Azzal kezdeném, hogy ne haragudjatok rám, amiért hosszú lett ez a kis írás, de hát a hét is hosszú volt. Kedden délután három órakor nyakunkba kaptuk a világot és meg sem álltunk Nagyszalontáig. A kompániánk a leszűkített családi körből állt össze: anya, apa és jómagam. Bár kirándulásunk egy gasztronómiai körúttal is felért volna, ugyanis halat, s vadat mi jó falat annyit kaptunk, hogy alig győztük. Különösen anya, aki különben sincs szokva, hogy bármit is egyen, ami egy abonettnél fajsúlyosabb étek, de az én tessék-lássék fogyókúrámnak is betett ez a pár nap. Arról nem is szólva, hogy eddig is én hasonlítottam – két testvérem közül – a legjobban apára, de mi lesz, ha még egy kicsit jobban ki is kerekedem? Akkor már tényleg olyanok leszünk, mint két tojás. Egyszóval a portyázás során ellátmányban sosem volt hiány és pálinka is mindig akadt, hogy könnyebben csússzon.
Szombaton a dél-budai espereskerületben szerveztünk kerületi Háló találkozót. Az előkészítő megbeszélések alatt úgy döntöttünk, hogy ez most egy kicsit más lesz. És más is lett. De csak kicsit. Ebben a kerületben körülbelül 50-60 közösség él és működik. A tervünk szerint őket szólítottuk meg, személyes megkeresésekkel, hogy jöjjön el egy-egy ember. Nem hirdettük tehát a találkozót plakáton és más formákban. Ilyen módon összesen 23 személy jött el a találkozóra, majdnem annyi mint az előző években.
Szombaton, október 25-én megtartottuk a resicabányai 2008-as kerületi találkozót. Körülbelül 50 személyt számoltam össze, kik gondolom, hogy nem csak jól érezték magukat, de volt is mit vigyenek magukkal útravalónak az előadások kapcsán. Nagy öröm volt számunkra dr. Seregély István érsek atya érkezése kis közösségünkben.
Szatmárnémeti kerületi Háló találkozót tartottunk október 25-én. A résztvevők száma 100 körül mozgott, ebből 70-en voltak kerületiek, köztük legalább 10-en, akik most voltak először Háló találkozón. Mindig nagy öröm és megerősítés, amikor máshonnan is eljönnek a találkozónkra, így körünkben voltak Nagybányáról, Nagykárolyból, Nagyváradról, Kárpátaljáról és Magyarországról.
Kárpát-medencei Háló bogozói találkozó volt a „csapongóan kanyargós Bega folyó mentén” az elmúlt hétvégén. Erre az alkalomra Muzslyára mintegy 150 bogozó érkezett Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, a Partiumból, Magyarországról és Délvidékről, ami egyben a Kárpát-medencei egységet bizonyítja.
Hagyományőrző ünnepélyre került sor szeptember 28-án Gyertyánligeten és Nagy Bocskón. A szórakozást a Háló PMCS vezetője, Iván Éva és a derceni fiatalok által alapított „Gyöngyös bokréta” néptánccsoport biztosította. Az előadásra megteltek a termek, fiatalok és idősek, magyarok és ukrán nemzetiségűek egyaránt eljöttek megnézni a gyermekek fellépését.
Október első szombatján utaztunk Palócföld egy Háló által behálózott területre Losoncra. Útközben látni lehetett, esős lesz a mai nap.
Mintha fényévekkel ezelőtt lett volna a nagykárolyi találkozó. Már nem győztem számolni a napokat; mikor jön el végre a nagyváradi találkozó napja, aztán csak eljött az ideje.
2008. szeptember 20-án, szombaton a gunarasi egyházközségben, első alkalommal rendezték meg az Ada-Mohol-Gunaras kerületi Háló találkozót.
Ottó atya szavaival szeretném összesűríteni a szeptemberi oltszemi tábor lényegét: „ dönts az értelmes élet mellett, és hagyd, hogy a feltámadt Krisztus átjárja életed minden területét. Folyamatosan próbáld meg egy belső hallással felfogni Isten üzenetét, hogy az élet ajándék és éljem meg tudatosan annak minden örömét”.
