A szokásos hálós koreográfiával kezdtünk, egy ima, rövid ismerkedés, játék. A nap témájának felvezetéseként Szeibert András bemutatta a Hálót. 36 éve létező civil szervezet vagyunk. Már unoka szervezetünk is van, ennek származási sémája: Háló → 72 Tanítvány Mozgalom → Bízd Rá Magad! Kezdeményezés. Létezik egyfajta minőségbiztosításunk, meghatároztuk mi a hálós program, szabályokat adtunk, ha ezeket betartják, akkor ahhoz a (márka)nevünket adjuk. Ezzel kapcsolatban fontos megemlíteni, 2003-ban készült egy 40 oldalas nyomtatott anyag, a Háló találkozók kézikönyve, illetve 2007-ben egy 29 oldalas kiadvány Bogozói kézikönyv címmel.
A nap súlyponti eseménye volt Zs.Gyenes Krisztinának, a szegedi székhelyű Talentum Alapítvány az Önkéntesség Támogatásáért ügyvezető igazgatójának közel egyórás nagyon jó és hasznos előadása. 2002 előtt Krisztina maga is informális szerveződésben volt önkéntes. Ilyen formában dolgozott szarmata kori ásatáson, kórházban, egyházi környezetben, határon túl Erdélyben, Felvidéken és Kárpátalján, és amikor még volt ilyen, menekült központban. Ma már az önkéntes tevékenysége mellett főállásban cégeknek, szervezeteknek oktatja az önkéntesek menedzselését.
Krisztina megadta az önkéntesség definícióját, ez ellenszolgáltatás nélkül, szabad akaratból végzett tevékenység a közjó szolgálatában. Hacsak lehet a munka szót kerüljük, mert ez nem profit orientált, és nem fekete munka. Az önkénteseket szervezni, menedzselni kell. Van egy struktúra mögötte, még ha nem is vesszük észre. Amit elvállalunk, az kötelesség. Az önkéntes nem időmilliomos robotember, hanem szolgálattevő. Őket úgy kell kezelnünk, mint aki a szervezetünk képviselője. Fontos tudni, kinek mi a motivációja, mert akkor tudjuk megtartani őket, és mindig köszönjük meg, hogy dolgoztak.
Az előadó részletesen beszélt az önkéntesek szervezésének keretelemeiről, ezek most csak pontokba szedve; a statikus elemek: 1. szervezeti motiváció, 2. szervezeti irányelvek, 3. motiváció, 4. szűkebb belső környezet, 5. külső környezet. A dinamikus elemek: 1. toborzás, 2. kiválasztás, 3. bevezetés, integrálás, 4. felkészítés, képzés, 5. koordinálás, mentorálás, 6. motiválás, 7. ellenőrzés, értékelés, visszacsatolás, 8. elismerés, köszönetnyilvánítás, 9. költségtérítés, 10. kilépés, 11. az önkéntes tevékenység dokumentálása.
Krisztina előadásának befejező részében beszélt az általuk menedzselt projektekről, milyen sikeresek voltak, mennyi előzetesen nem várt örömet adtak mindkét félnek, az önkénteseknek és az őket fogadó szervezeteknek. Ezek igazi mindkét fél nyer történetek.
Az előadás után Thuróczy Gyuri beszélt arról, hogyan éltek az nyolcvanas években az akkori kisközösségekben. Az önkéntes szót abban a korban Magyarországon senki nem használta. Bizalom és személyes kapcsolat alapján szerveződtek, ma már nem így működnek. Természetes volt, hogy időt, energiát, pénzt is áldoztak. Szolgálták, azt amiben benne éltek. Olyan sokat kaptak, hogy nem is volt kérdés, hogy visszaadják. A hálós önkéntesek, a bogozók kicsit másként működnek, mint az előadásban elmesélt történetek szereplői, hálós társainktól hosszabb távú elköteleződést várunk el, de a Krisztina-féle profizmust nekünk is tanulnunk kell.
Figyeljünk arra, hogy nem hálós környezetben a bogozó szót magyarázat nélkül ne használjuk, többnyire nem értik az emberek. Amikor először hallottam, én nem arra a képi szimbólumra gondoltam, ami a halászháló csomópontja, a bog, - lényegében ettől háló a háló, - hanem, nekem mint a szlavisztika iránt érdeklődőnek, a szláv nyelvek Bog (például az orosz Бог (ejtése bog) a lengyel Bóg (ők az ó-t u-nak ejtik) Isten szava ugrott be. Magamban ezt úgy fordítottam le, hogy a bogozás a Kárpát-medencei szláv környezetben Istennek szánt/szentelt cselekedet.
A budapesti hálósoknak immár tizenegyedik éve, mondhatni édes terhe, az S4 Kulturális és Közösségi Központ, a halo.hu honlap folyamatos működtetése, a Tarsoly megjelentetése, időnként még a nyári tábor szervezése is. Már az S4 fogadóképessé tételébe is nem kevés önkéntes munkaórát fektettünk be.
Az előadás után a találkozó témájában kiscsoportokban beszélgettünk arról, hogy ki miért lett akár, nálunk, akár máshol önkéntes, vagy ha nem, miért nem, továbbá hogyan tudnánk újabb önkénteseket bevonzani. Keressük azokat, akikben meg vannak a mozgatórúgók, azokat is keressük, akik nem tudják hol található hozzájuk közel álló érték rendszerű közösség. Végül plénum és hirdetések következtek. Szó volt a Pártfogó Pengőről és az 1%-os támogatásról. Széplaki Marika főszerkesztő bemutatta a Háló lapját, Tarsolyt, ami nemcsak a honlapon keresztül érhető el, de nyomtatott formában is ingyenesen terjesztjük. Elmondta, az idei Imádság éve kapcsán magánkiadásban, limitált példányban családtagoknak, barátoknak, kedves ismerősöknek szánt ajándékként a szerzője megjelentetett egy Tarsolyomat is.
A fotók kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a találkozó 10-től 17 óráig tartott. A fotók nem akkor készültek, amikor a legtöbben voltunk, hanem amikor a fényviszonyok a legkedvezőbbek voltak, borongós novemberben vagyunk, és a Semmelweis utca 4. előtti járdán a korai juharok levelei nemhogy nem hullottak le, de még alig sárgulnak. Néhányan egyéb elfoglaltságuk miatt hosszabb-rövidebb ideig voltak csak jelen.
Ráadásként néhányan alkalmi önkéntesként előkészítettük a termet a másnapi Miquéu Montanaro lemezbemutató koncertre, volt aki porszívót ragadott, mások a nézőteret rakták tele székkel. Köszönet mindnyájuknak.
Margitfalvy György
