Találkozás, kapcsolat, közösség


A család volt a témája a találkozónak, amelyet a bánsági fővá- rosban tartottunk meg. Az esemény mottójául ezt a szentírási részt választottuk: Nem jó az embernek egyedül lennie! (Ter 2,18).


Képek a találkozóról (FB) >>

Ez alkalommal rendhagyó módon igyekeztünk újszerű együttlétet biztosítani a résztvevőknek. Új volt a helyszín, a Boldogasszony Iskolanővérek Leánykollégiuma; új a találkozó felállítása, ugyanis a kiscsoport beszélgetést filmrészlet vetítése vezette fel; új a külön megszólított résztvevői célcsoport, a családosok és ezen belül főleg a kisgyermekes családok, és nem utolsó sorban az aktuálisnak számító előadás a családról.

Írások a Magyar Kurír, a Nagybecskereki Egyházmegye és a Vajma.info hírportálokon

Riport a Kossuth Rádió Határok nékül c. műsorában a beregszászi konferenciáról és a nagybecskereki találkozóról: Hallgasd meg itt!

Az Újvidéki Rádióban elhangzott riport: Hallgasd meg itt!

A megszentelt élet, vagyis a Szerzetesek évében a Boldogasszony iskolanővérek megnyitották a rendházuk és a leánykollégium kapuit a Háló mintegy 115 résztvevője számára, akik a Délvidék 16 különböző helységéből és Magyarországról érkeztek. A kisgyermekes szülők nyugodtan vettek részt a programokon, mert ez idő alatt Cecília nővér és két kollégista lány foglalkozott a gyerekeikkel.



Ebéd után népdaltanulással vidítottak fel bennünket Rontó Márta zenetanárnő és Micsik Béla népzenész barátaink. Ezután következett Dr. Német László SVD nagybecskereki megyéspüspök előadása, aki a három hete Rómában befejeződött családról szóló püspöki szinódusról és az ezzel kapcsolatos személyes meglátásairól beszélt. Ekkorra már zsúfolásig megtelt a kollégium nagyterme. A több mint száz hallgató érdeklődéssel figyelte a családok számára fontos új információkat, majd kérdéseket is tettek fel a főpásztornak.



A nap folyamán megszerveztük a délvidéki háló munkatársak (bogozók) beszélgetését is. A rendezvényt a Magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatta. A találkozó zárásaként szentmisével adtunk hálát az Úrnak a tartalmas napért, amelyet Gyuris László nagybecskereki plébános mutatott be, Tratnjek Stanko é muzslyai szalézi és Vreckó Ferenc zentai atyákkal együtt.



Megemlékeztünk arról is, hogy ezen a napon a Háló mozgalom még két régiójában szervezett találkozót: Kárpátalján, Beregszászon és Erdélyben, Brassóban. Ezeket a találkozókat összekötöttük az idén november 15-ére meghirdetett Magyar Szórvány Napjával, hiszen mindhárom találkozó résztvevői nagyrészt a szórványból jöttek össze.



A Háló mozgalom a Délvidéken feladatául tűzte ki, hogy felkarolja, összekösse és így erősitse a szórványközösségeket és minden magyar keresztény embert, mert: Nem jó az embernek egyedül lennie - soha és sehol!


Halmai Ágnes

 

 


November 2.-6. között került megrendezésre a Partiumi Háló Egyesület szervezésében az első őszi napközis gyermektábor. Mivel ez az I.-IV. osztályos gyermekek egy hetes vakációjának idejére esett, a szülők nagy örömmel fogadták a programot. Kiderült, hogy nagy igény van a szünidős minőségi foglalkozások iránt. Ezt bizonyítja, hogy már kevéssel a meghirdetés után beteltek a helyek. Végül 60 gyermek vett részt a tábori foglalkozásokon 5 csoportba osztva korosztály szerint.

A programok egy kerettörténet köré fonódtak, amit a bibliai Eszter könyve biztosított. A gyerekek megismerkedtek Eszterrel, akiről minden nap hallottak egy rövid mesét, mely a tábor végére az egy történetté kerekedett. A történet darabkáinak minden nap volt egy követnivaló tanulsága a gyerekek számára: engedelmesség, felelősségvállalás, bölcsesség, önazonosság, hálaadás. Ezen kívül aranymondás formájában bibliai idézet is szavakba öntötte a napi üzenetet. Ezekről az értékekről beszélgettek a kiscsoportok, melyeket a csoportvezetők a korosztálynak megfelelő élménypedagógiai módszerekkel dolgoztak fel: rajzokkal, szerepjátékkal, énektanulással, játékokon keresztül tudatosították a nap üzenetét, kellékek segítségével szemléltették és eljátszották a napi történetet, mécsestartót készítettek, melyek a jó cselekedetek kellemes fényét jelképezte, várat alkottak a gyerekek, az akkori idők embereit és azok viselkedését, szokásait ismerték meg. Fontos cél volt, hogy a gyerekek a történetben felfedezett különböző értékeket felismerjék magukban és egymásban, és tapasztalják meg azok gyakorlásának pozitív hatásait, illetve a rossz döntések és helytelen viselkedés következményeit is tudatosítsák. A tábor végén megnézték az addig elképzelt történetet, majd átismételve a tanultakat, vetélkedőn vettek részt.

A tapasztalt igényre és pozitív visszajelzésre való tekintettel mindenképpen szeretnénk folytatni a nagy sikernek örvendő napközi tábort az iskolai szünidőkben.

Bauman Anikó

 









Hét év telt el azóta, hogy az Erdélyi Háló Egyesület megnyitotta irodáját Csíksomlyón. Ezt a fontos eseményt ünnepelték meg a csíki és az udvarhelyi bogozók.


2015. november 30.

"Azon nyomban otthagyták hálójukat és csatlakoztak hozzá." Mt 4,20

Gyakran, amikor Jézus tanítványairól beszélünk, színesen leírjuk, hogy mi mindent hagytak el  Mesterükért. S közben elfelejtkezünk arról, hogy mi mindent kaptak ugyanattól a Jézustól. Amikor olyan embereket hallunk, akik csak arról tudnak beszélni, hogy mennyi mindenről lemondtak az Istenért, valószínű, hogy valamilyen szinten, éretlen személyiségűvel van dolgunk. Istennek a választása, nem hozhatja magával az emberi élet leszegényedését, elértéktelenedését. Ha ez történne, akkor minden bizonnyal hamis döntéssel állunk szembe, mert Isten nem az áldozat Istene, hanem az Élet Istene. Ezért, csak akkor hagyhatunk el valamit az Istenért, ha tudatában vagyunk annak, hogy mi mindent kapunk Tőle, döntésünk által. Valószínű, hogy ezek az adományok nem euróban mérhetők, a lélek békéje, motivációja, életereje azonban ennél felbecsülhetetlenül többet jelent.


2015. november 29.

"Ég és föld elmúlnak, de az én igéim nem múlnak el." Lk 21,33

Életünk egyik alapkérdése, hogy mibe fektetünk be? Ezt a kérdést, sajnos leginkább a gazdasági tevékenységeink előtt szoktuk föltenni, pedig az élet csak akkor lehet "sikeres", ha pénzünket, energiánkat, időnket, szeretetünket a számunkra igazán lényeges dolgokba tudjuk befektetni. Minden befektetés, amely nem tud kapcsolódni az örök élethez, magán viseli a mulandóság és a megsemmisülés jegyeit. Csak idő kérdése, hogy az örök élet nélküli befektetéseink, mikor hullnak ki kezeinkből. Most még van időnk, átrendezni életünket, ha ezt szükségesnek tartjuk. Minden, ami szép, tiszta, tudatos, mély és szeretetteljes, az összefüggésben van az örök élettel. Ha értékeink belénk ivódnak és készségeinkké válnak, akkor ez az állapot biztosítja számunkra az adventi várakozás nyugodt és kiegyensúlyozott belső tartalmát.


2015. november 18.

"Mondom nektek, hogy akinek van, az kap, akinek meg nincs, attól azt is elveszik, amije van." Lk 19,26

Csak azt tud szeretni, aki átéli a megajándékozottság állapotát. Akinek a szíve kitágul, és életében felfedezi azokat az ajándékokat, amelyeket Istentől és emberektől kapunk, az lélekben egyre gazdagabbá válik. Az ilyen ember számára minden nap egy új lehetőség arra, hogy kapcsolataiban, találkozásaiban, munkájában az élet valamilyen szépségét magába tudja szívni. Aki viszont elégedetlen és kritikus beállítottságú, az irigység és féltékenység lappang a szívében, annak minden nap egy új félelmet jelent, hogy ismét teret veszít és kevesebb lesz az élet valamilyen területén, hiszen mércéi, amiket fölállít a teljesítményről és a birtoklásról szólnak. Csak szemléletet kellene váltania és nem azt kellene néznie, hogy másokhoz képest mi az, amije nincs, hanem mi az, amivel az Isten megajándékozta őt. Az ilyen típusú ember, ha nem siet a szemlélet váltással, lassan azt is elveszíti, amije van.


2015. november 16.

"Azokban a napokban hitehagyottak támadtak Izraelben." 1Mak 1,11

Keresem a bennem lévő érzéseket és intuíciókat, hogy szavakba öltöztessem azokat. Érzéseim azonban fölkavarodtak, intuícióm pedig kisiklott biztonságos pontjáról. A fantáziám azonban megélénkül, képek tódulnak szemeim elé: a migránsok áradatát látom, köztük édesanyákat és gyermekeket - szívfacsaró látvány. De ott látom többségében a fiatal férfiak áradatát, köztük a harcedzett, szemtelenül kihívó, követelőző emberek tekintetét. Ott látom a tehetetlen Európát, akit térdre kényszerít a fegyvertelen bevándorlók tömege. Érzem a franciák és vele szolidaritást vállaló európai népek gyászát és én is ehhez csatlakozom, de sajnos nem érzem, és nem látom azokat, akik a több száz, talán több ezer, kegyetlenül lemészárolt névtelen keresztények nevében beszélnének. Az ők tragikus halála nem fontos a média számára. Isten számára azonban fontosak. Tragikusan meghalt halottaink nevét, Isten ragyogó betűkkel írja be az élet könyvébe.


2015. november 9.

"Kötélből ostort font, és mind kiűzte őket a templomból" Jn 2,15a

Meglep bennünket az Úr Jézus agresszivitása. A templom megtisztítása az egyetlen alkalom, amikor Jézus haragja ilyen méreteket ölt. E mögött a csillapíthatatlannak tűnő harag hátterében, a szent profanizálása áll. A templom az Isten háza, ez a hely az Istennel való találkozás helye, ahol az ember védtelenül megnyitja a lelkét az Isten előtt. Ezt a helyet nem lehet az önző emberi érdekeknek kiszolgáltatni. Az embernek ismernie kell határait, és nem szabad belegázolnia a "szent szférába2, előnybe részesítve anyagi és hatalmi érvényesülését. Amikor az egyházpolitika, mely mögött hatalmi harcok és lobbik zajlanak, Istennel legalizálja az "egyházi érdekeket", akkor úgy gondolom, hogy hasonló jelenség ismétlődik meg, melyet János evangéliuma ismertet velünk.


2015. november 4.

"Aki nem veszi fel keresztjét és nem követ, nem lehet a tanítványom" Lk 14,27

Bármennyire meglepő, de tudomásul kell vennünk, hogy Jézus saját szenvedésével váltotta meg a világot. Pétert keményen korholja, amikor tiltakozik a szenvedő Messiás ellen. Jézus halála óta felértékelődött minden olyan emberi szenvedés, amelyben benne van a szeretet. Ez semmiképpen sem jelent mazochizmust. Egyszerűen csak arról van szó, hogy az elkerülhetetlen szenvedésben keressük meg az értelmet és a motivációt. Ezt nagyon sok esetben, csak vallásos hittel tudjuk elfogadni.


2015. november 3.

"s a nekünk juttatott kegyelem szerint adományaink is különböznek" Róm 12,6a

Nevelési kultúránk egyik legfontosabb feladata az lenne, hogy a gyermekek, ifjak, kellőképpen megtapasztalhassák önbizalmukat. Súlyos hiányosságai vannak annak az iskolarendszernek, amely csak az információk átadására és annak elsajátítására van beállítva. Az elsajátított információk, csak akkor párosulnak a kreativitással, ha kellőképpen megerősödött önbizalommal rendelkezik valaki. Ezért az elméleti tárgyak átadása mellett, komoly nevelői feladat lenne, hogy a kisebbségi érzés helyett, sokkal inkább, a személyes készségek és képességek ismerete kerüljön előtérbe. A reális önismereten nyugvó képességek, jó irányba tudnák mozgatni a társadalmat. Isten senkitől sem kéri, hogy elvárásoknak feleljen meg. Az viszont gyógyítólag hat mindenkire, ha minden élethelyzetben, személyes adottságaival próbál válaszolni az evangélium hívására.


2015. november 2.

"A remény pedig nem csal meg, mert a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete." Róm 5,5

A remény hal meg utoljára, szokták mondani. Azt is szokták mondani, hogy a remény nem hal meg sohasem. Ez az utóbbi kijelentés, sokkal közelebb áll hozzánk, hívő emberekhez. A történelem folyamán nagyon sok rendkívül nehéz sorsban lévő ember, drámai módon tapasztalta meg a remény erejét. A reményben van valami, ami Istentől származik, van benne valami, ami legyőzhetetlen. A reményt azonban fenn kell tartani. A rossz döntések sorozata, a rossz irányba való haladás, a hiteles érzéseinktől eltávolodott élet, gyengíti a remény erejét. Időnként, - paradox módon - akkor erősödik fel leginkább a remény, amikor eszköztelenek maradunk életünk karbantartására. Ilyenkor mindig a remény isteni eredetével találkozunk.

2015. októberi morzsák

Közösségben élték meg hitüket

Darvas Rezső és Salló Gyopár képei (FB) >>

A kereszténység nem beszéd, hanem közösségben való együttélés - hangzott el az Erdélyi Háló Egyesület között megtartott háromnapos találkozóján. És valóban, a jóval több, mint száz, Erdélyből és határon túlról érkezett résztvevő megmutatta, a kereszténységet és hitet közösségben a legjobb megélni.

A közösségszervezést és az azzal kapcsolatos koncepciókat járta körül az október 9. és 11. között a csíkzsögödi plébánián megtartott Erdélyi Háló-találkozó. A háromnapos együttlét a - Aki hallgatja szavaimat, és tettekre is váltja, az okos emberhez hasonlít, aki sziklára építette házát (Mt 7,24.) - mottó alapján szerveződött, tulajdonképpen az ebben megfogalmazottak képezték a kiindulópontot a beszélgetések és foglalkozások során.
Bevezetőként igazán megadták az alaphangot a péntek esti programok: a Bálint István lelkész által megtartott nyitó szentmise, illetve az ezt követő, Fejér Tünde pedadógus, lelkigondozó által vezetett Mese és lélek című interaktív foglalkozás révén a jelenlevők kissé átszellemülve, a találkozó lényegét és célját átérezve és magáénak tudva, a mindennapok forgatagát egyszersmind maguk mögött hagyva kapcsolódhattak be a rendezvénybe. A Mosoly Tibor és csapata által tartott zenés együttlét, illetve a napot záró személyes találkozások és beszélgetések csak fokozták ezt a hangulatot.

 

Másnap, azaz szombaton, először az Erdélyi Háló Egyesület mutatkozott be azoknak, akik először vettek részt, ennek programjain. De nem akárhogyan tette meg azt, hiszen a régi "bogozók" rögtönzött, ám annál hitelesebb beszámolói mentén kaphattak valós képet az egyesület életéről, és működéséről. Ezt követően Budapestről Puchard Zoltán, a Háló (Kárpát-medencei Katolikus Közösségek Hálózata, melynek az Erdélyi Háló Egyesület is tagja) alapítója tartott előadást, a katolikus egyház, a közösségek új kihívásairól beszélve, illetve az általa is alapított egyesület életútjáról, megújulásáról. Az ezt követő kiscsoportos beszélgetéseken, illetve a délutáni műhelymunkákon is visszatértek az előadáson elhangzott gondolatok.

A szombat délután egy része a sportnak is fenn volt tartva, hiszen labdarugó-mérkőzésnek lehettek szemtanúi a jelenlevők, amelyen az Erdélyi Háló Egyesület válogatottja mérte össze erejét a zsögödi focistákkal. A barátságos találkozót kötetlen beszélgetés követte.

A kereszténység nem beszéd, hanem közösségben való együttélés - fejtette ki prédikációja során Portik Hegyi Kelemen gyergyószéki főesperes. A szombat esti szentmisének tulajdonképpen ez volt az alapüzenete, az egyházi méltóság pedig többször kihangsúlyozta, milyen nagy szerepe van ennek megvalósításában a Hálónak.


A szombat délután program-kavalkádjában a kulturális programok is helyet kaptak. A csíkszeredai Árvácska Együttes, a Cándra népi zenekar, illetve a zsögödi Harom Néptáncegyüttes fellépései minőségi bizonyítványai voltak annak, hogy a hit megélésének egyik alapköve a kulturális hagyományaink magas szintű ápolása. A vasárnap délelőtt immár az értékelés és tükörbe nézés jegyében telt, melynek során a jelenlevők a Háló működését jellemezték.

A háromnapos együttlétet Sebestyén Ottó, az Erdélyi Háló Egyesület vezetője így értékelte: A Háló az egyház személyes és közösségi arcának a megvalósulásán dolgozik. Ennek érdekében és fényében szervezi találkozóit, a Kárpát-medence sok helységében. Ezen találkozóinknak szerves része, mint ahogy ezen a hétvégén is átélhettük, az igényes spiritualitásnak és a kultúra missziós erejének a megtapasztalása. Programjainkon egy olyan emberképet mutatunk be, ahol az egész ember az ő hiteles igényeivel együtt jól érzi magát.


Rédai Botond

 

 

Az M.T.V.A. Híradójának felvétele a találkozóról >>


A XI. Nagybányai Háló-találkozóra a Krisztus Király templomban került sor, a Nagybányai Háló Mozgalom szervezésében, Msgr. Schönberger Jenő megyéspüspök fővédnökségével. Amikor az első Háló-találkozót szervezték, Uglár Sándor, kerületi bogozó, a szervező csapat vezetője még gondolni sem mert arra, hogy még 10 év múlva is lesz Háló Nagybányán.



A Háló mozgalom tevékenységének lényege a közösségek közötti közvetlen és közvetett kapcsolatok teremtése. "A szeretetkapcsolatok által gyógyulnak testi és lelki sebeink" - jelentette ki Ft. Szmutku Róbert,  a nagybányai Krisztus Király templom plébánosa. >>

A Magyar Kurir híradása >>

Mihalik János képei a találkozóról >>

Ludescher István, Nagybánya alpolgármestere, nagyon fontosnak tartja a nemzeti önazonosságtudat erősítésését melyben nagy szerepe van a Háló mozgalomnak: "A Háló az Istenben való hít, az egymás iránti szeretet erősítése mellett szerepet kell, hogy vállaljon a nemzeti önazonosságtudat erősítésében is."

A Háló egy nagy családként működik, és a legnagyobb feladatunk, hogy összekapcsoljuk egymást - vallja Konrád Katalin, a Háló partiumi régióvezetője, a Kárpát-medencei vezetőség tagja.

A Máramarosi Visszhang filmtudósítása >>

A szentmise főcelebránsa Ft. Dr. Ágoston Ferenc, krasznabélteki plébános volt aki számtalan példával, történettel előadást tartott: Helyem és feladatom Isten nagy hálójában, az egyházban. Ft. Szmutku Róbert plébános (házigazda) betekintést nyújtott a Krisztus Király plébánia tevékenységeibe. Simai Éva, a Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezet Szent Pál központjának munkatársa pedig az önkéntességről beszélt.

A találkozó emlékére Bálint Katalin, kézműves oktató irányításával a résztvevők saját kezüleg készíthettek üdvözlőlapokat, amit hazavihettek, akár ajándékba is adhatták azokat.

A Németh László Elméleti Líceum kórusának előadása elbűvölte a találkozó tagjait, hatalmas tapsáradattal kétszer is visszatapsolták és áldást énekeltek nekik.

A Németh László Elméleti Líceum kórusa énekel >>

"Ha vannak ilyen fiatalok, akik így tudnak énekelni, akik így tudják tolmácsolni az énekhangjukkal is Istennek a jelenlétét, akkor nem kell aggódni, hogy van-e migráció vagy sem" - jegyezte meg Konrád Katalin. Előadásában feltette a kérdést: "Megteszünk-e mindent, hogy a fiataljaink itt maradjanak?"

Merre tart a Háló egy migrációs Európában címmel a Máramarosi Visszhang filmtudósítása >>

Uglár Sándor a találkozó záróbeszédében kifejtette mennyire fontos a közösségekkel való kapcsolat és a kapcsolatok megerősítése, de ugyanakkor aggodalommal gondol az utánpótlásra.


Pongrácz Panni (Máramarosi Visszhang)

 

 


2015. október 30.

"Jézus megkérdezte a törvénytudókat és a farizeusokat: Szabad szombaton gyógyítani, vagy nem szabad?" Lk 14,3

Ezt a kérdést intézi Jézus a farizeusokhoz, akik törvényszegővé akarták kikiáltani Őt, a szombati gyógyításai miatt. Jézus azonban felülemelkedik kicsinyes, vallásos törvényekkel játszadozó infantilizmusukon, és egyértelműen az Isten törvényére hallgat, szemben az emberi, életellenes törvénnyel. Vajon ma, hogy állunk egyes vallásos törvények létjogosultságával? Nem ismétli-e a történelem drámai módon önmagát?


2015. október 29.

"Biztos vagyok ugyanis benne, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmasságok, sem magasság, sem mélység, sem egyéb teremtmény el nem szakíthat bennünket Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van." Róm 6,38-39

Pál apostolnak rendkívül fontos kijelentése és tapasztalata. Fenti szavai, a nagy mélységeket megjáró és nehézségeken átmenő lelkeknek a Credo-ja. Ady Endre meggyőzően fejezi ki ugyanezt az igazságot: "Amikor mindenki elhagyott, amikor a lelkem roskadozva vittem, csöndesen és váratlanul átölelt az Isten." A lélek legnagyobb szenvedése akkor következik be, ha leáll az iránytűje a nagy vesztességek következtében, és nem tudja merre az irány. Ilyenkor külső segítségen kívül csak egy dolog lehetséges: belekapaszkodni a hűséges Istenbe, akinek szeretete és hatalma áthordoz bennünket minden sötétségeinken és hitetlenségünkön, és Aki erősebb a mi összeomlott érzéseinknél is.


2015. október 28.

"Ezekben a napokban történt, hogy kiment a hegyre imádkozni. Az egész éjszakát Isten imádásában töltötte." Lk 6,12

Jézus valószínű, hogy nem tudott volna egy teljes éjszakát átimádkozni, ha számára az ima nem jelentett volna egy nagyon mély tapasztalatot. Ebben a tapasztalatban biztosan egyre inkább megismerte az Atya szeretetét, és egyre inkább felismerte saját küldetését ebben a világban. Amikor az imádság számunkra önkínzássá válik, az biztosan, hogy már régen nem az imáról szól, hanem valami egészen másról. Az ima nem önmagam sanyargatása, hanem valami nagyon mély, de ugyanakkor rendkívül egyszerű kommunikáció Istennel. Aki erre Isten kegyelméből ráérez, annak erősödik én-szerkezete, fejlődik a lelki élete, személyisége, és egyre letisztultabb és békésebb a világról alkotott képe.


2015. október 27.

"Majd folytatta: Mihez hasonlítsam Isten országát? Hasonlít a kovászhoz, amelyet vett az asszony, és belekeverte három mérő lisztbe, és az egész megkelt tőle." Lk 13,20-21

Az Isten országának bibliai fogalmát elég sok homály fedi. A teológusok próbálják megfejteni, hogy vajon mire gondolt Jézus, amikor ezt a fogalmat olyan szívesen és gyakran használta. Úgy gondolom, hogy a fenti hasonlat szerint meg kell keresnünk és ki kell alakítanunk bensőnkben azt az erőforrást, amely beindít bennünk egy olyan áramlást, mely lelki folyamatainkat és szemléletünket a legfontosabb és leglényegesebb dolgok fele irányítja. Minden élethelyzetben vannak lényeges dolgok, melyek nélkül sokkal szegényebb az ember élete. A tapasztalat szerint az igazán lényeges dolgok mindig rácsengenek az örökkévalóságra.


2015. október 26.

"Mert ha test szerint éltek, biztosan meghaltok, de ha Lélekkel megölitek a test szerinti tetteket, élni fogtok." Róm 8,13

Pál apostol fenti kijelentése dualista világképre utal: mintha a test és a lélek szembe állna egymással. Korának kultúrájában benne van ez a gondolkodásmód, hiszen Platón, a görög filozófus élesen szembe állította a testet a lélekkel. Számára a test a lélek börtöne. Elképzelhető, hogy Pál ismerte ezt a filozófiai áramlatot és hatással volt rá. A testiség fogalma megterhelődött Pálnál azért is, mert a görög-római vallásos kultúrában, az ő korában is még létezett a rituális prostitúció. Ez Pálnál nemcsak a testiség bűnét, hanem bálványimádást is jelentett. Hála Istennek, hogy a kereszténység emberképe lassan kitört az évszázados béklyóiból és a lélek kultúrájához hozzá tartozik a test kultúrája is. Mára a szexuális kapcsolat tisztaságának is az egyik kritériuma az "áttestesült lélek és átlelkesült test" fogalmának harmonikus összekapcsolása.


2015. október 16.

"Ha ugyanis Ábrahám tettei révén igazult meg, akkor volna dicsekednivalója, csak nem Isten előtt." Róm 4,2

A megigazulás témája a katolikus és protestáns teológia klasszikus témája, mely rengeteg polemizálást váltott ki a történelem folyamán. Az elfogult és sérüléseket okozó értelmetlen teológiai viták időszaka lassan lejár. Azok a keresztény vezetők, akik még ilyeneket fenntartanak, semmiképpen sem szolgálják a kereszténység ügyét. A történelmi felekezeteknek őszinte kiengesztelődéssel kell el fogadniuk, őseink bűneiből és gyengeségeiből fakadó kölcsönös atrocitásokat. A büszke és arrogáns egyházakat, az idő vasfoga keményen megrostálja és letöri hatalmi gőgjüket. A krisztusi egyház összeegyezhetetlen a felsőbbrendűségi érzéssel. Csak a krisztusi alázatból és önzetlen szeretetből fakadó szolgálat tudja hitelessé tenni azokat, akik Krisztus nevében és megbízatásából gyakorolják küldetésüket.


2015. október 15.

"A mélységből kiáltok, Uram, hozzád." Zsolt 130,1

Asagioli olasz terapeuta, Dante Isteni színjátékának emberképét vallja magáénak, és ezzel dolgozik terápiás munkájában. Klienseit leviszi saját tisztítótüzükbe és poklaikba, és onnan fölemelkednek a paradicsomba. Könnyen előfordulhat, hogy saját tehetetlenségünket és nyomorúságunkat a pokol mélységének éljük meg. Lehet, annyira mélyre sodródunk, hogy eltűnnek szemünk elől a fogódzóink és megoldási lehetőségeink. Ilyenkor rá kell hagyatkoznunk a mélységre, amelyet Jézus bejárt és ismer, és innen kell a zsoltárossal együtt a bizalom hangján Istenhez kiáltanunk. Saját mélységünkben találhatók legkegyetlenebb poklaink és legcsodálatosabb kegyelmeink egyaránt. Bízzunk benne, hogy "poklaink" után a mennyország felé vezető útnak a feltárulkozása következik.


2015. október 14.

"Nincs hát számodra mentség, bárki vagy is, te ember, aki ítélkezel. Mert amikor mást elítélsz, magadat marasztalod el, hiszen ugyanazt műveled te is, ítélkező." Róm 2,1

Az ilyen és ehhez hasonló bibliai kijelentéseknél, az ítélkező egyház, úgy gondolom, kellemetlenül érzi magát. Kellemetlenségének az oka nem az, hogy síkra kell szállnia a társadalmi igazságtalanságok ellen, hogy el kell ítélnie nyilvánvalóan az evangéliummal ellentétes megnyilvánulásokat és magatartási mintákat. A feszültség az ítélkező és az irgalmas egyház között akkor kezdődik, amikor intézményi hagyományokra hivatkozva, ítélkezésében és döntéseiben az intézmény működésének a kényelme és érdekei miatt (ebbe természetesen benne vannak az egyéni érdekek is), az irgalmas Krisztussal ellentétben, hatalmi és egyház-politikai döntéseket hoz. Ennek következtében sok jó szándékú és igazán hívő ember, kirekesztve érzi magát az egyházból. Az ilyen típusú egyház, saját magát emészti föl.

2015. október 13.

"Az igaz a hitből él." Róm 1,17b

Minden pozitív tárgyra irányuló hit, jó hatással van a személyiség fejlődésére. A hit, összeszedi a személyiséget tengelye körül és céltudatossá teszi azt működésében. Aki elveszíti a hitét az Istenben, az emberben, a világban, az lassan szétforgácsolódik és én-szerkezete szétesik.  Egyik legnemesebb feladatunk, hogy újból és újból, egyre mélyebb szinten próbáljunk meg belépni a hit világába. Ez a világ, mindenkinek a bensőjében található meg. Ezért mindenkinek legmagasztosabb élethivatása: bejárni azt az utat, amely a felszíni én-től elvezet a Mély-Énbe (Jung). Ennek az útnak a figyelmen kívül hagyása leszegényíti a személyiséget, és a lényegi tapasztalatok eltűnnek az ilyen ember életéből.


2015. október 9.

"Szívem mélyéből dicsőítlek, Uram, hirdetem nagy tetteidet." Zsolt 9,2

A Biblia világa tele van csodákkal. Írásos emlékei arról szólnak, hogy Isten hogyan működik az ember életében. Megcsodáljuk a nagy tetteket, amelyeket Isten végbevitt a bibliai személyek közreműködésével. Közben elfelejtjük, hogy mi is üdvösségünk történetének az idejében élünk, és Isten nagy tetteinek az ideje nem fejeződött be, hanem tovább folytatódik bennünk, általunk. Ha mi is papírra jegyeznénk az Istennel való személyes történéseinket, számtalan élő "Biblia" születne meg, melynek lapjai bátran hirdetnék a köztünk és Isten között történő csodákat. Ez akkor válna lehetségessé, ha figyelmes lélekkel átimádkoznánk az életünket, Isten szemszögéből is megnézve annak történéseit.


2015. október 8.

"Anyja vagyok a szép szeretetnek, az istenfélelemnek, megismerésnek és a szent reménynek." Sir 24,24

Az anyai szeretetet magasztalja az irodalom, a művészet és vallás egyaránt. Nem véletlenül. Vannak anyák, akik évekig nem tudnak rendesen aludni, mert kisgyermekük rajtuk csüng. A szülés utáni időben pedig heroikus módon éjjel-nappal gondozzák csecsemőjüket. Sok olyan anya van, aki szépen megtalálja a háttérbe vonulásnak az érzékeny határát, hogy gyermeke az egyéni fejlődés útján elindulhasson. A háttérből gyermekéért imádkozó és őt kísérő anya rendkívül magasztos képe a tiszta szeretnek, mely életet ad és életet táplál. Azok a legboldogabb emberek, akik az élethez való viszonyulásukban megtalálják az anyákhoz hasonlóan a szép tiszta szeretet forrásait.


2015. október 7.

"Amikor befejezte, egyik tanítványa kérte: Uram, taníts meg minket imádkozni, mint ahogy János is megtanította tanítványait." Lk 11,1b

Időnként nagyon torz elképzeléseink vannak az imáról. Azok a formák és keretek, amelyekbe belekényszerítettük az imát, sokszor nagyon fárasztóak és unalmasak. A szépen és tudatosan megélt élet is nagyon mélyen kapcsolódik az imához, de erre ritkán gondolunk. Szent Benedek és Szent Ignác nem győzik eleget hangsúlyozni, hogy minden, amit teszünk, az imádsággá válhat. Az imának az ízét leginkább akkor tudjuk "megkóstolni", amikor tiszteletet adunk a Létnek és mindennek, ami hozzá tartozik. A tiszteletteljes élet megtanít bennünket arra, hogy meghitt kapcsolatba legyünk a világgal és annak Alkotójával.


2015. október 6.

"Mária a jobbik részt választotta, nem is veszik el tőle soha." Lk 10,42b

Arról a Máriáról van szó, aki húgával Mártával ellentétben, nem tevékenykedik a vendégek kiszolgálásában, hanem leül Jézus lábai elé és figyeli, hallgatja Őt. Mindenkiben benne van a szemlélődésre való készség. A szemlélődést úgy is lehetne megfogalmazni, hogy az egyszeri és megismételhetetlen pillanatok észrevétele és beengedése a lelkünkbe. Ebben nemcsak a kifejezett Istenre való irányultságunk van benne, hanem minden olyan valóság, amelyben felfedezzük az egyediséget, a szépséget, és ami mély csodálkozást vált ki belőlünk. A pillanataink meghitt megélése, összefüggésben van az örök életünk arculatával.


2015. október 2.

"Aki titeket hallgat, engem hallgat, aki titeket elutasít, engem utasít el, aki pedig engem elutasít, azt utasítja el, aki küldött." Lk 10,16

Érdekes joghatósági kérdés. Bár Jézus nem használt egyházjogi kifejezéseket, ezzel a fenti kijelentésével nehéz leckét adott fel az Őt követőknek. Ki az, akit Jézus küld tanításának hirdetésére? Erre a kérdésre legkézenfekvőbb válaszunk az, hogy az általa alapított intézményes egyházak képviselik legteljesebb módon az Ő tanítását. Nagyon sok vallásos ember megelégszik ezzel a válasszal. Ezzel ellentétben azonban vannak olyan hívő emberek is, akik számára nem elég a küldöttek egyházi legitimizációja, hanem hitelességet, vagyis emberséget, spirituális mélységet is várnak tőlük. Az egyházi joghatóság letisztázása fontos kérdés. Ha azonban a joghatósági kérdés, a lelkekkel való foglalkozás legfontosabb kérdésévé válik, és megfeledkezünk az evangéliumi Krisztus tolmácsolásáról, a mélységre vágyó emberek nem fognak többé hallgatni bennünket.


2015. október 1.

"Így szólt hozzájuk: Az aratnivaló sok, de a munkás kevés." Lk 10,2a

2000 év távlatából ugyanezt mondhatnánk mi is, mint Jézus. Kevesen vannak olyanok, akik lelkesen, kellő felkészültséggel és érdekek nélkül dolgoznak Isten országának az építésén. Vajon milyen okai lehetnek ennek a jelenségnek? A kultúra, amelyet fölépítettünk nem alkalmas spirituális értékek befogadására. A formák, amelybe a kereszténységet kifejezzük sokat veszítettek tartalmukból. A nyelv, amelyet az egyházak használnak, tele van közhelyekkel és elvont szaknyelvvel. A kereszténység nem tudott eléggé hatékonyan az életnek a vallása lenni. Ehhez hasonló okok miatt, sok ember elveszítette bizalmát az elerőtlenedett és kiüresedett vallásos formákban. Vajon látunk-e legalább tizenkét igaz tanítványt világunk horizontján?!


2015. szeptemberi morzsák



Képek a találkozóról (FB) >>

Szeptember derekán Adán szervezték meg a már hagyományos Ada- Mohol kerület Háló találkozóját a Cseh Károly Általános Iskolában és a Szentháromság plébániatemplomban. A résztvevők mintegy hatvanan, az adaiakon kívül Délvidék 8 helységéből és Nagyváradról érkeztek. Figyelemfelkeltő volt a találkozó jelmondata: Olyannak szeretlek, amilyen vagy. A vendégelőadó Ft. Gyenge Béla atya nagyváradi plébános nagyon sok megszívlelendő gondolattal ajándékozta meg előadásában a hallgatóságot.



Íme, néhány fontos intelme, amely Jézus tanítását tükrözi: Szeressük a másikat olyannak, amilyen, erényeivel és hibáival együtt. Ne akarjuk a saját képmásunkra alakítani őt! Tiszteljük a másik egyedi személyiségét.

Isten szeret bennünket Nem akar minket kicserélni, de nemesíteni akarja a természetünket. Ez csak az Ő kegyelme által lehetséges. Bízzuk magunkat az Úrra! Legyen egészséges önbizalmunk, és ne aggodalmaskodjunk! Úgy imádkozzuk a Miatyánk azon sorát, hogy a "legyen meg a Te akaratod" azt jelentse számunkra - tégy a rád bízott ügyben úgy, ahogy az nekem az örök élet érdekében a legjobb.

A kiscsoportos beszélgetésben nyíltan megosztottuk a hallottakról a személyes tapasztalatainkat. Ezután a plébániatemplomban, szentmisében adtunk hálát az Úrnak minden ajándékáért. Az ízletes ebéd után az adai kultúrkör két kis népdalénekese szórakoztatott bennünket, majd a találkozó zárógondolatai hívtak és buzdítottak mindnyájunkat a közösségi életre. Kötetlen beszélgetéssel, énekléssel és a gitározással fejeződött be a találkozó.

Hazainduláskor még visszhangzottak lelkemben Jézus szavai: Engedjétek, hogy kegyelmem munkálkodjon bennetek. Én átveszem a ti neveléseteket. Vezetlek, tanítalak, megvigasztallak és megszabadítalak, mert olyannak szeretlek titeket, amilyenek vagytok.

Ági

 



2015. szeptember 30.

"Jézus így válaszolt: Aki az eke szarvára teszi kezét és hátrafelé néz, nem alkalmas az Isten országára." Lk 9,62

A szemináriumi nevelésnek és a hivatások gondozásának egyik alapmondásává vált Jézusnak ez az igéje. Ha nem ismerjük a jézusi radikalitást, és szó szerint vesszük át a kijelentését, beláthatatlan mértékű rosszat tehetünk vele, a papi és szerzetesi hivatások útján járó emberek lelkében. Ismerek olyan idealistákat, akik túl hamar, éretlenül az égre néztek és csak előre akartak menni, nem nézve többet hátrafelé. A kétkedés, a zaklatottság és a depresszió kísérte útjukat. Aki Isten útján akar járni, annak nem az a fontos, hogy bármi áron kitartson egy úton, hanem a számtalan út között azt tudja kiválasztani, ahol emberileg a legjobban kiteljesedik. S ha netalán olyan úton indult el, ahol nem tud boldog lenni, akkor legyen bátorsága változtatni, máskülönben zsákutcában marad.


2015. szeptember 29.

"Ezután nagy harc támadt a mennyben. Mihály és angyalai megtámadták a sárkányt." Jel 12,7a

A sárkány mitikus személyiséget testesít meg. Valószínű úgy született meg a képzelőerőben, hogy az emberek saját félelmeiket és a bennünk lévő rosszat vetítették rá. Mindannyian érezzük a bennünk élő kettősséget: a jónak és a rossznak a harcát. Ez a harc néha, olyannyira eláraszt, hogy erőforrásra, harcos lényekre, az angyalok segítségére van szükségünk, ahhoz, hogy a félelem és a rossz ne gyűrjön alá bennünket. Szent Mihály főangyal testesíti meg, az Istenből forrásozó szellemi harcosok vezérét. Fontos tudnunk és hinnünk, hogy lelki-szellemi küzdelmeinkben az angyali lények segítségünkre sietnek a félelem és a rossz ellen vívott csatáinkban. Talán ideje lenne, ha a vallásos legendák és naivitások helyett, az angyalokat, mint Isten különleges harcosait engednénk tudatosan a szívünkbe.


2015. szeptember 28.

"Jézus így válaszolt: Ne tiltsátok meg! Mert aki nincs ellenetek, az veletek van." Lk 9,50

Jézusnak ez az intelme a tanítványokról szól, akik arra kérik, hogy tiltsa meg annak az embernek a tevékenységét, aki az Ő nevében ördögöt űz. Jézus azonban másképp gondolkodik, mint a tanítványai és intelmével a jövő egyházára mutat, amelyben nem szeretné, hogy helye legyen a beszűkülésnek és emberek kizárásának, különféle hagyományok vagy ideológiák alapján. Íme, egy jézusi szimpatizáns, aki nem akar a tanítványok csoportjához tartozni. Ez egy olyan konfliktus, amely a mai napig sem oldódott fel. Ma is vannak emberek, akik nem tudják elfogadni a csoport kontrollt és ezért nem igénylik az egyházat, vagy egyszerűen érzik, hogy Jézus sokkal több minőségileg, mint az Ő nevében hivatalosan tevékenykedők. Feloldjuk-e ezt a konfliktust, vagy engedjük, tovább gyűrűzni a következő századokban is?!


2015. szeptember 25.

"Kinek tartanak engem az emberek?" Mt 10,32

Számtalan úton közeledünk az Istenhez, különféle formákban és egyéni megnyilvánulásunkban keressük Létünk értelmét. Létünk minden része és eseménye alkalmas arra, hogy ráhangolódjunk a transzcendens világunkra. A legnehezebb kapcsolatot tartani Létünk értelmével, amikor a metafizikai űr rátelepszik a lelkünkre és dermesztő fuvallatával homlokon csókol bennünket. Ilyenkor, és más nehéz helyzetekben, a bizalom oltalmazottságába kell mennünk. Ezt az oltalmazó állapotot, Jézus Krisztus nevének a kiejtése hozhatja meg számunkra. Tanuljuk meg bizalommal és tisztelettel ismételni az Ő nevét, mert ebben a névben erő és szeretet van.


2015. szeptember 24.

"Azokat, akik megvallanak engem az emberek előtt, én is megvallom majd mennyei Atyám előtt" Mt 10,32

A kereszténység történetében megszámlálhatatlanul sok embernek kiontották a vérét, börtönbe vetették, vagy pedig keresztény voltáért viselnie kellett a különféle hátrányban való részesítést társadalmi szinten. A kommunizmus bukása után, mindenki azt gondolta, hogy a civilizált társadalomban örökre befejeződött a vallásos üldözés. Döbbenetes, hogy a XXI. században is, Közel-Keleten ismét fellángolt a keresztényüldözés a legembertelenebb formáiban. Egyszerűen nincsenek szavaink, hogy kifejezzük azt, amit érzünk, látván az emberi brutalitást és barbarizmust. Ilyenkor tehetetlen düh és fájdalom van bennünk. Feldúlt lelkiállapotunkban Jézus szavai erősítenek bennünket abban a hitünkben, hogy az értelmetlen emberi pusztítást is Isten át tudja fordítani a lélek győzelmévé.


2015. szeptember 23.

"és így szóltam: Istenem, a szégyentől és pironkodástól nem merem tekintetemet feléd emelni, Istenem. Mert vétkeink úgy elszaporodtak, hogy teljesen elborítottak, és bűneink egészen az égig érnek." Ezd 9,6

Ezdrás Krisztus előtt az V-ik században fejtette ki tevékenységét Artaxerxész perzsa király uralkodása idején. Ő volt az, aki hazavezeti a zsidó nép egy részét a babiloni fogságból hazájába, és a rég elfelejtett törvény útját mutatja meg nekik. Ma senki sem beszél fogságról, mert a "demokrácia" szóval fémjelezett társadalmunkban nem illik ilyenről beszélni, de valójában a posztmodern rabszolgatartó társadalomról sok vonatkozásban beszélhetnénk. Ennek a társadalomnak egyik jellegzetessége, a média és a pénz hatalma és manipulációja, melynek következtében kiszolgáltatottá és védtelenné válnak a nemzetek és az egyének egyaránt. Az isteni törvény elvetése veszélyes bumerángként tér vissza, és a hazugság leheletével lassan romba dönti civilizációnkat. Vajon, lesznek-e korunkban ismét Ezdrások, akik törvényekkel Európát ismét az élet civilizációjának az útjára vezetik?


2015. szeptember 22.

"Azok az anyám és a testvéreim, akik hallgatják és tetté is váltják az Isten szavát" Lk 8,21b

A Jézushoz való tartozás kritériuma az Isten igéjének a hallgatása és annak teljesítése. Ezért, ha valaki hozzá akar tartozni, feladata megkeresni azokat a forrásokat, amelyek a jézusi igék üzenetét hordozzák. A klasszikus formák mellett (igeolvasás, igehirdetés hallgatása), fontos, hogy kialakuljon az egyéni stílusunk az igehallgatás forrásának a felkutatásában. Az egyéni és személyes stílusunk megtalálása fog segíteni abban, hogy a rendkívül leterhelt időszakainkban is, nyitottak tudjunk maradni Isten akaratának a teljesítésére.


2015. szeptember 21.

"...Irgalmasságot akarok, nem áldozatot. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket." Mt 9,13b

Jézus kijelentése elsősorban kortársainak szól, akik étel, ital és állat áldozatot mutattak be vallásos hagyományaik szerint, a társadalmi igazságtalanságok és egyéni nehéz életsorsok iránt pedig érzéketlenek maradtak.  A két különféle lelkület Jézus értelmezésében kizárják egymást. Az Istennek tetsző vallásosság nem az üres rituálék gyakorlása, hanem a szívbéli odafordulás a szükségben szenvedő ember iránt. A másik esetleges értelmezése a jézusi kijelentésnek, az értelmetlen és hamis vértanúság leleplezése. Vannak emberek, akik áldozatnak tüntetik föl magukat, és az önsajnálat romboló érzésébe menekülnek, megpróbálván megértést, és együttérzést kierőszakolni másokból. Erre legjobb eszközük az áldozat szerepéből való zsarolás. Ehhez a hamis és torz lelkülethez azonban semmi köze a jézusi értelmességen és tiszta szereteten nyugvó áldozathoz.

2015. szeptember 18.

"Vele volt a tizenkettő és néhány asszony, akiket a gonosz lelkektől és a különféle betegségektől megszabadított..." Lk 8,1b-2a

Keveset beszélünk azokról a nőkről, akik Jézus mellett szívvel-lélekkel fölsorakoztak gondoskodó szeretetükkel, valamint Istenre nyíló lelkükkel a keresztény tanítványság lelkiségének a megalapozói lettek. Keveset beszélünk azokról a nőkről is, akik a történelem folyamán az egyházban, mint intézményben, bár hátérbe szorítva, mégis a szeretet sugárzásában annyit tettek a kereszténységért. De az is az igazsághoz tartozik, hogy azok a nők, akik érzelmileg nem tudtak kiteljesedni, sokakról közülük a kicsinyességnek és a negatív érzéseknek a szobrát lehetne mintázni (Ez sajnos a férfiakra is érvényes). Nem véletlenül született a bosszúálló némber fogalma a nőről az irodalomban. Boldogak azok a férfiak, akik körül nem mű mosolyú nők vannak, hanem olyanok, akik megelégedettek, pozitív az életképük és hiteles kapcsolatuk van Istennel és emberrel.


2015. szeptember 17.

"Azt mondom hát neked, sok bűne bocsánatot nyer, mert nagyon szeretett." Lk 7,47a

A keresztény egyházak törvényeket alkottak a századok folyamán, mert a jó és igazságos törvények minden emberi együttélés alapját képezik. Jó törvények hiányában kaotikussá válik a társadalom és kiszolgáltatottá az egyén. Az egyházi törvényalkotásnak van egy rendkívül nehéz specifikuma. A törvény keretet ad, a keretek könnyen keret embereket szülnek. A "törvényt betartó" ember jó színben tűntetheti fel magát, és cserében az egyház hivatalos bizalmát élvezi, valamint megnyílhatnak előtte az egyházi karrierépítés lehetőségei. Sőt, olykor jogot formálnak arra, hogy más embert megítéljenek, akik konfliktusba kerültek az ember alkotta törvénnyel. A törvény külső betartása, könnyen elaltathatja a lelkiismeretet, azt az üzenetet hordozva, hogy "jó keresztény" vagy. A törvény könnyen nevelhet hamis és képmutató embereket, akik a törvény szempontjából fedhetetlenek, de nem biztos, hogy hiteles emberek. Érdekes, hogy Jézus milyen könnyen, de ugyanakkor keményen levizsgáztatja a farizeusok társadalmát, akik megvetették Mária Magdolnát. Jézus sokkal többre értékelte őt, aki bár bűnös volt, de szeretet volt a szívében.


2015. szeptember 16.

"lám, milyen falánk, iszákos ember, a vámosok és a bűnösök barátja." Lk 7,34b

Közismert tény, hogy nem tudunk mindenkinek megfelelni. Az olyan ember, aki maximálisan törekszik arra, hogy megfeleljen másoknak, ezt azért teszi, mert valószínű, hogy gyenge az énképe, vagy pedig azért, mert gyerekkorában azt tapasztalta, hogy csak akkor érdemes a szeretetre, ha teljesíteni tud. Ilyen és hasonló pszichológiai csemegéket hallhatunk, olvashatunk. Azonban egyezzünk meg abban, hogy minden érzékeny lelkű embernek kegyetlenül fáj, ha elmarasztalják, különösen akkor, ha ennek rosszindulat és emberi kicsinyesség az alapja. Márpedig ezzel számolni kell. Úgy néz ki, hogy bármikor rágalomhadjáratot indíthatnak ellened azok, akiknek sérültek az érdekei vagy megunták azt, hogy te sikeres vagy és jól mennek a dolgaid. (Azt persze nem látja, hogy ezért milyen erőfeszítéseket tettél.) Úgy néz ki, hogy bármikor valaki éretlen személyisége miatt kivetíthet rád valamit és egyszerűen ellenséggé válhatsz. Úgy néz ki, hogy bármennyi jót tettél is, hajnalban rád törhetnek álarcba öltözött emberek, és belegázolhatnak mélyen a becsületedbe az egész világ előtt. Jézus bár felülmúlhatatlanul jó volt, mégis rágalomhadjárat lett a sorsa. Ha netalán veled is ilyen történne, jusson eszedbe, hogy igazi tanítvány lettél.


2015. szeptember 15.

"Jézus keresztje alatt ott állt anyja..." Jn 19,25a

Tapasztalt lelki mesterek mondják, hogy azok a nők, akikben Szűz Mária iránt ellenkezés ébred, azoknak egyik fő oka, hogy konfliktusba kerültek saját anyaságukkal. Azok a nők, akik mélyen átélik az anyává válás folyamatát, szívesen fordulnak imájukban Máriához, és könnyebben ráéreznek Jézus születésének a misztériumára, mint a férfiak. Azok a nők, akik érettek az anyaságra, jól tudják, hogy a helyes Mária tiszteletnek különleges helye van spiritualitásunkban, mert Mária csendesen sugárzó lénye nélkül, sokkal szegényebb lett volna az emberiség.


2015. szeptember 14.

"...hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban" Fil 2,10

A keresztény spirituális hagyományok kultusza, számtalan imaformával vette körül a századok folyamán Jézus személyét. Megszámlálhatatlan imaszöveg alakult ki, köztük a Jézus neve litánia is. Minden imaszövegnek és imagyakorlatnak az a lényege, hogy Jézus közelségét szeretné a lélekhez minél közelebb hozni. Ezeknek az időnként bonyolult imaszövegeknek az a hátrányuk, hogy a racionális képességeinket dolgoztatja, melynek következtében hamar elfáradhatunk, és nem tudunk behatolni lelkünk mélységeibe. Spirituális iskolák keresztény hagyományokra támaszkodva, újabban azt tanítják, hogy egyetlen szót, Jézus nevét ízlelgessük, amíg az be nem hatol személyiségünk mélyebb rétegeibe. Minél többször ejtjük ki tisztelettel és szeretettel Jézus nevét, annál inkább megtapasztaljuk, hogy ez az egyetlen név, amelyben olyan erő van, mely erősebb az alvilág erejénél is, és át tud hordozni bennünket a saját poklaink mélységein is.


2015. szeptember 11.

"Miért látod meg a szálkát testvéred szemében, amikor a magad szemében a gerendát sem veszed észre." Lk 6,41

Van egy román nyelvű közmondás, amely magyarra fordítva így hangzik: "amíg a Jó Istenhez eljutsz, megesznek a szentek." Szinte hömpölyögnek társadalmunkban a megszólások, a rosszindulatú pletykák, a kárörvendő megjegyzések. A keresztények között ez nagyon fájdalmas és visszatetsző. E mögött a jelenség mögött gyakran irigység, káröröm, lelki törpeség, valamint a saját problémákról való hárítás áll. Istennek legyen hála, hogy vannak őszinte, mély emberek, akik a másik emberre tisztelettel néznek. Ők azok, akik a kis stílű, törpe emberek által okozta rosszat és fájdalmat, valamilyen szinten kiegyenlítik az emberségükkel. Nagy inflációban van az emberség, a kereszténység sajnos együtt jár az emberi érettséggel.


2015. szeptember 10.

"Szeressétek inkább ellenségeiteket: tegyetek jót, adjatok kölcsön, és semmi viszonzást ne várjatok" Lk 6,35a

Az érdek megfertőzte kapcsolatainkat. A világ, amelyben élünk, többnyire azért ad, hogy kapjon, lehetőleg többet, mint amennyit adott. A hatalom és a pénz embereinek jótékonykodásait a médiák rögzítik és kiáltják világgá. Olyan kapcsolatokba fektetünk be szívesen, ahol az érdek ott lebeg a levegőben. Ezzel szemben Jézus azt kéri tőlünk, hogy gondoskodjunk az örök életünkről is.  Ennek a legerősebb valutája az érdek nélküli szeretet. Az érdek nélküli szeretet nemcsak az örök élet távlatát körvonalazza számunkra, hanem a legszebb, a legértékesebb és a legmélyebb emberi tapasztalatainknak és élményeinknek a forrása.


2015. szeptember 9.

"Ami ott fönn van, arra legyen gondotok, ne a földiekre" Kol 3,2

Nem lehet nem törődni a földiekkel, hiszen az evilági fizikai valóság vesz körül bennünket. Ebben a valóságban is, Isten jelenléte vesz körül bennünket és az Ő léte mosolyog ránk a teremtett dolgokról is. Az a tér ahol az életünk zajlik, reményünk szerint a mennyország előcsarnoka számunkra. Ezért ezzel a világgal törődni kell. Fel kell díszíteni a meghitt pillanatok magasztosságával, az érintések barátságos érzésével, a szívből jövő mosoly szépségével, az ölelések biztonságának a megélésével. Törődni kell a földiekkel, csak úgy kell rájuk tekinteni, mint az örök-élet egy szerves részével. Ha leszakítjuk a földi valóságot az örök-létről, akkor terméketlenné válik körülöttünk a föld.


2015. szeptember 8.

"Tudjuk azt is, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra válik, hiszen ő saját elhatározásából választotta ki őket." Rom 8,28

Talán első hallásra lázadozunk és fölháborodunk e kijelentés hallatára. Ha nem tudnánk Pálról, hogy háromszor megkövezték, egyszer hajótörést szenvedett, gyakran forgott veszélyes élethelyzetben, börtönbe zárták, kardal kivégezték, akkor talán nem lenne hitele ezeknek a szavaknak, és ez a kijelentés nagyképűnek és olcsó vigasznak tűnne azok számára, akik nehéz élethelyzeteken mennek keresztül. Azonban Pál apostolnak minden szenvedése és hitelessége ellenére, nehezen tudjuk elfogadni kijelentését, amikor elevenünkbe hasít bele a kétség. Még sincsen más vigasztalásunk, mint ilyenkor bele kapaszkodni keresztény hitünkbe és rajta keresztül Jézus Krisztusba, aki minden "átkos" pillanatunkat, a kegyelem és a megváltás fényébe tudja beállítani.


2015. szeptember 7.

"Nektek minden szál hajatokat számon tartják" Mt 10,30

Életünk leendő történéseiről jól körvonalazott képekben és álmokban gondolkodunk. Ha jobban alakulnak a történéseink, mint ahogyan mi azt elképzeltük, könnyen alkalmazkodunk. Könnyű elfogadni a jó helyett a még jobbat. Azonban nehéz elfogadni az általunk jónak ítélt helyett a kevésbé jót. Ezekben a helyzetekben, ha nem tudunk könnyen alkalmazkodni és átállni életünknek egy másik síkjára, akkor sok szenvedést fogunk átélni. Nehéz életérzéseink akkor fognak oldódni, ha valamilyen értéket keresünk kedvezőtlenül megváltoztatott élethelyzetünkre. Az egyik stabil érték számunkra Istennek a kísérő szeretete, Aki ismeri minden értelmetlennek tűnő küszködésünket is. Azok a pillanatok, még a legsötétebbek is, örökre megőrződnek és ajándékká változnak át számunkra, melyeket Isten előtt hordozunk.


2015. szeptember 4.

"Példabeszédet is mondott nekik: "Senki sem hasít ki új ruhából foltot ócska ruhára. Hisz akkor az újat is tönkretenné, s az ócskára se illenék az új folt." Lk 5,36

A kvantumfizika elmélete szerint a zárt rendszerben az energia nem vész el csak átalakul. Sigmund Freud erre építette fel terápiás rendszerét, mely szerint az Ösztön Én és a Felettes Én csatát vív az Ego-ban. Ha a Felettes Én túlságosan erős normarendszerben él, akkor nem tudja beépíteni az Ego(én) az ösztönök hatását, és az elnyomott részek bekerülnek a tudattalanba. Innen, időnként különféle nyomást gyakorolnak a pszichére, amely rendkívül kellemetlenül érintheti az embert. Gyakran előfordul, hogy erőltetjük a lelkiélet különféle gyakorlatait, és mégsem tapasztaljuk meg a lélek nyugalmát. Továbbra is zaklatottak és feszültek vagyunk. Ennek egyik oka az lehet, hogy valamilyen elfojtott élményünk, amely gyermekkorunkba túlságosan megterhelt bennünket, és akkor nem volt, aki megvédjen vagy védelmet biztosítson. Ezek az élmények ott lógnak a levegőben és rendszerint belekavarnak az életünkbe. Ebben az esetben, a lelkem mélyében zajló folyamatokat kell megértenem és beépítenem életembe. Ebben a munkában lassan magamra ölthetem az új ruhát, és nem kell életem sikertelenül foltozgatnom.


2015. szeptember 3.

"Uram, menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok!" Lk 5,8b

Személyiségünk fejlődésének egyik legnagyobb akadálya az önmagunkkal szembeni hazugságaink. A tapasztalat azt mutatja, hogy az önmagunk előtt is letagadott hamisságainkba a kegyelem fénye sem tud behatolni. Valószínű, hogy Isten kegyeleme az alázatosan felvállalt sebzettségünket tudja gyógyítani. A saját hamisságaiban élő ember, bár buzgón végzi a vallásos gyakorlatokat, emberségében még sem fejlődik. A szőnyeg alá sepert problémák nem segítik a hiteles vallásos ember kialakulását. Rendkívül érdekes, hogy Péter akkor kapja a megbiztatást, amikor a mélyre evez, szembe néz önmagával és kendőzés nélkül bevállalja, hogy "bűnös ember". Péter kijelentését mindenki folytathatja az Isten előtt: Uram menj el tőlem, mert beteg vagyok, mert gyenge vagyok, mert álmaim összeomlottak, mert csalódtak bennem az emberek? Az evangélium logikája szerint csak az őszinte bevállalásaim után következik a felszabadító szó: "Ezután emberhalásszá teszlek".


2015. szeptember 2.

"Hálát adunk Istennek, Urunk, Jézus Krisztus Atyjának, valahányszor értetek imádkozunk." Kol 1,3

A hála és az őszinte, egyszerű imádság karöltve haladnak egymással. Akinek az életében benne van a hála és a köszönet érzése, annak tudta nélkül is élete az imádság tengelyén nyugszik. Hálát adhatunk az életünk nagy sorfordulóitól kezdve, egészen a legapróbb hétköznapi kedves gesztusokért. Aki ráhangolódik a hála áramlására, annak életében az egészséges szigetek erősödnek, virágzanak. Életérzése, szeretet tapasztalata szilárdul és a megajándékozottság állapotának az íze, az élet szép dallamainak a befogadására nyitja meg a lelkét. A hálának a legnagyobb ellensége az irigység és a féltékenység. Aki nem tanulja meg kezelni az irigységből és féltékenységből fakadó érzését, az lassan felőrli a békés, kiegyensúlyozott kapcsolatait. Az emberek lassan visszahúzódnak tőle és elkerülik negatív kisugárzása miatt. A hálás emberrel azonban szívesen időznek, és készséges lélekkel osszák meg vele életüket. A hálás ember az Istenközelséget is lehozza a földre.


2015. szeptember 1.

"Világosságom és üdvösségem az Úr - kitől félnék?" Zsolt 27,1a

Az emberiség legősibb ellensége a félelem. Félünk a veszélyes helyzetektől, a kihívásoktól, a megmérettetéstől, a vesztességektől, a rossz lelkiismerettől, félünk önmagunktól. Ahhoz, hogy a félelem ne uralkodjék el rajtunk, fontos, hogy életünk alapélménye a biztonságérzés legyen. Ha túl sokat tartózkodunk a számunkra veszélyes, értelmetlennek tűnő, jövő kép nélküli élethelyzetekben, a félelem túlsúlyba kerülhet életünkben, amely lassan kezdi rombolni érzésvilágunkat. A keresztény ember kísértése, hogy ilyenkor a valláshoz és a vallásos gyakorlatokhoz menekül. Ez a vallásos hozzáállás sajnos nem tudja feloldani a félelem gyökerét. Az Isten iránti bizalom erősítése mellett, nagyon fontos a személyes munka, amitől senki sem tud megkímélni. Ez a munka szembesülést, életmódváltást, személyiségem éretlen részeinek a fejlődését, nehéz helyzetek megoldását és feloldását jelenti, valamint a bölcs, akár szakemberek segítségének az elfogadását is magába foglalja. Isten nagyon sokszor nem személyesen, hanem emberek segítségével gyógyít, irányítja életünket.


2015. augusztusi morzsák


Bayer Róbert írása az Új Ember szeptember 13-i számában


A katolikus, keresztény kisközösségek egyre gyakrabban jelennek meg a hivatalos egyházi megnyilatkozásokban, és a püspökök, egyházmegyék lelkipásztori terveiben. Ahova csak mostanában érkezik el az Egyház - például Afrikába -, ott gyakran a már meglévő közösségek "húzzák maguk fölé" az egyházszervezetet, mint ernyőt, éppen úgy, ahogy az első századok egyháza is alakult. A hagyományosan keresztény vidékeken úgy tűnik, nehezebb dolga van a kisközösségi életformának, de elsősorban a fiatalok révén meg-megjelennek ezeken a helyeken is a személyes, hitet és összetartozást komolyan vevő, az életről beszélgető kiscsoportok, mint a hiteles keresztény életforma jelei és hordozói.
A kisközösségek a mai pasztorális gyakorlatban gyakran az ifjúsághoz kötődnek a plébánosok, hitoktatók fejében. Azonban egyre több olyan csoporttal találkozunk, amelyek kinőtték az ifjúsági kereteket - akár plébánián, akár egy ifjúsági lelkiségi mozgalom kiscsoportjaként -, és felnőttként gazdátlanná válva folytatni kívánják az évek óta élt kisközösségi formát. Mások immár családosként találnak rá hitük megélésének erre a lehetőségére. Ők gyakran külső segítséget keresnek, vezetőt vagy legalább segédanyagot. Biztatom őket: használják azt, ami elérhető, és ne adják fel, amit elkezdtek.
A teljes cikk

A Háló Közösségi Műhelyének kiadványai kisközösségek számára >>

Egyéb ajánlott kisközösségi irodalom >>

Kisközösségi beszélgetések a vasárnapi evangéliumról >>

 

 

10. oldal / 58

Háló Közösségi és
Kulturális Központ - S4

1052 Budapest, Semmelweis u. 4.
+36 20 351 5375, iroda&halo.hu

S4 facebook

terkep kicsi

S4 programok

.

Feliratkozás programajánló hírlevelünkre

 

2018.02.21. 17:30 Dúdoló

Dúdoló Navratil Andreával

Népdaléneklés Navratil Andrea népdalénekessel szerdánként.

Jelentkezés ITT!

Ezer Ft részvételi hozzájárulást adomány formájában szívesen elfogadunk.

Mindenkit várunk, aki szeret énekelni!

 

2018.02.23. 18:00 Improvizációs Színház bemutatja

Jelentkezés >>

Részletek a Facebookon >>

 

2018.02.25. 17:00-19:00 Társastánc tanítás vasárnaponként

Facebook esemény >>

Jelentkezés itt!

 

2018.03.01. 19:00 Határon túli fiatalok találkozóhelye

 

Részletek a Facebookon >>

 

2018.03.07. 18:30 Részigazság Klub 6.estje

 

A Háló és a 72 Tanítvány mozgalom közös rendezvénye

 

2018.03.12. 19:00 Osonó Színházműhely

Ismét az S4-ben!
Osonó Színházműhely (Sepsiszentgyörgy)

Ahogyan a víz tükrözi az arcot
című elődása

 

2018.03.13. 19:00 Háló Jazz Klub

Az esemény helyszíne: Loyola Café, 1085 Budapest, Horánszky utca 20.

A Háló Jazz Klub 89. koncertje

Jó hangulat igényes környezetben
Zene, beszélgetés, színvonalas kiszolgálás
Sorozatszerkesztő: Deseő Csaba
Háló Jazz Klub minden hónap második keddjén

h20 terkep kicsi

 

2018.03.14. Kolta Galéria

A Selyemút tükrében (Második utazás - Kanszu, Szenhszi) című fotókiállítás márc. 14.-ig hétköznap 14 és 18  óra között tekinthető meg.

Kolta Galéria korábbi kiállitásai >>

Képek a kiállításmegnyítóról

 

Háló Közösségi és Kulturális Központ - S4 | Cím: 1052 Budapest, Semmelweis u. 4. | Telefon: +36 20 351 5375 | E-mail: iroda&halo.hu | Beszámolók