidéki Háló ifi programjainak tervezgetése mellett lehetőségünk volt kapcsolatot ápolni a délvidéki Háló elnökünkkel, Halmai Tiborral is. Ő maga gondosan követte és segítette a szervezési folyamatainkat, - ahogy eddig minden alkalommal - most személyesen is részese lehetett az ifjúsági közösségnek, ahol megbizonyosodhatott róla, a lelkesedés, összetartás és Isten szeretetében való közösségépítési szándék még igenis él a délvidéki ifjúság szívében.
Bizakodva és reménnyel tekintünk az év hátralévő részére, szervezünk és munkálkodunk, biztatva rá minden generációt és tevékenységünkkel tanúskodva: közösségben lenni fontos, közösségben lenni jó, keresztény közösségben lenni, pedig még fontosabb és még jobb!
Szakács Emese
Résztvevői szemmel:
A találkozó Zentán zajlott, és már reggel barátságos hangulat, tea és kávé fogadott minket. A köszöntő után, ismerkedő játékokkal kezdtünk, ezek gyorsan közelebb hozták a csapatot. Később csapatépítő tréner részvételével, csapatépítő játékokat játszottunk, melyek, a kommunikációt erősítették. Ez igazán izgalmas és tanulságos volt. Ebédre finom pizzát ettünk, közben sokat nevettünk és beszélgettünk. A délutáni szentmise meghitt pillanatokat adott, az ötletbörze pedig inspiráló gondolatokat szült. A napot egy vidám záróprogram és búcsúzás koronázta meg. Ez a találkozó nemcsak új barátságokat hozott, hanem maradandó élményeket is – alig várom a következőt!
Gulyás Annamária
Isten a világhálón – az egyházi kommunikáció jelene és jövője címmel rendez Egerben programot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségével közösen Egerben, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és Líceum kápolnájában 2025. február 26-án 10 órától, olvashattuk a részletes programmal együtt az Egri Fegyházmegye honlapján.
A kápolna méretéről annyit, még szószéke is van, kubaturája meghaladja egy kisebb templomét, némelyik talán még tornyostul is beleférne. Hárman mondtak rövid köszöntőt: Dr. Ternyák Csaba egri érsek, Szikora József (Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége elnöke) és Galambos István (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság). Ebből az érsek úr biztatását idézném: „Ne a gonoszság árnyéka, hanem az igazság fénye jusson el hozzátok”.
Az első előadás alatt nemcsak mind a 126 szék volt foglalt, de vagy még egy tucatnyi fiatal ült a terem végében a földön. A nap első előadását Gianone Péter senior kommunikációs szakértő, a Magyar Rádió volt hírszerkesztője, az MTI volt főszerkesztő-helyettese (NMHH) tartotta „Ellenszélben is tudatosan – kommunikációs alapvetések krízis idején” címmel. Ezen az előadáson végig jelen volt az érsek úr és Dr. Pajtókné Dr. Tari Ilona rektor.
Többek között elhangzott: „Ha nem szólalunk meg, valamit titkot, takargatnivalót sejtenek mögötte. Csak az igazat szabad állítani, elérhetőnek kell lenni. Előnybe kerül az, aki a problémát érthetően megfogalmazza, ő tudja keretezni a történetet, az ő narrációját fogadják be először. Legfontosabb: nem a média kérdéseire kell válaszolni, a kérdés apropó, hogy elmondhassuk saját üzeneteinket.”
Zárásként az üzleti életből hozott fel példákat, egy-egy bank, légitársaság és utazási iroda példáján.
„Online útikalauz stopposoknak” – Nem minden az, aminek látszik?! – erről tartott előadást Bodolay Zsófia, az NMHH szakértője, volt televíziós műsorszerkesztő (NMHH). Beszélt a mesterséges intelligenciával támogatott megtévesztésekről. Lejátszotta azt a videót, amiben Erdő Péter hangjával és képével próbáltak visszaélni.
A délelőttöt lezáró kerekasztal beszélgetésnek ez volt a témája: Valóságos Isten a virtuális térben - a szükséges rosszként vagy az apostolkodás új tereként tekintünk az online kommunikációra? Résztvevők: Prof Dr. Szűts Zoltán, Gianone Péter, Bodó Mária, a Duna csatorna Agapé című műsorának felelős szerkesztője (MAKÚSZ) Moderátor: Galambos István (NMHH)
Ebéd után a hallgatóság kb. 20 fős hallgatóságra apadt.
A délután Prof. Dr. Szűts Zoltán, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánjának (MAKÚSZ) előadásával kezdődött: Hittel, történetmeséléssel és algoritmussal - Egyházi kommunikáció a közösségi médiában. Arra biztatott, rövid történeteket meséljünk. Jézus példabeszédei is ilyenek voltak.
A délutáni második előadásnak jó hosszú címe volt: Hogyan keress és találj? – Keresőoptimalizálás után válaszoptimalizálás – a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségek és veszélyek az online újságírásban, előadó: Toót-Holló Tamás, a Mediaworks innovációs és termékfejlesztési főmunkatársa, az MTI és a Magyar Nemzet korábbi főszerkesztője (NMHH)
Ehhez nehezen tudok hozzászólni, nekem egyetlen számítástechnikai órám sem volt az iskolában. Bezzeg a fiataloknak! A múlt héten az MCC-n egy Jókai200 kerekasztal beszélgetésen voltam, ott mondta az egyik résztvevő: „Az iskolában több informatika óra van egy héten mint magyar irodalom óra.”
A nap utolsó előadását Marti Zoltán, a 777blog.hu főszerkesztője, az MTVA Online Igazgatóság igazgatója (MAKÚSZ) tartotta.
Az előadó a katolikus B-közép honlapjaként aposztrofálta az általa alapított honlapot, ami maga nemében a legsikeresebb. Közösségi finanszírozással működnek, felméréseik szerint olvasóik negyede nem tartja magát hívőnek. Náluk az önkéntes munkatársak nem amatőrök, hanem profik. Beszélt a moderálási elveikről. Őt különböző kommentet mutatott és megkérdezte az akkor már csekély számú hallgatóságot, hogy ők melyiket törölnék.
Az egész napos programot a kérdések órája (interaktív beszélgetés a jelenlévőkkel) zárta le. Résztvevők: Marti Zoltán, Toót-Holló Tamás, Prof. Dr. Szűts Zoltán.
A legérdekesebb kérdés nem is a közönség soraiból jött, hanem mindjárt felvezetésként a moderátor Szikora József kérdezett az online versus offline világ kapcsán, a következő bevezetés után, hogy mit szólnak hozzá. „Kerényi Lajos atya több mint félévszázada járja a kórházakat. Néhány éve egy ismerősöm kórházban volt, Lajos atya benn járt náluk. Még a látogatását követő napon is egész más hangulat uralta kórtermüket.” A válasz így kezdődött. „Ja, hát Kerényi atya az egy egészen más platform.”
Odafelé menet a vonaton a Neriton Kiadó „Barokk / Történelem – Irodalom – Művészet” című gyűjteményes kötetében Gebei Sándornak „Eszterházy Károly egri püspök és a „barokk Eger”„ című tanulmányát olvastam, ami a féloldalas rövid angol nyelvű összefoglalóval együtt 18 oldal. A közel 400 oldalas könyvben színes fotó mutatja a kápolna mennyezetének Franz Maulbertsch festette ’’Mindenszentek dicsőítése” freskóját, a címlapon pedig a díszterem mennyezetének Franz Zigrist „Az egyetemi fakultások” freskójának egy részlete díszeleg. A nap végén megmutattam a könyvemet a nap házigazdájának Szűts Zoltánnak, és megkértem hadd fotózhassam le „Az egyetemi fakultásokat”. Miközben a könyvet lapozgattam, véletlenül megfordult a nyakamban logó nemzetközi sajtóigazolvány, és láthatóvá vált a mögötte lapuló Háló klubkártya. Észrevette és így szólt: „Nicsak Háló! Schön Gyuri? Én is nagybecskereki vagyok.” Még egy perc sem telt le, és már kész volt „Az egyetemi fakultások” fotóm. Kijöve a líceumból Pál Feri atyával találtam szembe magam. A szemközti bazilikát még le tudtam kapni, de a benti fotózáshoz már kevés volt a fény.
A konferenciáról az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és Líceum honlapján honlapján is megjelent fényképes beszámoló.
Margitfalvy György
A Háló mozgalom Kárpát-medencei kibővített vezetőségi találkozóját február 21–23. között Nyíregyháza-Borbányán tartották. A hétvége célja az volt, hogy közösen áttekintsék a mozgalom jelenlegi helyzetét, megerősítsék közösségeiket és meghatározzák a jövőbeli irányvonalakat. Különösen fontos számukra, hogy ezek a találkozások nemcsak a szervezeti munka szempontjából lényegesek, hanem a hit megerősítésére is szolgálnak. A Háló keresztény közösségként a katolikus egyház értékei mentén építkezik, és a jó Isten gondviselésébe vetett bizalommal tekint jövőbeli küldetésére. Személyes hangvételű beszámolót olvashatnak.
Péntek este egy gasztroesttel indítottuk a programot, ahol az otthonról hozott ételeket kínáltuk egymásnak. Az este kötetlen beszélgetésekkel és imával zárult, amelyek segítettek bennünket abban, hogy lélekben is ráhangolódjunk a hétvége közös munkájára.
Szombaton műhelymunkák és megbeszélések során közösen dolgoztunk azon, hogy a Háló működése még hatékonyabb legyen. Megvitattuk a közösségépítés lehetőségeit, régióink helyzetét, valamint a szabályzatok és munkacsoportok szerepét. Fontos mérföldkőként itt kezdte meg működését a rétegek munkacsoport, amely a különböző élethelyzetekben lévő tagjaink összekapcsolásán dolgozik. További működő munkacsoportjaink a gazdasági, irodai, média és kommunikációs, régiós munkacsoport, valamint az S4 és a lelkiségi munkacsoport, amelyek mind hozzájárulnak a mozgalom sikeres működéséhez. Közös imádságunk és elhivatottságunk megerősített bennünket abban, hogy szolgálatunkkal valódi értéket közvetítünk és Krisztus tanítását követve építjük közösségeinket.
Vasárnap közösen vettünk részt a szentmisén, amelynek végén Jócsák Gréti nyíregyházi ifi bogozó gyönyörű népdaléneklésével tette még meghittebbé az esemény zárását. Ezt követően a vezetőségek célkitűzéseit és az előttünk álló feladatokat fogalmaztuk meg. Áttekintettük az idei év főbb időpontjait és a gazdasági helyzetet is. A hétvégét visszajelző körrel és közös ebéddel zártuk.
Találkozónk megerősített bennünket abban, hogy a Háló mozgalomnak továbbra is fontos szerepe van a keresztény közösségek összekapcsolásában és erősítésében a Kárpát-medencében. Hálával tekintünk a jó Isten gondviselésére, amely vezet és irányt mutat számunkra szolgálatunkban. A közösen megfogalmazott gondolatok és tervek új lendületet adtak munkánknak, és megerősítettek bennünket abban, hogy az együttlét, a hitünk megélése és a közös gondolkodás elengedhetetlen a további fejlődéshez.
Csobot Györgydeák Szabolcs
Csobot Györgydeák Szabolcs beszámolója a RomKat.ro-n >>
Képsorozat a Háló Egyesület Fb oldalán >>
Itt a farsang, áll a bál...
Február 16-án a tiszaújhelyi könyvtárban farsangi bálra került sor a legkisebbek körében, melyet a Kárpátaljai Háló Egyesület és a Szeress és tedd a jót Jótékonysági Szervezet valósított meg. Bár az országban háború dúl, mégis úgy gondoltuk, hogy jó ha a gyerekek ebben a nehéz helyzetben egy kis vidámságot, örömöt kapnak. A zene váltsa fel a légi riadók szirénáit, az óvóhelyekbe menekülést váltsa fel egy kis játék, a szomorúságot egy kis vidámság. A bálra különböző jelmezekben érkeztek a résztvevők: volt itt bohóc, tavasztündér, csontváz, mókus, focista, boszorkány, kiskakas és hercegnők, ők különböző falvakból érkeztek hozzánk: Tiszaújhely, Karácsfalva, Salánk, és Mátyfalva.
Harangozó Miklós atya nyitotta meg a bált, gondolataival jó szórakozást kívánt mindenkinek,majd közösen egy imával kezdtünk. Az első tánc a jelmezek bemutatása volt, a gyerekek egy körben táncolva mutatták be jelmezeiket, amit a szülők tapssal díjazták. Utána kezdetét vette a játék. Volt itt minden: buborékfogó verseny, süti evő verseny, csavard fel a szőnyeget verseny, limbo tánc stb. Minden ügyes versenyző jutalomban részesült. Az ötletes jelmezekért is járt az ajándék. A buli végén, mindenki örömmel tért haza és emlékeibe zárta ezt a napot.
Molnár Melinda
Január 25-én a Kárpátaljai Háló Egyesület szervezésében csapatépítő napra került sor, melynek a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum adott otthont. Ez az esemény kiemelkedően fontos volt közösségünk számára. A csapatépítő játékok nemcsak közelebb hoztak egymáshoz, de segítették a kommunikációt, növelték az összetartást és csapatszellemet, valamint motiválóan hatottak a közös sikerek elérésében is. Köszönjük az élvezetes és kreatív játékokat Gogola Istvánnak. A délutáni programban szerepelt még kézműves foglalkozás, úszás, szaunázás, beszélgetések. A napot Szent Liturgiával zártuk, Pősze Roland atya gondolataival térhettünk haza.
Köszönjük a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatását.
Molnár Melinda
Képsorozat a Kárpátaljai Háló Egyesület Fb oldalán I >>
Képsorozat a Kárpátaljai Háló Egyesület Fb oldalán II >>
