„Benned égnie kell annak, amit lángra akarsz lobbantani másokban” – Horváth Hanga élménybeszámolója a Nyíregyházi Háló Találkozóról
Március második hétvégéjén a Kárpát-medence különböző pontjairól érkező fiatalok és felnőttek gyűltek össze Nyíregyházán, hogy együtt töltsenek egy lelki és közösségi élményekben gazdag Háló-találkozót.
A mottónk Szent Ágoston gondolata volt: „Benned égnie kell annak, amit lángra akarsz lobbantani másokban.” Ez a mondat végigkísérte az egész hétvégét, amelynek középpontjában a kapcsolatok építése, az elmélyült beszélgetések és a hit megosztása állt.
Péntek: Egy háló születése és Taizé-i csend
Az első este ismerkedéssel indult: nemcsak egymással, hanem a Háló közösségével is. Közösen alkottunk egy szimbolikus hálót fonalból, amelybe a szervezők belehelyezték a Háló értékeit és jellemzőit. Ez az egyszerű, mégis mély jelentésű közös alkotás segített ráhangolódni a hétvége szellemiségére. A vacsora után egy lélekemelő Taizé-i szentségimádás következett, amely csendjével és énekeivel különleges, bensőséges atmoszférát teremtett. Az este kötetlen együttléttel, beszélgetésekkel zárult.
Szombat: Remény, történelem és közösség
A napot Juhos Imre atya gondolatai indították. Előadásában két kérdést adott útravalóul a kiscsoportos beszélgetésekhez: Kinek mi a remény szimbóluma? és Hogyan tudunk igazán meghallgatni másokat, anélkül hogy egymás szavába vágnánk? A beszélgetések mélyek és őszinték voltak, sokan megosztották személyes tapasztalataikat és gondolataikat.
Délután közösen emlékeztünk meg március 15-éről a nyíregyházi Kossuth-szobornál, majd egy belvárosi séta következett, amely során a város történelmébe is betekintést nyerhettünk. Visszatérve a Borbányai Lelkigyakorlatos Házba, Kaszásné Tóth Judit, a Kisvárdai Szent László Gimnázium igazgatója tartott interaktív előadást a magyarságtudatról, amely elgondolkodtató és inspiráló volt.
Az este a Háló találkozókhoz hűen kötetlen beszélgetéssel és közös énekléssel telt.
Vasárnap: Hogyan tovább?
A hétvége zárásaként egy közös beszélgetés során mindenki megfogalmazhatta, milyen gondolatokat, érzéseket visz magával haza, és mit szeretne másképp tenni a hétköznapokban. Ezután együtt vettünk részt a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház szentmiséjén, majd egy közös ebéd keretében búcsúztunk el egymástól.
A hétvégét áthatotta a találkozás öröme, a közösség ereje és a mély lelki beszélgetések. A résztvevők – akik Kárpátaljáról, Erdélyből, a Partiumból és Magyarország különböző pontjairól érkeztek – egy olyan élménnyel tértek haza, amely hosszú időre elkíséri őket. Mert amit másokban akarunk lángra lobbantani, annak először bennünk kell égnie.