Nem gondoltunk nagyokat, mindössze kicsit átengedtük magunkat a Jóisten akaratának. Nos, így kezdődött?
Nem gondoltunk nagyokat, mindössze kicsit átengedtük magunkat a Jóisten akaratának. Nos, így kezdődött? Valakiben felvetődött, hogy a 2011 augusztusában, Nagyszőlősön megrendezésre került bábszakkörvezetői tanfolyam elvégzése után, miért is ne adhatnánk elő a vizsgaelőadásunkat, az igazi publikumnak? S ezzel egyidőben ránk talált néhány óvodavezető személyes meghívása is. Így hát első nagy utunk során, november 25-én elindultunk a szórványba bábjátékkal szórakoztatni a Bustyaházán valamint Gyertyánligeten élő magyar és nem magyar gyerekeket egyaránt. Felelevenítettük az augusztusban tanultakat, azaz a Kolontos Palkó és a Három kismalac meséjét, de ezen kívül, Zalatnay Edit, Budapestről származó tapasztalt bábjátékos irányításával ki is egészíthettük repertoárunkat egy asztali bábjátékkal, ami az Égigérő fa meséjére épült.
Igyekeznünk kellett, kicsit leegyszerűsíteni a mesék szóhasználatát, hogy könnyebben érthető legyen a gyerkőcök számára. Szárnypróbálgatásainkat, sok-sok kacagás, felkiáltás koronázta, ami egyértelműen meggyőzött mindenkit arról, hogy fontos az, amit teszünk. Még a szórványban élő magyarok között eltöltött hétvégénk során megfogalmazódott a továbblépés gondolata. S erre kerülhetett sor, december 18-án a Tiszakeresztúri Általános Iskolában. De ezúttal az asztali bábjáték helyett, egy kárpátaljai Rákóczi monda dramatizált változatát adtuk elő Rákóczi virágai címmel. Meséinket, a nagyságos fejedelem is megtekinthette egy rendkívül élethű óriásbáb formájában, amelyet a Budapest Bábszínháztól kaptunk ajándékba.
Öröm volt látni, ahogy megtelt a terem érdeklődő arcokkal, és jó volt azt tudni, hogy egy olyan keresztény pedagógusokból álló társulásnak lehetek a tagja, amely készséggel szolgálja a jó ügyet!
Köszönet a Háló Kárpátaljai Megyei Katolikus Egyesületnek a bábturné megvalósításában nyújtott segítségéért!
Henkel Beatrix
