Miután Margitfalvy Gyuri és Somodi Nándi megírták az igényes és részletes beszámolóikat a találkozó lefolyásáról, nekem maradtak a saját impressziók, benyomások, élmények összefoglalása.
A Szatmárnémetibe történő utazásom egyénileg vonattal történt, mivel némi egészségügyi probléma utóélete miatt így láttam jobbnak. Biharpüspökiben szálltam fel a Nagyvárad - Halmi között özlekedő zsúfolásig megtelt személyvonatra. Itt azt a szomorú tényt tapasztaltam, hogy mindössze egy azaz egy utassal tudtam beszélgetni magyarul, a többiek, - a diákokat is beleértve - nem tudtak magyarul. A kalauznő viszont rendes volt mert egy megálló után szólt - románul, hogy az egyik fülkébe felszabadult egy üres hely. A székelyhidai magyar utas szerint a kalauznő tudott magyarul - sebaj.
Szatmárnémetibe pontosan érkezett a vonat és a pályaudvar előtt az előzetes telefoni egyeztetés eredményeképp már várt Somogyi Anikó autóval és a helyszínre a Szent Alajos Konviktusba szállított. Utólag is köszönöm ezt a nagy figyelmességet. Este vacsoravendégei voltunk a két főrendezőnek Kujbus Mártinak és Somogyi Marikának, melyen sok-sok érdekes dologról beszélgettünk. A konviktusban megfelelő szállásunk volt, pihenten kezdhettük meg a másnapi részvételt a rendezvényen.
A konviktus földszintjén a fogadótéren sok-sok idézet volt a falon, melyek tanítottak és egyben pozitív hangulatot teremtettek a találkozóra érkezőkben. Engem a legjobban a Katolikus Egyház Katekizmusából vett idézet fogott meg: "Az embernek szüksége van a közösségi létre. Ez nem valami ráadás az életéhez, hanem az emberi természet követelménye."
Nem kívánok az előadásokról az előttem leírtakhoz ismétlésbe bocsátkozni. A bevezető és az utána következő programok mind arról tanúskodtak, hogy mindenki a legjavát adta előadásaiba, a témaválasztások is jól sikerültek. Nagy megtiszteltetés volt számomra Jakab Norbert atyával, a szatmárnémeti Szent Antal egyházközösség plébánosával a találkozás és utána a beszélgetés. Ugyancsak tanulságos volt Sabau-Trifu Krisztina egyházművésszel történt beszélgetésem. Egyfelől emberileg vizsgáztam nála, másfelől sok-sok mindent megtudtam a művészi fogásairól, az előadáson levetített üvegfestmények készítésének technikájáról és általában az üvegfestészet rejtelmeiről. Beszélgetésünk során eljutottunk a Vas-megyei Velemér Árpád-kori templom hiányzó ablakainak rekonstruálásáig. Ezúton is köszönöm ezeket az értékes beszélgetéseket, szeretném ha lenne folytatás.
A találkozó egyik számomra izgalmas programpontja a kiscsoportos beszélgetés. A Konrád Kati vezette kiscsoportot meglepő kérdések fogadták. Mivel e kérdések és a rájuk adott válaszok nem publikusak, csupán az ott elhangzott kérdések analógiájára teszek fel én is egy kérdést a kedves olvasóknak: Ha Isten megjelenne egy Háló találkozón, milyen előadás-témára kérnéd fel Őt?
A műhelymunkák mind a négy témája érdekelt volna. Leszorítva a vágyakat csak Kujbus Márti meditatív táncán és Somogyi Marika nevelés témáján vettem részt fele-fele időben. A meditatív táncnál is - mint Ft. Jakab Norbert plébános úr előadásában az ég és föld metszéspontja - a középpontra koncentrálás a lényeg, ahová a jelképes égő gyertyát helyezzük és a táncba nem csak gondolattal, szóval, hanem testtel is bekapcsolódunk a középpontban lévő Jézushoz szóló imánkban. A nevelés témájába bekapcsolódva a család, a gyermekvállalás témákra érkeztem, melyek mottója: "...több gyerek vállalása a nevelés kezdete".
Téma volt még, hogy az emberek elfelejtettek szívből ünnepelni. Az ünnepre nevelést pedig a családban még kisgyerek korban kell megkezdeni. Szólnom kell még a kenyérről és a nemzeti színű gyertyáról. A találkozó előtt gondban voltam, hogyan is tudnám mindenkinek azt a szeretet viszonozni, melyet az eddigi Háló találkozókon kaptam, kaptunk Szatmárnémetiben. Ekkor jött a bibliai gondolat - a kenyér. Az óriási házi kenyér, mely egy mosoni kis faluból indult el hódító útjára, Budapest után eljuthatott Szatmárnémetibe is. Köszönöm a hálás fogadtatását, talán kopogtathatok vele más találkozón is.
A nemzeti színű gyertyának is van története. A Budapesten rendezett Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás 20. országos találkozóján vettem részt október 15-én, melynek főrendezője a vejem és a lányom volt. Itt vásároltam a gyertyát, a Kárpát-medencei magyarság egységének szimbólumaként. Végül egy nagyon igaz és fontos záró gondolat, melyet a hálós szentmisén a Zárda templomban Hankovszky Ferenc püspöki helynök mondott homíliájában: ?Vigyázzunk, hogy ne lyukadjon ki a Háló, mert a lyukas háló nem tölti be a háló szerepét. Vigyázzunk hálós társainkra!"
Még egy utolsó információ: A találkozón elhangzott előadások közül Jakab Norbert "Ég és föld metszéspontjában, középpont az életemben" és Bíró Ernő kolozsvári vállalkozó előadásának hanganyaga, valamint a találkozón történtek leírása sok-sok fényképfelvétellel a http://www.szatmariegyhazmegye.ro honlapon megtalálható.
Gyöngyössy Lajos