Az S4 melletti telken állt egykori épület egyik színhelye volt a 48-as márciusi forradalmi eseményeknek. Erről a Tarsoly 2020.februári számának 21.oldalán Semmelweis utca 2. címmel írtunk. Így nem csak a dátum és az időpont, hanem a hely szelleme és a fellépők életkora miatt is jogosan adták a szervezők a koncertnek a forradalmi matiné címet. Biztatjuk a fellépőket, csak így tovább! Várjuk a 2025.március 15-i újabb koncertjüket.
Mindkét megszólaltatott zenemű G-dúrban íródott. Ahogy azt a műsor elején megtudtuk, Max Reger(1873-1916) G-dúr szerenádja forradalmian új volt a maga nemében, míg a G-dúr vonóstrió fontos állomás volt Beethoven életében, hogy belevágjon vonósnégyesek komponálásába. A két zenemű között Arany János egyik írását halhattuk.
Margitfalvy György
Nagyszőlős, Beregszász, Bene, Salánk, Tiszaújlak, Tiszaújhely, Karácsfalva...ezen falvakból, városokból érkeztek hálósok a mai napon Nagyszőlősre, a Kapisztrán Szent János lelkigyakorlatos házba, ahol a kárpátaljai Háló Egyesület nagyböjti lelkigyakorlatot tartott. Nőnap alkalmából az érkező hölgyeket virágokkal várták a szervezők.
Beszélgetéssel, ismerkedéssel indult a nap. Majd a délelőtt folyamán Molnár János atya nagyböjti gondolatait hallgathatunk meg, miután kiscsoportos beszélgetések következtek, ahol mindenki kifejthette, hogy számára mit is jelent a böjt, János atya gondolatai mit tettek hozzá ahhoz, hogyan is kell értelmezni a böjt jelentését életünkben.
Ebéd után, egy imaórával folytattunk a délutánt, és Harangozó Miklós atya gondolatai által juthattunk el saját böjtünkhöz, a vámos és farizeus, Zakeus és a tékozló fiú történetek segítségével.
A napot Szent Liturgiával zártuk, öröm volt újra találkozni és lelkileg feltöltődni.
További képek a Partiumi Háló Fb >>
2024. február 9-11. között került sor az idei kibővített vezetőségi találkozóra, Nyíregyházán. Több folyamat, változás kezdődött az utóbbi időben a Háló működésében. A hétvége egyik központi célja a vezetőség munkáját segítő különböző tematikájú munkacsoportok elindítása volt, ugyanakkor ez volt az első vezetőségi találkozó az új felállásban, így a Stratégiai és az Operatív vezetőség munkájába is bepillantást nyerhettünk. Természetesen a sok munka mellett most is volt alkotás, szórakozás, közös éneklés, beszélgetések, játék, nevetések és ölelések. Végül pedig együtt mentünk szentmisére, majd a mihamarabbi személyes és online viszontlátás reményében bízva búcsúztunk.
Bejegyzése a Partiumi Háló fb-n
Február hó második hétvégéjén tartotta a Háló közösség kibővített vezetőségi találkozóját Nyíregyházán. Délvidékről 8 lelkes bogozó vett részt személyesen az eseményen, a Kárpát-medence különböző szegleteiből pedig összesen negyvenen.
Idén a Háló strukturális megújulása volt a téma. Ennek lényege, hogy ezentúl két vezetőség áll a közösség élén: Operatív – és Stratégiai vezetőség, munkájukat pedig ezentúl különböző munkacsoportok fogják támogatni. Mindenkivel előzőleg már egyeztettek a vezetőség tagjai, hogy melyik munkacsoportban fog tevékenykedni: Régiók, Rétegek, Gazdasági, Lelkiségi, Irodai, Média és kommunikáció és a Budapesti Közösségi Központ– a teljesség igénye nélkül. A csoportok feladata ezen a hétvégén a megalakulás, a kapcsolattartás, a feladatok, célok meghatározása volt. A csoportos megbeszéléseken igyekeztünk egymásra hangolódni és közös nevezőre jutni. A plenáris megbeszélésekbe néhányan a világhálón keresztül is bekapcsolódtak. A péntek estét beszélgetéssel, a szombati napot citerazenével, népdalénekléssel zártuk. Vasárnap délelőtt a Nyíregyházi székesegyházban részt vettünk a szentmisén. Utána minden munkacsoport beszámolt a hétvégén egyeztetett célokról, feladatokról, találkozónk ebéddel zárult.
Minden emberi kapcsolatban és minden közösségben fontos a megújulás. A Hálóban is időről időre felvetődik a kérdés, merre tartunk, hova tovább? Most konkrét lépések történnek a megújulás, fejlődés irányába. Önkénteseink odaadó munkája, lelkesedése eredményes együttműködést ígér.
Bollók Eperjesi Éva, Zenta
Amikor agyagot veszünk a kezünkbe először talán furcsa érzés lehet. Hideg, esetleg ragadós, formátlan, kellemetlen szagú, ha pedig tovább tartjuk a kezünkben két dolgot is tapasztalhatunk vele kapcsolatban. Először, hogy mindezek mellett még maszatol is… másodszor pedig, hogy végtelen lehetőséget rejt magában. Lehetőséget a művészetre, az önkifejezésre, hogy egy tömbnyi földszerű anyagból és pusztán a két kezünk segítségével valami elképesztően szépet alkothassunk. Ilyen formában indultunk neki, mi Hálósok is, az idei évnek. Február első hétvégéjén, Nyíregyházán számunkra is furcsa érzés volt, formátlan agyagként a kibővített vezetőségi találkozón részt venni. Ahogyan viszont az agyag az emberi kéz melegsége által, úgy mi Isten szeretete és gondviselése által váltunk egységessé, és tökéletlenségünk helyett azzá a lehetőséggé, hogy ezt a befogadó közösséget szebbé és értékesebbé formálhassuk.
Nagy célokat kitűzve vágunk bele az idei évbe is, amelyek sok munkát, befektetett időt és türelmet igényelnek. Minden találkozó és minden program megszervezése nehézségekkel, áldozatokkal jár, de eltörpülnek mindezek, a határokat is dacosan átívelő ölelések, a Kárpát – medencét is felmelegítő mosolyok, a nevetések és a hajnalig tartó beszélgetések mellett. Hiszen minden Háló találkozó erről szól, a hitről, szeretetről, békéről és az életre szóló barátságokról.
Szakács Emese, Csonoplya
Bollók Eperjesi Éva és Szakács Emese írása fotókkal a Nagybecskereki Egyházmegye honlapján >>
Az utolsó januári péntek estére az S4 közös gitározást és éneklést hirdetett. Kéttucatnyian gyűltünk össze, ebből féltucatnyi volt gitáros. Volt olyan édesanya, aki a felnőtt lányával jött. Az est szervezője és háziasszonya Kisdi Eszter volt. Ő énekelt, gitározott és vetítette ki az általa előre összeállított akkordjelzéseket és dalszövegeket. Megszólaltak előre be nem jelentett hangszerek, így volt aki furulyán (blockflötén) játszott, és olyan is, nem is egy, aki szájharmonikázott.
A félidőbeli teaszünet után Tomcsányi Zsófi tartott egy ötperces előadást a méltányos kereskedelemről. Már hallottam erről, de még így is érdekes volt, mert Zsófi beszélt angliai munkavállalása során szerzett ilyen irányú élményéről. Kis faluban dolgozott, ahol volt metodista, anglikán, református és katolikus templom. Mind a négy templom hívei támogatták ezt a kereskedelmi formát. Hozott mutatóba az ilyen kereskedés révén forgalmazott csokikat és kávékat.
A második félidő közepére hetedik gitárosként Zsófi is beállt zenélni. Mikor a program végére értünk, senkinek sem akaródzott még hazamenni, így az örömzenélés után örömzene ráadás következett: kívánságműsor. A résztvevők kértek szabadon még néhány éneket.
Végül a "néző közbeszól" következett: Kata a Petőfi Irodalmi Múzeum következő programjaira hívta fel a figyelmünket, Farkas Judit, a zebegényi Hajózástörténeti Múzeum igazgatója pedig egy nyári programra hívott meg bennünket Zebegénybe. Egyre bágyadtabb pislákolások után éppen ekkor lehelte ki fény-lelkét az est kezdetén meggyújtott, mint kiderült, homokóraként is szolgáló utolsó mécses.
Margitfalvy György
fotók Herendi Anna és Margitfalvy György
A találkozó meghirdetett témája az elköteleződés volt, ami érdekes beszélgetéseket hozott. Indulásként Kisdi Eszter, S4 munkatárs gitár kíséretével énekeltünk el néhány kedvelt taizei éneket. A megjelenteket Szeibert András köszöntötte, röviden bemutatván a Hálót, beszélt céljairól, és annak küldetés-nyilatkozatáról. A küldetés-nyilatkozat egyébként több nyelven is elérhető. Ezt követően mindenki röviden bemutatkozott. Nagy örömünkre egy kárpátaljai társunk, Gorondi Albert is köztünk volt. Hogy könnyebb legyen később a beszélgetés azok számára, akik esetleg egyáltalán nem, vagy kevéssé ismerik egymást az ismerkedéshez a Háló társasjátékát használtuk Csúcs Eszter játékvezetésével.
Mivel a táborokban, a találkozókon, mint most is, gyakran megtörténik, hogy mécsest gyújtunk, ezért Thuróczy György, a Háló elnöke a jelenlevők javaslatára két társunkat kinevezett önkéntes tűzvédelmi felelősnek, felkérve őket, ilyen alkalmakon fokozottan figyeljenek erre, és figyelmeztessenek másokat.
Kiscsoportokban beszélgettünk az elköteleződésről négy területen: házastárs (család) iránt, közösség/munka felé, egyházunk területén, valamint Isten felé. Mély, tartalmas beszélgetések alakultak ki. Ezután a kiscsoportok moderátorai az egész társaság számára összefoglalták a csoportokban elhangzottakat. Sokan gondolták azt, hogy az igazi és sikeres elkötelezettséghez érettség és jó önismeret szükséges. Az elkötelezettség egyben élmény-, öröm- és erőforrás. Elhangzott az is, hogy a mai fiatalok előtt nagy lehetőségek, sok szabadság van, de sokan közülük nem tudnak választani, elköteleződni, és ezért szoronganak.
Végül ízletes szendvicsek, finom hálós házi sütemények és nemes nedűk mellett kötetlen beszélgetések kezdődtek. Egyik beszélgetőtársam elmondta, hogy az S4 bérleti jogát 10 éve a kapta meg Háló. Ő jelen volt a kulcsátadás utáni első kapunyitásnál, ennek 24-én lesz évfordulója. Ezért 24-én, élve az internetes átutalási lehetőséggel, ezen a napon 10 órakor fog Pártfogó Pengő-t vásárolni. Mutatott is egy fotót arról, hogy ezen jeles alkalommal már az S4-gyel kapcsolatos terveikről beszélgettek a jelenlevők. Látható rajta az S4 első írásos említése. Dehogy ez kinek volt a kézírása, arra persze már nem emlékszik.
Örömteli volt újra találkozni egymással személyesen, felemelő volt az S4-ben lenni újból. Köszönöm.
Somodi Nándi
A 2023-as évet karácsonyra készülvén egy különleges élménykiállítással zártuk. Több éve született meg az adventi időutazás ötlete, melynek most a Szent László Római Katolikus líceum épülete adott otthont, így a karácsony előtti két hétben az iskola összes osztálya, számos pedagógusa járhatta végig az utat Mária gyermekkorától, Anna és Joakhim jelképes otthonából egészen Betlehemig, a kis Jézus jászoláig. Óvodások, kisiskolások, egészen a végzősökig, gyermekek szülei, pedagógusok egyaránt megnyitották szívüket, hogy befogadhassák a karácsony igazi csodáját. Ezúton is köszönjük a számos pedagógusnak, hogy elhozták osztályaikat, csoportjaikat. Hálásan köszönjük Oros Roland atyának a közreműködést, és nem utolsó sorban a rengeteg önkéntesnek az "út" felépítésében nyújtott segítséget!
Konrád Csongor
Együtt készültünk és hangolódtunk karácsonyra, Imelda nővérrel és Sajgó Balázs atyával
A Vajdasági Rádió és Televízió filmes és szöveges híradása a találkozóról >>
A Kónya-Kovács Otília írása a Vajdaság Ma délvidéki hírportálon >>
Klemm József előadása visszahallgatható >>
Jubiláris XX. régiós Háló-találkozó a Délvidéken
A 26 éve működő Délvidéki Háló Mozgalom XX. régiós találkozójára november 17-18-ig került sor a Nagybecskereki Középiskolások diákotthonában és a Székesegyházban. A jubiláris Háló-találkozóra mintegy 80 résztvevő érkezett Bánság és Bácska 16 helységéből.
A rendezvényt Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága, a Nemzeti Együttműködési Alap és a Bethlen Gábor Alap támogatta.
A két napos találkozó első napján a bemutatkozás és a résztvevők üdvözlése után a Nepomuki szent János Székesegyházban hálaadó szentmisén vettünk részt, amelyet Ft. Tapolcsányi Emánuel plébános celebrált Ft. Halmai János káplánnal, Ft. Elias Ohoiledwarin SVD, magyarszentmihályi plébánia kormányzójával és Ft. Tijo József, indiai származású verbita szerzetes atyával karöltve. Ezután komolyzenei áhítat következett, amelyen a nagybecskereki zeneiskola növendékei vettek részt, Rontó Márta zenetanárnő zongorakíséretével.
Szombat délelőtt, amíg nagy érdeklődéssel vártuk meghívott előadónk Klemm József, újságíró, író Miért? című előadását, Farkas Cseh Csilla ráhangolódásképpen egy megzenésített Petőfi verset adott elő gitár kíséretében. József filozofikus, jól felépített elmélkedésében válaszokat keresett az életünk folyamán felmerülő létfontosságú kérdésekre, miértekre, az emberi élet végső értelmére, amelyekre a keresztény ember csak hitébe kapaszkodva, Isten terveként tekintve ezekre, találhat megnyugvást. Isten a miértjeinkre nem válaszokat ad, hanem olyan változásokat eszközöl, amelyek életünk útján közelebb visznek hozzá. Ezután kiscsoportos beszélgetések következtek, személyes megosztásokkal.
Ebéd után ellátogattunk a Szathmáry Karolina leánykollégiumba, amely mintegy ötven diáklánynak biztosít szállást, ellátását és vallási nevelést. A sétából visszatérve választható műhelymunkákon vehettünk részt. A kézműves foglalkozást Dorogi Erzsébet, kézműves mester vezette, a bogozók, önkéntes területi felelőseink számára pedig évzáró bogozói találkozót szerveztünk. Röviden áttekintettük a 2023-as év megvalósított hálós programjait és felvázoltuk a következő év tervezett Délvidéki és Kárpát-medencei Háló rendezvényeit, helyszíneit és időpontjait.
A résztvevőket a kulturális programban a Muzslyai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület tagjai, a Cickafark énekcsoport, a citerások és Rontó Márta, Mesefa díjas népmesemondó szórakoztatták. A találkozó zárásaként elénekeltük a Háló Mozgalom himnuszának választott Múlnak az évek című Sillye Jenő szerzeményt és Nemzeti imánkat.
Az emlékezetes jubileumi találkozóról lélekben feltöltődve, búcsúztunk régi és új barátainktól és az új találkozás reményével indultunk haza.
Halmai Ágnes
Halmai Ágnes írása és Halmai Tibor fotói a Nagybecskereki Egyházmegye honlapján >>
A találkozó november 3.-5. között valósult meg, a Zöldfás lelkigyakorlatos házban Domaszéken. 50-en vettünk részt. Bár ebből voltak páran, akik különféle okok miatt nem tudtak a találkozó teljes idején velünk lenni: később érkeztek, vagy éppen korábban hazamentek.
A fő előadást Dr. Thorday Attila atya tartotta, a műhelymunkákat: a Szabó házaspár (Gyergyó) – csendbontás témában; a Kovács házaspár (Nagyvárad) – Családi életre való nevelés témában; Ilyés Erika nővér (Budapest) – Ima, hit témában; Bagyinka Blanka (Szeged) – önismeret, önfejlesztés témában tartották. A kerekasztal beszélgetésen részt vettek: Szabó házaspár, ifj. Schön házaspár, Köllő Sándor atya és Ilyés Erika nővér. A moderátor szerepet pedig Kopacz Bíborka vállalta.
A vezetőségből Thuróczy Gyurit kértük fel megnyitni a találkozót és velünk is maradt szombat reggelig. A találkozón Szabó Lóri és Enikő több program levezetésében is segítettek, így ők velünk töltötték az egész hétvégét.
A Háló Ifi történelmében először valósítottunk meg egy olyan találkozót, ahol nem volt késés, nem kellett rendet tenni hangoskodás vagy más rendbontás miatt. A résztvevők jó hangulatban töltötték az idejüket, mint a programokon, mint szünetekben és a fakultatív foglalkozáson. Külön örömteli élmény, hogy voltak olyanok, akik sok mindenben segítettek. Külön dicséret a délvidéki csapatnak, ugyanis már péntek reggel megérkezett egy részük, hogy segítsék az előkészületeket.
A találkozó lelki feltöltődést nyújtott nem csak a résztvevők, de nekünk szervezők számára is. A szervezési munkák ellenére is részt tudtunk venni a programokon és átadni magunkat az eseménynek, külön kiemelve a dicsőítést, amit a Nagyváradról érkező ifi zenész banda tett felejthetetlenné. (Agnus zenekar)
A találkozó folyamán lehetőséget biztosítottunk fakultatív programokra, amiket jól ki is használtak a résztvevők, és mindenki megtalálta az érdeklődéséhez igazodó tevékenységet a sportfoglalkozások vagy a társasjátékozás keretein belül.
Vasárnap teljes létszámmal és a Nagyváradról érkező zenész csapattal csatlakoztunk a 11 órakor megrendezésre kerülő szentmiséhez, amelyet a helyiek nagy ámulattal és jókedvvel fogadtak. Bennünket is jó érzéssel töltött el, a Hálót képviselni, egy domaszéki nyilvános mise keretén belül. Alázatosan és nagy összetartásban volt jelen a közösség, ami pozitív képet alkotott a helyiek szemében ezekről a mai fiatalokról…
Szakács Emese szervező, Csonoplya
Életem egyik legjobb kiscsoportos beszélgetése
Ismét megszervezésre került egy hálós találkozó Domaszéken november 3-tól egészen 5-éig, aminek híre rögtön felkeltette a figyelmem. Nagyon rég voltam 3 napos találkozón, és rég láttam már hálós barátaim, így szinte rögtön jelentkeztem is az eseményre.
Hihetetlenül jó érzés volt ismét látni és megölelni a társaimat pénteken, már nagyon hiányoztak. Ami még nagyobb örömmel töltött el az az, hogy rengeteg új személy jött el a találkozóra, így az első közös programunk az egy ismerkedős játék volt. Rengeteget nevettünk, és egy csomó dolgot megtudhattunk a másikról. A napot egy gasztroesttel zártuk, ami nekem az egyik kedvenc programom a Hálón belül. Minden régió bemutathatta a saját környezetének jellegzetes ételeit és italait. Szombat reggel a reggeli ima és étkezés után Thorday Attila előadását hallgathattuk meg az „Ezek a mai fiatalok” címmel. Igen meglepő és tanulságos előadást tartott, amit egybekötött páros munkával is, így egymás gondolatait is megtudhattuk, ami nekem különösen tetszett. Ezután kiscsoportokba rendeződtünk, és körbejártunk minket foglalkoztató témákat. Szerintem ez volt életem egyik, ha nem a legjobb kiscsoportos beszélgetése. Nagyon befogadó és megértő volt mindenki, így nyugodt szívvel meg tudtam osztani a szívemet nyomó fájdalmaimat vagy épp az örömeimet.
Az ebéd után egy kerekasztal beszélgetés következett, amiben részt vett egy apáca, egy pap, egy fiatal és egy idős házaspár. A férfi és női szerepekről tanakodtak, és hihetetlen milyen izgalmas diskurzus alakult ki a teremben a vendégek és a hallgatóság között. Rengeteget nevethettünk, és tanulhattunk is egymástól. A délután másik lényeges programja a műhelymunka volt. Én az önismereti csoportba vettem részt, ahol rávilágítottunk arra, mik is a valódi céljaink az életben, hogyan látjuk a mi világunkat, és hogyan kezeljük a minket érő nehézségeket. Késő délután következett a vacsora, majd dicsőítő énekeket hallgathattunk együtt a templomban. Szebbnél szebb dalokat énekeltünk el együtt, ami olyan melegséggel öntötte el a szívem, hogy pár nap után is nehéz megfogalmaznom, pontosan mit is érezhettem. Az estét társasjátékozással és beszélgetésekkel zártuk, amiken azt hiszem, elmondhatom, hogy mindenki csodásan érezte magát. Sikerült ismét jókat nevetni, illetve jobban megismerni a másikunkat. Vasárnap reggeli után következett a szentmise. Az atya szívhez szóló prédikációt tartott, és ismét csodás dalokat énekelhettünk el közösen. Ezek után nem maradt más, csak a búcsúzás, és a hazautazás.
Ez a három nap hihetetlen, hogy milyen varázslatos hangulatba hozta a fiatal közösséget. Mindenkinek van nehézség az életében, folyton pörögnek a hétköznapok, és ez a csodás esemény tökéletes lehetőség volt arra, hogy letehessük a terheinket, amik napok óta nyomnak bennünket, és feltöltődhessünk egymás és Isten szeretetével. Ezért is szeretem a Hálót. Itt a barátságok kialakulnak, vagy épp még szorosabbá válnak, Istenhez közelebb kerülünk, a problémáink megoldásához megerősödünk, és sokat tanulhatunk egymásról és saját magunkról.
Terhes Virág, Zenta
Beszámolók és fotók a Nagybecskereki Egyházmegye honlapján >>
