Hálás vagyok, hogy az idén is lehetőséget kaptam egy ilyen tartalmas rendezvényen részt venni. A tavalyi sok ?plusz", amit összegyűjtöttem,az idén megszaporodott, sok mindenre választ kaptam a nap folyamán!

A Püspök úr beszéde, közvetlen stílusa, hangvétele megvilágosította létünk értelmét, balzsamként hatott háborgó bensőmre, egy baráti, meghitt beszélgetés élményét nyújtva. A sokszínű tömeget a napi foglalkozások sokasága, tartalmas változatossága estére eggyé, egy nagycsaláddá kovácsolta, ahol a béke és nyugalom honolt. Mindenki azzal a ?valami"" plusszal gazdagodva, átszellemülten vett részt a szentmisén.
Számomra a csúcsot, Czikó atya műhelymunkája jelentette, mintegy gyakorlati folytatásaként a délelőtti témának. Egy ismeretlen, 13 tagból álló közösséget olyan szinten mozgatott, dolgoztatott meg, hogy a legrejtettebb emberi érzések, bántódások, félelmek is felszínre kerültek. Megvilágosodott, hogy ?Isten akaratából" a halál okozta veszteség, zűrzavar, csalódás, Istenben való hit megingása mind földi életünk velejárói. Az is tudatosult mindnyájunkban hogy van Fény a káosz után, és erős hittel, akarattal tovább tudunk lépni. Minden változás fájdalommal jár, de fel kell vállalnunk, amit Isten ránk mért! Nagy felkiáltójelként jelentkezett bennem az a tény, hogy minket nem tanítottak meg elég hangsúlyosan arra, hogy az élet velejárója a halál. Csukott füllel járunk a nagyvilágban, könnyebben értjük meg a matematikát, mint azt ami velünk, emberekkel történik. Általában a halál tabutéma, nem beszélnek róla, épp ezért az itt átélt ?pszichodráma" mindannyiunkat velejéig megmozgatott, kihozta belőlünk azt, amit tudatalattink rejteget. Czikó Atyának gratulálok, nagy teljesítmény volt! Sugallom,hogy a jövőben ezt a képességét tovább kamatoztassa, segítve a mienkfajta ?rászorulókat"!

Papp Judit