október
  • október 27. - október 29.
    Kárpát-medencei lelkigyakorlat - Karácsfalva

    Karácsfalvi Görögkatolikus Liceum
    Kárpátalja


    Jelentkezési lap >>


  • november
  • november 03. - november 05.
    Szent László-találkozó, Nagyvárad

    A Partiumi Háló Egyesület Kárpát-medencei Szent László-találkozót szervez a Szent László-emlékév keretén belül a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség közreműködésével.

    Célunk, hogy László királyunk szentté avatásának 825. és trónra lépésének 940. évfordulója alkalmából Nagyváradon, Szent László városában gyűjtsük össze a szent király híveit a nevét őrző településekről, plébániákról. Olyan közösségek jelentkezését is várjuk, amelyek valamilyen módon a szent király tiszteletét őrzik, kultuszához kapcsolódnak.

    A találkozó ideje alatt a szállás és étkezés biztosítva van.

    Előadások és beszélgetések, közös imák és szentmisék, Nagyvárad Szent László emlékét őrző látnivalóinak megtekintése.

    Jelentkezési határidő: 2017. okt. 27.

    Jelentkezési lap >> 

    __________________________________

  • november 10. - november 12.
    Kárpát-medencei ifjúsági Háló-találkozó - Budapest

    Kárpát-medencei ifjúsági
    Háló-találkozó - Budapest

     

  • november 11.
    Háló-találkozó Brassóban



    Előadó: Sajgó Szabolcs SJ

    Facebook esemény >>

    __________________________________

  • november 18.
    Délvidéki bogozói lelki nap és évértékelő

A Háló története

A KÁRPÁT-MEDENCEI KATOLIKUS KÖZÖSSÉGEK HÁLÓZATA

Mi a Háló?

A Katolikus Közösségek Kárpát-medencei Hálózata ? röviden Háló ? magyar kezdeményezésű, keresztény ihletésű mozgalom. Elsősorban a felnőtt katolikus hívőket akarja megszólítani, de az ökumenizmus eszméjét magáénak vallva, nyitott más keresztény felekezetek és általában minden jóakaratú ember felé. Az egyházon belül működik, annak közösségi arcát hordozza. A hívő keresztényeket közösségben képzeli el, segíteni szeretné az arra vágyókat, hogy közösségre találjanak. Építi a kapcsolatokat a keresztény közösségek között, hogy ne legyenek magányosak, igyekszik őket összekapcsolni, egymás felé megnyitni, értékeiket kifelé is láthatóvá tenni. A közösségi egyház építésén munkálkodik támogatva az egyházi vezetőket, az egyházért felelősséget érzőket oly módon, hogy nem akar ?párhuzamos? egyházat létrehozni és bármit kisajátítani. A Háló távol tartja magát az egyház- és pártpolitikától. Anyanyelve magyar, és tevékenysége a Kárpát-medencére összpontosul, de nyitott a szomszédos országok többségi nemzetei és a nyugati magyar közösségek felé is. Kiterjedt kisközösségi kapcsolatokkal rendelkezik Magyarországon és a határokon túli magyarság köreiben. Különböző lelkiségi mozgalmakból, plébániai csoportokból és egyéb közösségekből (cserkészet, kórus, karitatív társaság stb.) tagokat, képviselőket hív találkozásra, életkortól függetlenül. Mintegy 1000 közösséggel tart fenn kapcsolatot, évente hozzávetőleg 60-70, legalább egynapos találkozót szervez.
A Hálónak nincsen hagyományos értelemben vett tagsága, nem szed tagdíjat sem. Lényegében háromféle módon lehet kapcsolódni hozzá. A leglazább kötődés az, ha valaki egy találkozón részt vesz. Vannak, akik rendszeresen visszajárnak, kialakul bennük bizonyos kötődés a Hálóhoz és egymás iránt. Sokakban megérik egy nagyobb elkötelezettség igénye, hogy aztán felelősséget, áldozatot is vállaljanak, illetve részt vegyenek a Háló szervezésében. Ez utóbbiakat hívják ?bogozóknak?, akik mintegy 200-an dolgoznak a Hálóban a Kárpát-medence különböző pontjain.

A Háló jogállása, egyesületei

A Háló a Fővárosi Bíróságon bejegyzett Háló Közösségfejlesztő Katolikus Egyesület formájában működik. Az egyesület társadalmi szervezet, amelyet a tagok határozatlan időre hoztak létre, s amely a Kánonjogi Kódexben foglaltak szerint krisztushívők magántársulata. Mint ilyet, maguk a tagok vezetik az alapszabály előírásai szerint. Az egyesület kötelezettséget vállal a kánonjog előírásainak betartására.
A Háló Egyesület 1993. november 29-én megtartott alakuló közgyűlésén mondta ki megalakulását és fogadta el első alapszabályát. A jelenlegi alapszabály a 2003. január 31-én megtartott taggyűlés határozata alapján készült. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Háló Egyesület alapszabályát 2003. szeptember 3-i ülésén jóváhagyta és az egyesület részére a ?katolikus? jelző használatát visszavonásig engedélyezte.
A történelmi ? mai határokon túli ? országrészeknek mindegyiknek van saját, helyben bejegyzett egyesülete, amelyek egymás tükörszervezetei. Magyarországon ezen kívül be van jegyezve a Halad Egyesület is (www.halad.eu), amely gazdasági tevékenységeket támogat, s amelynek szintén vannak tükörszervezetei a határokon túl. Erre a szervezeti rendszerre azért van szükség, hogy a különféle pályázatokon sikeresen lehessen szerepelni.
A Háló budapesti központtal, 9 ? öt határon túli és négy magyarországi ? régióban (Felvidék, Kárpátalja, Partium, Erdély, Délvidék, Dunántúl, Északkelet-Magyarország, Dél-Alföld, Budapest és környéke) működik, melyeket régiófelelősök irányítanak. A régiók további kerületekre oszlanak, melyeknek saját felelőseik vannak. A régiók kialakítása nem fejeződött be, a rendszer folyamatosan tökéletesedik.
A Háló működését pályázati források, adományok, 1%-os adófelajánlások és tagjainak önkéntes munkája biztosítja. Költségvetésének legnagyobb részét a találkozók szervezésére és a találkozók részvételi díjának támogatására fordítja.

A Háló jelképrendszere

A Háló biblikus jelkép, Jézus sokszor beszél róla: ?Emberek halászaivá teszlek titeket?, ?evezz a mélyre, és vesd ki a hálót?, ?hagyd el a hálót, és kövess engem?. A háló nem cél, hanem eszköz. A mozgalom jelképrendszerében átemelő szerepe van: a magányosabb kisközösségi létmódból átemel a közösségibbe, regionálisba, országosba, Kárpát-medenceibe, közvetve a világegyházba. A Háló emblémáját Aszalósné Szőlősy Enikő tervezte. A jelkép megjelenik a Háló zászlaján, jelvényén, gyertyán, plakátokon, meghívókon, kiadványokon. A Római Ifjúsági Találkozón, a csíksomlyói búcsún és sok más, nagy tömegeket mozgató rendezvényen találkozásokat segített elő az emblémával díszített hálós póló. A háló szálai és bogjai utat és kapcsolatot jelentenek. Kinyújtott kéz és összekulcsolt tenyér. Sok kis kereszt egybefonódása, amely megtart. Fehér és kék: fény és ég, fény és tiszta víz. Mária-kék, Mária Országában. A kereszt: vitorla. Függőlegesen Istenre, vízszintesen egymásra mutat. És a közösségi lét feladatainak vállalására.

A Háló keletkezése, kezdetei

A Háló kezdetei a magyarországi rendszerváltást közvetlenül megelőző időkre nyúlnak vissza. Pozsgay Imre államminiszter, kezdeményezésére 1988. november 27-én országos ifjúsági érdekképviseleti fórumként létrehozták a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsát (MISZOT), közvetve elismerve, hogy a magyar ifjúság képviseletére nem csak a hitelét vesztett KISZ jogosult. A MISZOT-ba az egyházi ifjúsági szervezetek képviselőit is meghívták, így az 1988. május 15-én ? Blanckenstein Miklós atya kezdeményezésére létrejött ? Katolikus Ifjúsági Mozgalom (KIM) képviselőit is (ennek első elnöke Puchard Zoltán, a Háló egyik mai vezetője volt). A MISZOT országházi alakuló ülésén nyolctagú katolikus küldöttség vett részt. Ennek a csoportnak a támogatására, konzultációs segítésére jött létre 1988 szeptemberében a Katolikus Koordinációs Tanács (KKT) ? a Háló közvetlen elődje ?, amelybe jeles katolikus személyiségek, az egyházmegyék, az egyesületek és a katolikus gimnáziumok képviselői mellett meghívták a Magyarországon meggyökeresedett legjelentősebb katolikus lelkiségi, kisközösségi mozgalmak (bázisközösségek) reprezentánsait is. Ebben az időszakban jött létre az Országos Lelkipásztori Intézet (OLI) is. A MISZOT-ban terítékre kerültek az ifjúságot leginkább érdeklő, az oktatással, a szabad választásokkal, az alternatív katonai szolgálattal vagy az ifjúság lakáshelyzetével összefüggő kérdések, amelyekkel kapcsolatban hangot kapott a keresztény álláspont is; a KKT-n belül 1989 januárjára, a közös álláspont kidolgozására alakultak meg a különféle (jogi, szociális, oktatási, egészségügyi, gazdasági, stb.) szakértői csoportok.
A rendszerváltozás folyamatában sorsdöntő 1989-es esztendő nyarán merült fel először az, hogy szükség lenne a katolikus közösségek hálózatának megteremtésére. A szocializmus évtizedeiben ezek a ?félillegalitás? feltételei között működő csoportok tudtak ugyan egymás létezéséről, de önvédelemből nem tartották a kapcsolatot, sajátos ?szigetvilágot? alkottak. A rendszerváltás időszakában kiderült, hogy már lehet, sőt égetően fontos volna tudni egymásról, a határokon átnyúlóan is.
Az első felhívást ez ügyben 1989 júniusában a KKT fogalmazta meg. A dokumentum felsorolja, kikre számít a Katolikus Közösségek Hálózata: a lelkiségi mozgalmak közösségeire, a mozgalmakhoz nem tartozó plébániai és egyéb kisközösségekre, a templomi énekkarokra, zenekarokra, színjátszókra, egyházközségi munkaközösségekre, a klubokra, a lapot szerkesztő, tudománnyal, szakmai kérdésekkel vagy művészettel foglalkozó, gazdasági vállalkozásba fogó közösségekre, az egyesületekre, hittancsoportokra, cserkészekre és egyéb formációkra. A felhívásban megfogalmazódtak a Háló mindmáig vallott célkitűzései: felmutatni a keresztény értékeket az egyház és a társadalom számára, utakat és hidakat építeni a közösségek között, szabadságot és bátorítást adni a kezdeményezéseknek, kísérleteknek, összefogni az atomizálódott egyházat, feladatokra mozgósítani, országos és regionális tapasztalatcseréket, képzéseket és továbbképzéseket, fórumokat, találkozókat szervezni, tájékoztatni az egyházat és a társadalmat a közösségek értékeiről. A KKT felhívásában jelezte, hogy a Háló megalakulásával saját küldetését befejezettnek tekinti. A KKT-ban kezdődött több mai neves keresztény közszereplő közéleti pályafutása, és KIM-kezdeményezésre fogadta el a parlament például az alternatív katonai szolgálat bevezetését. .
A KKT kezdeményezését felkarolva az OLI 1989. mindenszentek napján szintén felhívással fordult a katolikus ifjúsági közösségekhez és csoportokhoz. Hangsúlyozta, hogy a Háló mozgalom, nem akar szervezet lenni, tiszteletben tartja a közösségek szabadságát, önállóságát, autonómiáját, nem szándékozik valamiféle felügyeleti szervként fölöttük működni. Az esztendő végére kirajzolódott, hogy míg a Háló az egyházépítésben, az értékközvetítésben vállal szerepet, az addig sok tekintetben kéz a kézben vele együtt haladó KIM ? immár személyekben is különválva tőle ? többnyire a közéleti képviseletnek jelent fórumot. A Háló 1990. március 31-én alakult meg hivatalosan.
1990 februárjában jelent meg a Háló tájékoztató újságja, akkori nevén ?információs bulletinje?, a ma is létező Tarsoly. Ebből kitűnik, hogy 1990. január 28-ig már mintegy 30 közössége van a Hálónak, 30-50 közösség tett szándéknyilatkozatot, és ehhez járul még vagy félszáz ?komoly érdeklődő?.

A Háló története a megalakulás után, korszakai:

1990-95 ? útkereső korszak (1). Ekkor a Háló még a magyarországi közösségekre összpontosított. Beindult a Háló Klub (1994 márciusáig működött, majd 2002 októberében újraindult), lezajlottak az első országos, regionális és Kárpát-medencei találkozók, megtörténtek az első határokon átnyúló kapcsolatfelvételek, ?portyák?. Az 1994-es ?válság? nyomán, amikor több alapító tag távozott, a megmaradók újradefiniálták, újraértelmezték a mozgalom működését, célkitűzéseit.
A Háló mindinkább a határokon túli közösségek felé fordult, ez volt a határon túli nagy növekedés korszaka (2), amely kialakította a mozgalom mindmáig jellemző arculatát (a közösségek kétharmada határokon túli), megadta sajátos megkülönböztető jegyét, ?zamatát?, amelynek fontos állomása volt az 1999 őszén rendezett homoródfürdői (erdélyi) első Háló-tábor. Újabb (3) korszak kezdődött a 2002-es zánkai táborral, mely után már évente megrendezik a Háló nyári táborát. 2002 után indult meg a tudatos szervezetépítés, a munkacsoportok kialakítása, a költségvetés és a pályázati rendszer megteremtése, a főállású Háló-alkalmazottak felvétele, a félállásban dolgozó régiófelelősi tisztség kialakítása, a táborok, találkozók, lelkigyakorlatok rendszerének kidolgozása. Ebben az időszakban jött létre a Háló Gazdasági Tagozata (HGT), annak évenkénti konferenciáival, a régiók és (határokon átnyúló) interrégiók kialakítása, a heti egyszeri vezetői találkozók rendszere. Újabb (4) korszak kezdetének tekinthető a Háló Központ 2004-es létrehozása, s az azóta eltelt 4 év termése a Bölcsek Köre, az e-Háló (internetes honlap ? www.halo.hu) és a levelezőlisták, illetve a 2002-ben indult elektronikus Hírlevél rendszeres és széleskörű működtetése.

A Háló eredeti elgondolása, és ami lett belőle

Alapító atyái eredendően Magyarországra ?találták ki? a Hálót, amely végül Kárpát-medencei lett, súlypontja a határokon túlra tolódott. A jól működő közösségeknek szánták, de végül nagyon nagy számban szólított meg olyan keresztényeket, akik nem járnak közösségbe, a ?népegyházból? jöttek. A Háló ?csinált kedvet? nekik a közösséghez, vagy a Háló maga jelentette nekik a közösséget. Nagyon erős a Háló a határokon túli népegyház közösségi egyházzá formálásában, de gyakran tanácstalan az úgynevezett ?nomád közösségek? (melyek nem kötődnek plébániához vagy lelkiségi mozgalomhoz) megmozdításában. Nagyon hatékonyan szólítja meg a püspököket, de nem mindig sikeres a helyi plébánosok, káplánok meghívásában. Nagyon jó a ?próféták?, vagyis a nagy hatású, lánglelkű, egyházi vezéregyéniségek meghívásában. Hívására eljönnek találkozóira a (főleg határokon túli) kisvárosi tanítók, az egyszerű, kétkezi munkát végző emberek, és vannak sikerei a 15-20 éves fiatal nemzedék körében (ifjúsági táborok), de még kidolgozásra vár a Háló ifjúsági ?stratégiája?.

A Háló lelkisége

A Háló nem lelkiségi mozgalom, de van sajátos lelkisége, pontosabban markáns lelkiségi jegyekkel bír. Ennek része egy különleges kommunikációs struktúra, stratégia. Míg az egyházakban, különösen a katolikus egyházban a vertikális kommunikáció dominál, a Hálóban többdimenziós, döntően horizontális kapcsolatrendszer érvényesül. A mozgalomban résztvevők nem alá-fölérendeltségi viszonyban állnak egymással, a kommunikáció az egyenlő méltóságú keresztények között zajlik. Ilyen értelemben a Háló mintát közvetít, mely a vertikalitás értékeit kiegészítve idővel az egész egyház profilját megváltoztathatja.
A Hálóban ?kommunikációs határátlépés? történik, nemcsak a határokon túlnyúló kapcsolatok révén, hanem az egyes lelkiségi mozgalmak között is. Ebben a kommunikációs struktúrában megszületik a testvériesség, személyesség, létrejön a ?testvéregyház?, ?otthonegyház?, melynek ajtaja mindenkor nyitva áll. Jellemzője a sokféleség megtartásának szándéka: nem akar a sokféle lelkiségi áramlatból egy lelkiségi áramlatot gyúrni, a különböző emberekből azonos lelkiségű embereket formálni, hanem meg akarja őrizni a különböző értékeket, értékes különbözőségeket.
Az otthon-jelleg nagyon fontos jellemzője a játékosság. A találkozókon nagyon sok a játék, nemcsak focimeccsek, hanem különböző társasjátékok, játékos reggeli tornák, tánc, ének, mulatság, tábortűz formájában. A Háló-lelkiség fontos és kedves vonása a tréfa, a humor, az élcelődés, az évődés. A nyugati egyházfelfogás élesen megkülönböztette egymástól a szent és a profán dolgokat. A dél-amerikai vagy afrikai felfogásban, ahová a kereszténység súlypontja manapság Európából áttolódik, a hangsúly az érzelmeken, a testen van, amelyen persze az egész embert értik. A kereszténységnek ez az áramlata törli a szent-profán megkülönböztetést, mindent szentnek tekint, ami Istentől teremtett, emberi. A Hálónak ilyen ?integrált életszemlélete? van, atmoszférája nem annyira intellektuális, inkább érzelmi telítettségű.
A Hálóban szinte az egész egyház megjelenik: az idős és a fiatal, a focolare, a cursillo lelkiségi mozgalmak és plébániai közösség, a görög és a római katolikus, a férfi és a nő, a szerzetes és a világi pap, az egyházi és a civil, a konzervatív és a liberális. A találkozókon a kiscsoportokban is tudatosan keverednek a különböző korosztályok és lelkiségi mozgalmak. A Háló az élet teljességét igyekszik megragadni: egy-egy találkozó bűnbánati liturgiával kezdődik, de a második nap végén rendszerint mulatság, táncház van.
A Háló érett missziós közösség akar lenni, felnőtt missziós elköteleződésre törekszik. Az érettség egyik jele a személyes istentapasztalat. Ezt a Háló nagyon fontosnak tartja, ezért a találkozókon bemutatásra kerülnek a szemlélődő imagyakorlatok, ahol a résztvevőknek megvan a lehetőségük, hogy a személyes istentapasztalatot kialakíthassák. Ezért a Háló nagyon fontosnak tartja munkatársai, a ?bogozók? képzését is. Rendszeressé vált, hogy a bogozók a különböző régiókban évente egyszer lelkigyakorlaton vesznek részt. A Hálónak Sebestyén Ottó jezsuita páter személyében, aki egyben az erdélyi Háló vezetője, főállású lelki vezetője van. A személyes istentapasztalatból a bogozók erőt merítenek, a lelkigyakorlatokon pedig spirituálisan ?összekovácsolódnak?, ami egyfajta töltekezést, hitelességet ajándékoz nekik. Fejlesztik önismeretüket és kommunikációs készségeiket, megtanulnak mélyebben és hitelesebben kommunikálni, önmagukról beszélni, hogy másokat is meg tudjanak szólítani, meg tudjanak hívni. Mindezek eredményeképpen a hálós programokon a résztvevők megnyílnak, önmagukat jobban elfogadják, számos érzelmi gátat lebontanak, megtanulnak különbséget tenni lényeges és kevésbé lényeges között. A Háló stratégiájában, koncepciójában nagyon odafigyel a lelkiségi vonulatra, érzi ennek fontosságát. Ez lényeges megkülönböztető jegye a különféle egyesületektől és civil szervezetektől. A közösségépítésben, a Kárpát-medencei magyarság otthonra találásában nagy jelentőséget tulajdonít a spirituális összekovácsolódásnak, lelki látásmódnak, egy lelki világ kibontakoztatásának.

Háló és magyarság

A Háló keresztény kisközösségek sajátos szövetsége, melyek Krisztus követése mellett vállalják gyökereiket, nemzeti ? adott esetben magyar ? identitásukat. Közösségeinek kétharmada határokon túli. A Háló sajátos küldetése, hogy a közösségek között utakat, hidakat építsen, ami akkor is meghatározó lenne, ha a Háló mozgalom csak a mai Magyarország határain belül létezne. Feladatának tekinti ápolni hitünket, nemzeti értékeinket, kultúránkat. Anyanyelve magyar, féltő szeretettel fordul a határokon túl élő magyarok felé, de nem irredenta szemléletű. A határokon túli nemzettársainkkal való találkozások révén kultúracserét segít elő, közvetítésével a Kárpát-medence különböző részeiben és a Csángóföldön élő magyarok személyesen megismerhetik egymást. Találkozóira különösen nagy szükségük van a szórványban élő magyaroknak. Egy anyaországi magyar elképzelhetetlenül sokat tanulhat határon túli nemzettársától. Találkozásuk olyan dolgokra nyithatja fel a szemét, amelyeket eddig nem ismert. A magyarországi magyarok természetesnek veszik, hogy magyarok, a kisebbségben élők viszont áldozatot hoznak ezért. Tőlük lehet megtanulni igazán, hogy magyarnak lenni érték. Másfelől a határokon túl élők kapcsolattartása egymással és a mai Magyarországon élőkkel erősítheti identitásukat, új energiákat adhat napi helytállásukhoz, hozzásegíthet ahhoz, hogy elsajátítsák és érdekérvényesítésük során felhasználják a modern kor eszközeit. (Pályázatok, e-kultúra stb.)
A Háló magyarországi jelenléte elmarad a határokon túli régiókétól. A találkozók nagy része Erdélyben, Partiumban, Felvidéken és a Délvidéken zajlik. Magyarországon ?túlkínálat? van civil szervezetekből, sokan tartoznak valamilyen közösséghez, szerveződéshez, s nem szívesen vállalnak magukra még egy terhet, feladatot. A határokon túl ellenben kevésbé fejlett az önszerveződés, ott a Háló nagy hiányt tölt be, nagyon komoly kapaszkodót, lelki támaszt és közösségi hátteret jelent. A kisebbségi sorban élő magyarok felelőssége magyar és keresztény identitásuk megőrzése. Köztudomású, hogy számukra az egyházakhoz való kötődés mennyire fontos, és mekkora segítség identitásuk megőrzésében. A határokon túli magyar keresztényeknek is, mint mindenütt az egyházban, a XXI. századnak megfelelő keresztény élet megéléséhez nélkülözhetetlenek a kisközösségek. A Háló segítségükre van a hagyományos népegyház közösségi egyházzá formálásában. Tekintettel az egymástól elválasztó országhatárokra, fokozottan szükséges egy olyan mozgalom, amely közösségeiket egymással kapcsolatba hozza, rendezvényeivel összetartozásuk élményét erősíti, nehéz sorsukban segítségükre siet. A modern technika lehetővé teszi, hogy egymás bajairól tudomást szerezzünk, és azokat ? ha lehetséges ? gyorsan és hathatósan orvosolni tudjuk. A határon túli kapcsolat hosszabb távon missziós szerepet is betölthet, ?megkeresztelheti? a nemzetiségek közötti viszonyokat. A magyarság érdekében szükség van a szeretet stratégiájára: a Háló-tagok egyfajta ?keresztény előzékenységgel? elejét vehetik a konfliktusok kiéleződésének. A soknemzetiségű környezetben élő Háló-tagok átvihetik ezt a lelkiséget a környezetükre is, a feszültségek megoldása, levezetése végett.

A határokon túli régiók

Felvidék. A szlovákiai magyar nyelvű katolikus kisközösségek születése a múlt század 80-as éveiben a pozsonyi ferences templomban tartott magyar nyelvű szentmisékhez, valamint a Keresztény Ifjúsági Közösség (KIK) megalakulásához kötődik. A Háló felvidéki megjelenése 1991-ben a KIK-kel és vezetőjével, Puss Sándorral SJ való kapcsolatfelvétellel kezdődött. Bátorítást és buzdítást jelentettek az első Háló-találkozók ? Kassa, Esztergom, Érd, Domaszék, Dobogókő, Csíksomlyó ?, ahol mind jobban tudatosult számukra, hogy ők is a Háló részei, és itt jelen van az egész nagy magyar egyház. Egészen különleges ajándék lett a közösség számára a felvidéki, kovácspataki Kárpát-medencei Háló-találkozó 1997-ben, a 2006-os kelet-felvidéki portya, Szabó Ferenc és Sillye Jenő hálós missziós körútjai, valamint az évente többször összehívott vezetői megbeszélés. A farnadi Nádas Gyermeknéptánc Együttes 2002 júliusában, a nagymegyeri Bárka ének-zenecsoport 2001 nyarán az erdélyi Háló közösségeinek vendégeként egy-egy missziós körutat tett Erdélyben.
Felvidéken számos Háló-találkozót rendeztek már, köztük több regionális találkozót, Szencen, Losoncon, Párkányban, Nagymegyeren, Guszonán, Érsekújváron, Ipolynyéken, Nyitrán és Farnadon. Kárpát-medencei nagytalálkozónak adott otthont Érsekújvár 2002-ben, valamint Révkomárom.
A 2002-es találkozó után kapcsolódott be a Háló életébe Sebők György vezetésével a szenci Antiochia közösség. Az évek óta havonta megszervezett igényes városi klub rendezvények, a fiatalok megszólítása, a Háló Gazdasági Tagozatában való közreműködés a közösséget a felvidéki Háló egyik motorjává tették.
2004-ben Cseri Zita vezetésével Felvidék vállalkozott Rózsaszálláson a Kárpát-medencei Háló tábor megszervezésére. Tíz éve Cseri Zita a Háló felvidéki vezetője, áldozatos munkával jelentős terheket vállal magára a Háló felvidéki bogozásában.
A 2006. és 2007. évben Sebestyén Ottó 25-30 fős vezetői lelkigyakorlatot tartott Egyházgellén. A lelkigyakorlat sokat segített a bogozóknak, hogy a Háló bogozásában ne csak szervezői munkát, hanem a Hálóban egy Isten felé vezető út követését is lássák.

Kárpátalja. A Háló kárpátaljai kapcsolata 1993-ban egy levéllel kezdődött: írója Orosz Istvánné Rita ötgyerekes pedagógus volt. Férje görög katolikus lelkész, aki 1990 óta ? Magyarországról odaköltözve ? Kárpátalján teljesít szolgálatot. Eleinte úgy gondolták, érkezésük az égető paphiányon enyhít majd. Ám hamar ráébredtek: a kárpátaljai lelkész munkája nem korlátozódhat kizárólag a hagyományos értelemben vett pasztorációra, kulturális és szociális munkát is kell végezni. Terveikhez kérték a Háló segítségét. A levélre válaszul a Háló képviseletében a budapesti Szürkebarát közösség buszra szállt és használt ruhák helyett 20 éves kisközösségi tapasztalatát osztotta meg kárpátaljai testvéreivel. Innen származik a Háló első kárpátaljai baráti kapcsolata, innen ered a Háló ismeretsége és (el)ismertsége a helyi görög és római katolikus közösségekkel-közösségekben.
Aktív hálós mag elsősorban a Nagyszőlősi és Ungvári Járásban, valamint Beregszász környékén alakult ki, de a kéthavi rendszerességgel tartott bogozói összejövetelekre Felsőtisza-vidékről is érkeznek. Minden évben szerveznek Kárpátaljai Háló Találkozót, 1999-ben Nagyszőlősön, 2004-ben pedig Karácsfalván a Kárpát-medencei nagytalálkozót is.
Rendkívüli eredményeket ér el a Háló Gazdasági Tagozat. Tüzes Pál koordinálása mellett már külön bejegyzett alapítvánnyal is büszkélkedhetnek. Hasonlóan gyümölcsözőek a Bárdos István ?bábáskodása? mellett kiépült Pedagógus Munkacsoport programjai, amelyek egy része szakmai, de lelkigyakorlatokat is szerveznek.
Bogozó barátaink segítettek abban, hogy a két tiszai árvíz kapcsán segélyt juttasson a Háló a károsultaknak, hogy élő kapcsolat alakulhasson ki különböző területeken működő közösségek között (pl. Beregszász és Kecskemét). Segítenek, hogy a kárpátaljaiak eljuthassanak más régiók rendezvényeire is, hogy a kárpátaljai magyarok megmaradni akarását a legkülönbözőbb formákban támogathassa egyesületünk.

Partium. A Partium kapcsolódása a Hálóhoz, a homoródfürdői Háló táborhoz fűződik, melynek gyümölcseként az első találkozó 2000-ben volt Nagyszalontán. A rendszeres munka a 2002-es zánkai tábor után indult, ahol kialakultak azok a személyes szálak és megszólítások, melyekre később a régiót építeni lehetett. A megélt tapasztalatok továbbadása céljából 2002-ben Nagyváradon került sor egy találkozóra. Ezzel párhuzamosan Arad adott otthont az alakuló a Háló Gazdasági Tagozata (HGT) első konferenciájának.
2003-ban egy portya készítette elő az első partiumi szintű találkozót Kárásztelken, majd ezt további találkozók követték. A Tóthfaluban tartott Kárpát-medencei találkozón merült fel az ötlet, hogy a partiumi régió önállóan működjön.
2004. a Háló széles körű partiumi szintű megismertetésének az éve volt három nagy portyán keresztül: a Zsil völgyétől Resicabányán keresztül Nagykárolyon át Nagybányáig. Szinte minden helyen sikerült megtalálni azokat a bogozókat, akik lelkesedésükkel magukévá tették a Háló eszméjét. A partiumi találkozók száma tízre nőtt és időszerűvé vált az első bogozóképző és vezetőségi találkozó megszervezése, ahol a régió bogozói munkamegbeszéléseken tudatosan dolgoznak a következő évi feladataikon és tevékenységeiken. A csapatépítés összetartozást, barátságokat és szép szokásokat alakított ki. A régió bogozói például ha csak tehetik, részt vesznek egymás kerületi találkozóin. Az ?otthon vagyok? érzet keretei egyre tágulnak.
2005-ben a rendszeres találkozókon túl pályázatíró, biogazdálkodás és számítógép-kezelés képzések kerültek megrendezésre, a Háló ismertetése pedig további portyákon folytatódott.
2006. a csapatépítésben, a csapattá válásban hozott nagy eredményeket. Ebben az évben először szervezhette meg a régió a Kárpát-medencei nagytalálkozót Nagyváradon. Ebből a munkából alakult ki egy 15 fős Háló-magocska, akik hetente találkoztak a szervezés ügyében.
Nagy előrelépések voltak a pályázatírás területén is; megalakult az a 8-10 fős pályázatíró csapat, akik partiumi szinten írtak és nyertek pályázatot. Ennek volt köszönhető, és nagy büszkesége a régiónak, hogy anyagilag szinte önállókká váltak.
Néhány kerületben rendszeressé váltak a Háló klubok. A munkacsoportok fejlődése nagyot lendült azáltal, hogy a régióban a találkozókon rendszeresen munkacsoportokban dolgoznak. Sokan találták meg így a helyüket az egyházban, találtak, vagy alakítottak közösségeket. A HGT belső pályázati kiírására szép számmal készítettek üzleti tervet (pályázatot). Körvonalazódott az a csapat, amelyik a pedagógusok ügyeit viheti előbbre.
A 2007. évben folytatódott a csapatépítés egy partiumi lelkigyakorlat által is, ahol lelkiekben is egymásra talált a bogozói csapat. A kisközösségek közvetlenebb megismerésével próbálkoztak egy-egy közös akció szervezésével is. Máramarossziget is bekapcsolódott a régió munkájába, több helyi találkozón részt vettek nem kis létszámmal, és megérni látszik a helyzet egy kerületi találkozóra is. Fontos a farsangi és szüreti bálok szervezése is, ahol a közös nevetés és vigadozás segít, hogy a résztvevők jól érezzék magukat egymás társaságában. A régióban a gyermek táborok és gyermeknapok szervezésén keresztül kiemelten kezelik az utánpótlás nevelését és ennek eredményeként már lassan felnőttek az ?első fecskék?.

Erdély. Az a tény, hogy Erdélyben élénkebb a Háló iránti igény, részben egy tradicionális értékkultúrával magyarázható. A magyarországi társadalom individuálisabb és szekularizáltabb jellegű, mint az erdélyi. Az utóbbi hátránya viszont, hogy tagjait időnként csak ez a tradíció hordozza, a kellő tudatosodás nélkül. A Háló éppen ezt a tudatosodást, felnőtté válást segíti elő.
Két éve Sebestyén Ottó jezsuita lelkész lett az erdélyi Háló vezetője. Az iroda Csíkszeredán működik, és Csobot Szabolcs szociológus az iroda vezetője. Ebben az időben alakult a bogozók képzésének rendszere. Az Erdély különféle részein élő bogozók két hétvégi programon vesznek részt: egy munka képzésen, melynek célja a nagyobb, a jobb szervezési készség kialakítása és a csapatban való gondolkodás. A másik hétvége egy lelkigyakorlatot ajánl fel a bogozóknak, ahol elsősorban mélyebb imatapasztalatot élhetnek meg, ugyanakkor a csapat spirituálisan összekovácsolódhat. A helyi szerveződéseket erősen támogatják, és élénk csere, kölcsönös látogatások zajlanak közöttük. A helyi találkozókon rendszerint részt vesznek más helységek hálósai is. Rendszeresek a regionális találkozók.
Az utóbbi két évben új programok lettek rendszeressé: a bűnbánati liturgiák, amelyeket bogozók plébániai szinten szerveznek, rendszeres sportvetélkedők kerülnek sorra hálós szervezésben. Három munkacsoport nagyon szép eredménnyel működik.
A pályázatíró munkacsoport már több pályázatot is megnyert, amelyek elsősorban az infrastruktúra fejlesztésében és programok szervezésében jelentenek nagy segítséget.
A mentálhigiénés munkacsoport Csíkszeredán heti négy órás tömbökben vezet önismereti és ima csoportot.
A Háló Gazdasági Tagozata egy szép számú csapatot mondhat magáénak. Ők az erdélyi Háló programok segítését, kis cégek támogatását és a keresztény értékrend elmélyítését szeretnék segíteni.
A legnagyobb hatású eddigi erdélyi rendezvények között megemlítendő az 1999. őszi homoródfürdői első Háló tábor, a székelyudvarhelyi (2001) és a nagyváradi (2006) Kárpát-medencei találkozó, illetve dr. Szabó Ferenc SJ evangelizációs körútja 2001. április 28. és május 6. között.

Délvidék. A vajdaságiak a Pax Romana közvetítésével kerültek kapcsolatba a Hálóval, és képviselőik először az 1995. november 10-12-i domaszéki Kárpát-medencei Háló-találkozón jelentek meg. Nagy élmény volt számukra az 1996. június 14-16-i érdligeti országos, majd az ugyanazon év őszi, csíksomlyói Kárpát-medencei Háló-találkozó, mely nagy lökést adott a vajdasági Háló további szervezéséhez. Ennek alakuló ülése Adán, 1997. január 4-én zajlott le. Megalakult a kezdeményező bizottság a Bácska és Bánát magyar nyelvterületein működő kisközösségek feltérképezésére. A Háló tevékenységét bemutató ismertetőt és a jelentkezési űrlapot Szauer Miklós adai plébános, Csúzdi István és felesége, Erzsi áldozatos munkával 45 plébániára küldték szét. Szép számban érkeztek visszajelzések. A felhívás olyan szórványban élő magyar közösségeket is megszólított, amelyeknek már papjuk sincs. Az első vajdasági Háló-találkozót 1997. augusztus 29-31-én tartották Zentán. Erre Magyarországról és a Felvidékről is érkeztek vendégek, jelen volt és koncelebrációs szentmisét mutatott be Huzsvár László nagybecskereki megyés püspök. Kiemelkedő és emlékezetes eseménye volt a délvidéki Háló életének az 1998. szeptember 25-27-i horgosi Kárpát-medencei nagytalálkozó. Erre az összejövetelre, melyen előadóként részt vett Bíró László püspök és Blanckenstein Miklós, az OLI akkori igazgatója, valamint jelen volt Pénzes János szabadkai és Huzsvár László nagybecskereki püspök is, rávetette árnyékát a NATO-ultimátum, a fenyegető háború, légi csapások. Nagy öröm volt az egész Háló számára, hogy az 1999-es homoródfürdői első táborban, a két hónapig tartó NATO-bombázások ellenére negyven vajdasági résztvevő jelent meg. A Háló zánkai, 2002-ben megrendezett nagytáborát követően a délvidéki Háló élete újabb lendületet vett. 2003-ban ismét Kárpát-medencei nagytalálkozó megszervezésére került sor a Délvidéken, ez alkalommal Tóthfalun. A rákövetkező évben a koordinálást Halmai Tibor és felesége Ági folytatták, immár Muzslyáról irányítva a bogozást. Bekapcsolódásukkal a Háló mozgalom Délvidék számos új területére jutott el. Így került sor Háló találkozóra Székelykevén, Versecen, Sándoregyházán és Pancsován is. 2002 pünkösdjén Molnár Melinda és Mellár József szervezésében a dél-bánáti magyarok képviselői először jártak szervezetten a csíksomlyói búcsúban és találkozhattak székely testvéreikkel. Ez a közösségi találkozás azóta is a délvidéki és erdélyi Háló együttműködésének szép mintapéldája. Az egyes délvidéki körzetekben kialakult a találkozók évenkénti rendje is, pl. az észak-bánáti körzetben Csókán, a közép-bánáti körzetben Muzslyán, a dél-bánáti körzetben évenként váltakozva Székelykevén, Versecen, Sándoregyházán és Pancsován, valamint az észak-bácskai körzetekben Zentán és évenként váltakozva Moholon, Adán és Gunarason. Ugyanakkor Délvidék számos más településén is, így Horgoson, Kisoroszon, Kikindán, Újvidéken, Temerinben és Fejértelepen rendeztek Háló találkozókat. Rendszeressé vált az évenként, november végén megrendezett bánáti nagytalálkozó Muzslyán, az Emmausz fiúkollégiumban, amely 2006-tól az egész délvidéki régió találkozójává vált. Ezeken az alkalmakon rendszeresen részt vett msgr. Huzsvár László nagybecskereki püspök is. Örvendetes, hogy időközben megtörtént a kapcsolatfelvétel a szerémségi és dél-baranyai (Horvátország) magyar közösségekkel is. A Háló munkájában a délvidéki papság is aktívan részt vállalt. Külön említést érdemel Both István főesperes, csókai plébános, akinek váratlan és korai halála a Háló mozgalomnak, de az egész délvidéki magyarságának nagy veszteséget jelentett. Vreckó Ferenc gunarasi plébános hűséges kitartása, illetve Mellár József csókai, Szauer Miklós adai és Palatinus István horgosi plébánosok támogatása nélkül a délvidéki Háló aligha bontakozott volna ki. Három alkalommal került sor olyan látogatás sorozatra, a Háló megfogalmazásában ?portyára?, amely során néhány nap alatt számos helységet látogattak meg a Háló délvidéki és magyarországi vezetői. A látogatások során felkeresték Dél-Bánát és a Szerémség szórványban élő magyarságát is. A 2006 márciusi portya különleges értéke annak ökumenikus jellege volt, mivel a meglátogatott katolikus közösségek mellett a szórvány református gyülekezetek is szívesen fogadták a Háló képviselőit. Legutóbbi portyájukon 2007 májusában Nyugat-Bácska (Verbász, Cservenka, Kúla, Csonoplya, Zombor, Bezdán, Bácskertes) és Baranya (Horvátország ? Csúza, Kopács, Szentlászló) magyarlakta településeit keresték fel és vették fel a kapcsolatot az ottani plébániákkal és közösségekkel. A délvidéki Háló nagy eseményének ígérkezik a 2008-ban ott rendezendő Kárpát-medencei nagytalálkozó. A hálós rendezvényekről hírek rendszeresen a Tóthfaluban megjelenő Hírvivő katolikus hetilapban olvashatók Kovács Szöszill írásainak és Kónya Lívia szerkesztésének köszönhetően.

A Háló műhelyei, munkacsoportjai

A Hálón belül szakmai alapon, változó intenzitással tucatnyi ? gazdasági, média, pedagógus, zenei, pályázatíró, kulturális, klub, külügyi, informatikai, központi, közösségi ? munkacsoport működik.
A gazdasági munkacsoport ? a már említett Háló Gazdasági Tagozata (HGT) ? a Háló egyik legfontosabb munkacsoportja. A 2002-es zánkai tábor után jött létre azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a határokon túli, főleg szórványban élő magyar keresztény közösségek gazdasági megerősítésében, a keresztény életet (is) tönkre tevő munkanélküliség enyhítésében, a munkahelyteremtésben. Első lépésként képzéseket szervez olyan témákban, amelyek hosszú távon megteremthetik a közösség tagjainak megélhetését. Létrehozott egy pályázati kuratóriumot Kárpát-medencei szinten.
A HGT rendezett már fórumokat, üzleti vacsorákat, önkéntes jótékonysági akciókat, pályázatokon traktort nyert, falusi turizmushoz szükséges lakásátalakításhoz pénzt szerzett, adatbázisa, kapcsolatrendszere révén több ukrajnai és szerbiai egyházközeli kisvállalkozásnak segítséget nyújtott. Főleg Kárpátalján nagyon sikeres, ahol többmilliós pályázatot sikerült megvalósítania. Az elmúlt hat évben évente rendeztek HGT-konferenciát magyarországi és határokon túli nagyvárosokban. A munkacsoport egyik legnagyobb vállalkozása egy zártkörűen működő részvénytársaság létrehozása, amely a elképzelések szerint egy elsősorban mezőgazdasági termékeket (pl. pálinka, lekvár, szószok, krémek, stb.) értékesítő szervezet.
A HGT támogatására hozták létre a Halad Egyesületet 2003-ban. Az egyesület nemzetközi konferenciákat szervezett, melyek fő témája a nehéz gazdasági körülmények között élőknek nyújtandó támogatás koncepciójának ismertetése és propagálása volt. Stratégiájában kiemelt fontosságot tulajdonít a biogazdálkodás megismertetésének és elterjesztésének. Erről ismeretterjesztő előadásokat szervezett Kárpátalján és Erdélyben. Gazdálkodók és kisvállalkozások számára biztosít szellemi és anyagi támogatást, a vállalkozókat folyamatosan tájékoztatja a pályázati és más forrásteremtési lehetőségekről és segítséget nyújt számukra azok elkészítésében. Partneri kapcsolatokat keres a vele összeköttetésben álló vállalkozók számára és üzleti kapcsolatok létrejöttéhez nyújt segítséget elsősorban a határon átnyúlóan. Az összegyűjtött magán- és cégadományok felhasználásával pályázati alapot hozott létre, melyből 2005-ben mintegy 3 millió Ft támogatást tudott nyújtani határon túli vállalkozók részére.
A média munkacsoport újságíróképzést szervez a helyi civil társadalom közösségei, valamint plébániák amatőr újságírói részére. 1996 óta több kurzuson több száz fő vett részt a képzésen. 2002 óta a képzés a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel karöltve történik.
Az informatikai munkacsoport a Kárpát-medence területén sok számítógépet telepített, melyek használatát szakképzett munkatársai speciális tanfolyamok keretében oktatják.
A pedagógus munkacsoportot a Hálóban tevékenykedő számos, tágabb értelemben vett pedagógus ? tanárok, gyógypedagógusok, hitoktatók, a nevelés iránt elkötelezett papok ? hozták létre azzal a céllal, hogy segítsék egymást hivatásukban, célirányos pedagógiai programokat szervezzenek.
A Háló külkapcsolataival a külügyi munkacsoport foglalkozik, melynek hármas célkitűzése: kapcsolatot tartani a magyarországi nemzeti kisebbségekkel, a szomszédos országok többségi szervezeteivel és a nyugati magyarsággal. Angol és skót segítséggel ukrajnai egyetemisták tanulmányait támogatta, közreműködésével nagyon szegény, tehetséges fiatalok juthattak továbbtanulási lehetőséghez. Erdélyi árva gyerekek és fiatalok kaptak támogatást több országból a Hálóhoz tartozó közösségek segítségével.
Budapesten és más egyetemi központokban fiatalok pre-evangelizációját és közösségre találását segítik a minőségi kulturális programot és kötetlen együttlétet biztosító klubprogramok a klub munkacsoport irányításával, amely jelenleg a Háló Közösségi Központ tevékenységét segíti.
A közösségi műhely azzal a céllal jött létre, hogy a Háló jobban meg tudja szólítani a lelkiségi mozgalmakhoz tartozó, a plébániákhoz kötődő és a ?nomád? közösségeket, megfogalmazza üzenetét számukra. Eddig három kiadványuk jelent meg: A kisközösség az Egyház személyes arca című füzet, valamint egy szociológiai felmérést összegző két tanulmány, Az egyetemes egyház reménységei ? katolikus kisközösségek kvalitatív vizsgálata és Dél-budai katolikus közösségek ? a személyi kérdőívek eredményei címmel. Mint a vizsgálat készítői írták, ?a felmérés tervezésekor és megvalósításakor az a szándék vezérelte munkánkat, hogy ? első lépésben egy kisebb földrajzi területen, második lépésben pedig a Kárpát-medencében ? minél szélesebb körben, minél mélyrehatóbban megismerjük azokat a közösségeket, melyeket a Háló tevékenységével megcéloz, melyeket küldetése szerint közösségek közösségévé kíván építeni?.
Az elmúlt években alakult az Angyali Kar, melynek tagjai ? 20-22 fő ? havonta találkoznak, mintegy a Háló lelkiismereteként működnek. Létszámuk nincs korlátozva, bővülhet. Fiatalos, vidám társaság, összejöveteleiket oldottság jellemzi. Az Angyali Karnak is van saját lelkigyakorlata. A tagság három feltétele, hogy az illető személy az összejövetelek legalább felén jelen legyen, vállaljon valamilyen hálós szolgálatot, és évente legalább két Háló-találkozón (vagy portyán) vegyen részt.
A Bölcsek Köre is az elmúlt években jött létre koncepcióalkotó, tanácsadói céllal. Művelt, széles látókörű, értékes emberek a tagjai, úgy válogatták össze őket, hogy lehetőség szerint különbözőképpen gondolkodó emberek legyenek és ezáltal a kör spektruma minél szélesebb legyen. , A Bölcsek Köre tagjai többek között Aszalós János matematikus, Jelenits István SchP, Nemeshegyi Péter SJ, Polgári László görögkatolikus lelkész, Szabó Ferenc SJ, Várszegi Asztrik OSB és a Háló vezetői. Általában valamilyen, a Hálóval kapcsolatos problémán gondolkodnak, fogalmazzák meg gondolataikat (így készült például Nemeshegyi Péternek a bevezetőben idézett tanulmánya). Mintegy húszan vannak, egyháziak és világiak vegyesen, évente kétszer szoktak találkozni. A Kör tagjai a Háló találkozók rendszeres meghívott előadói, résztvesznek a Háló táborokban is.
A Háló folyóirata a kéthavonta, nyomtatott formában megjelenő Tarsoly (jelenlegi szerkesztője Puchard Balázs) a Háló-tagság és a mozgalom iránt érdeklődők tájékoztatását szolgálja, míg a hetente megjelenő, elektronikus formában szerkesztett Hírlevelet elsősorban a munkatársaknak szánják.

A Háló működése, felépítése, találkozói

A Hálót négyfős vezetőség irányítja: Puchard Zoltán, Szeibert András, Thuróczy György és Koncz András (utóbbi főállásban). Ők azok, akik teljes erőbedobással működtetik a mozgalmat. Munkájukat segíti a Háló Központban dolgozó iroda egy-egy főállású és önkéntes munkatárssal. Az elmúlt években kialakult gyakorlat szerint a szűk vezetőség hetente egyszer összegyűlik az aktuális ügyek megbeszélésére (szerda hajnali találkozók). Ezen kívül 1996 óta évente egyszer, január 25. körül, Magyarországon vagy a határokon túl van egy bővebb körben rendezett négynapos vezetői találkozó, amely főként tréning és stratégiakészítés. Nevezhető a Háló belső parlamentjének is. Ez is a Háló találkozók kialakult koreográfiája szerint zajlik: van benne komolyság és vidámság, imádság, napi szentmise és mulatság is. Egy év múlva, a következő vezetői találkozón a résztvevők megkérdezik egymástól, hogy mi valósult meg az előző évben elhatározottakból.
A Háló munkatársai a bogozók. Ők azok, akik a ?terepen? dolgoznak, és közvetlenül érzékelik a Háló minden mozgását. Vannak tartósan, hosszú évek óta dolgozó bogozók, mások egy idő után abbahagyják, újak lépnek a helyükbe. Az esztergomi Kárpát-medencei találkozó (2005) óta tudatosabban folyik a bogozók kiválasztása, a Háló-találkozókon felbukkant, arra alkalmas emberek megnyerése. A bogozók képzése is tudatosabbá vált, tréningeket, lelkigyakorlatokat szerveznek számukra. Kiadásra került a Bogozói Kézikönyv, amely a bogozás mibenlétét és feladatait írja le. Elkészült és nagy haszonnal forgatható a Háló-találkozók kézikönyve is.
A Háló szíve-lelke a találkozóiban rejlik, a mozgalom a találkozásokra épül. Ahogy félig tréfásan mondogatják, a ?találkozó a nyolcadik szentség?. A Szentírás tanúsága szerint a találkozásokból evangelizáció született. Jézus és a szamariai asszony találkozása egy közösség hitét alakította. Saulból Pál lett a damaszkuszi úton. A Feltámadottal való találkozás a ?hitetlen? Tamásból hívőt formált. Hasonló csoda történt az emmauszi tanítványokkal. A Háló találkozói ebben a reményben szerveződnek.
A Kárpát-medencében évi 60-70 Háló-találkozót tartanak (ehhez nem számítják az egy napnál rövidebb ideig tartó összejöveteleket, klubprogramokat, stb). A Kárpát-medencében szinte minden hétvégén van legalább egy találkozó valahol, leszámítva a karácsonyi, újévi időszakot. Leggyakoribbak az egy-kétnapos találkozók. A találkozók rendszerint más és más alapgondolatra, vezérmotívumra épülnek, egy-egy kérdést járnak körül. Ehhez kapcsolódóan elhangzik néhány előadás, de a találkozók ?lelkét? a kiscsoportos beszélgetések jelentik. Az előadás nem tarthat tovább 45-60 percnél, a kiscsoportos beszélgetések viszont legkevesebb másfél óráig tartanak. Ezek sosem maradhatnak el, itt mindenki megszólalhat, megoszthatja gondolatait, érzéseit, örömeit és gondjait. E fórumokon mindenki a találkozó előadójává válik. A kiscsoportos beszélgetésekről nem tartanak beszámolót, az ott elhangzottakat titoknak tekintik. Az őszinteség a fontos, nem annyira a téma megbeszélése, hanem az egymással való mély, lelki osztozás. A cél az, hogy mindenki úgy érezze, személye legalább egy valakinek pótolhatatlanul fontos. Egyúttal az is, hogy a közösség minden egyes résztvevőben meglássa a ?csodát?. A résztvevőknek azt mondják: ha közösségből jöttél, képezzél hidat a közösséged és más közösségek között, ha nem jöttél közösségből, igyekezz magadnak közösséget találni ott, ahonnan jössz. A súlypont nem az oktatáson, továbbképzésen van, hanem szeretnék a résztvevőket megérinteni, szeretnék elhitetni velük, hogy Isten országában mindenki főszereplő, csak más módon.
Az előadókat tudatosan választják meg, olyan személyiségeket sikerült már megnyerni előadónak ? a teljesség igénye nélkül ? mint Várszegi Asztrik, Jelenits István piarista tanár, Nemeshegyi Péter, Keresztesné Várhelyi Ilona irodalomtörténész-muzeológus, Tomcsányi Teodóra pszichológus, egyetemi tanár, Nemeskürty István történész, író, Czakó Gábor író, vagy külföldről Anselm Grün, a ma élő egyik legnagyobb teológus és Christoph Schönborn bécsi bíboros érsek.
A Kárpát-medencei nagytalálkozót a munkatársak számára rendezik évente egyszer, általában ősszel. A találkozó helyszíne körbejár, mindig máshol kerül sorra. A Háló táborait a mozgalom iránt érdeklődőknek tartják évente egyszer, 300-400 fővel. Az egyhetes táborban a bogozók családjaikkal együtt vehetnek részt. A találkozók, munkatalálkozó, és a régiótalálkozók is általában háromnaposak. A magyarországi régiókban az elmúlt időszakban évente átlagosan háromszor interregionális, határokon átnyúló találkozót tartottak. Ez azt jelenti, hogy a határ több oldaláról a szomszédos régiók (pl. Kelet-Felvidék, Kárpátalja, Észak-Partium és Északkelet-Magyarország) közösségei egyaránt meghívást kapnak. A nagyobb találkozókon, táborokban hosszabb-rövidebb ideig rendszerint egy vagy több püspök is jelen van, ők is részt vesznek a kiscsoportos beszélgetéseken, gyakran a többiekkel teljesen egyenrangú félként, nem egyházi elöljáróként. A találkozók között rendszeresek a portyázások, egy-egy terület, tájegység meglátogatása, feltérképezése.
Ugyancsak évente rendezik a lelkigyakorlatokat különböző szinteken. 1995 és 2004 között Kárpát-medencei lelkigyakorlatokat tartottak, az elmúlt években inkább régiós lelkigyakorlatok vannak. Sebestyén Ottó külön lelkigyakorlatokat tart a bogozók és az Angyali Kar számára.
Az elmúlt évek közös gondolkodásából született a Hálófa fogalma, amely segít egyrészt jobban felfedezni a Háló struktúrájának rejtett értékeit, másrészt abban, hogy ne veszítsék el, ne hagyják magukra, ?megtartsák? a Hálóval kapcsolatba került embereket. A Hálóban 4 szintű kapcsolati rendszer létezik: a Kárpát-medencei, a regionális, a kerületi és a kisközösségi. Minden szintnek vannak elemei, amelyeket csomópontoknak lehet nevezni. A Kárpát-medencei szintnek egy csomópontja van, a regionális szintnek jelenleg kilenc. Egy régión belül több kerület működhet, egy-egy kerületen belül pedig a kisközösségek alkotják a Háló csomópontjait. A csomópontoknak van 1-2 felelős bogozójuk, akik nem magányosan viszik a feladatokat a hátukon, hanem csapatban végzik szolgálatukat. Mindez egy speciális fa-, gráf- vagy piramisszerkezetet ad ki, amelyben nem személyek, hanem csoportok jelentik a csomópontokat. Ezek elég erősek ahhoz, hogy figyelni tudjanak minden egyes, a Hálóval kapcsolatba került emberre.

Háló Központ, Háló Klub

A Háló Közösségi Központ Budapest szívében, a Ferenciek terén, a Kárpátia udvarban található. Kiállítások, konferenciák, fogadások és műhelyek számára egyaránt ideális helyszín. A nagyterem 100 fő befogadóképességű, itt koncertek, filmvetítések, kiállítások és különböző közösségi és kulturális programok kerülnek megrendezésre. Bérbe is vehető rendezvények céljára. Az 50 fő befogadására alkalmas kávézó végleges kialakítása folyamatban van. A központban működik a Háló irodája is.
Jelenits István a központ megnyitóján azt mondta, hogy a Háló Központ a kultúra és a kisközösségi élet metszéspontja. Éppen ez volt a kezdeményezők kettős célja, hogy a kultúra találkozzon a kisközösségi világgal, másrészt pedig, hogy egy-egy program után az érdeklődő ismerkedjen meg közelebbről a kisközösségek világával. A programok lényeges eleme, hogy a művészeket személyesen is közel akarja hozni a hallgatósághoz. Fellépett itt a Kaláka együttes, Palya Bea énekes, Ferenczi György rock-zenész, Sebő Ferenc énekes, népzenetudós és sokan mások. A műsorok, koncertek után pódiumbeszélgetés következik, amelyet többek között Süveges Gergő, az ismert keresztény televíziós műsorvezető moderál. Sokan nem is csak a programok miatt jönnek, hanem azért, hogy találkozzanak barátaikkal. A központ létrehozásának egyik célja az is, hogy a Magyarországon tanuló határokon túli diákoknak legyen egy találkozási helye, egy pont a nagyvárosban, ahol otthonra lelnek. A szervezők azt is szeretnék, hogy a Hálóhoz tartozó közösségek, főleg a budapestiek, használják ezt a helyet. Ennek megfelelően a Pax Romana vagy a Fokoláre Mozgalom is rendszeresen itt tartja találkozóit és például a keresztény pedagógus Sándor Kör tagjai is itt szoktak összejönni.
A Háló Központ fontos közéleti helyszínné, kulturális központtá szeretne válni. Kínálatában szerepelnek koncertek, kiállítások, irodalmi estek, előadások, ikonfestő műhely, találkozások papokkal, lelkiségi mozgalmak képviselőivel. Szellemiségét a Háló lelkisége határozza meg.
A Háló Központban működik a Kolta Galéria. A névadó Kolta Magdolna, a magyar fotóművészet jelentős alakja volt. A galéria vezetője Katkó Tamás fotóművész. Az itt rendezett kiállításoknak rangjuk van, valódi kulturális eseménynek számítanak, a megnyitókon rendszerint megjelenik a fotós társadalom színe-java.


(A szöveget a Háló kiadványai, internetes honlapja, továbbá saját korábbi cikkei, Háló-krónikája és személyes beszélgetések alapján összeállította: Kovács Péter.)

 
Még nincs azonosítód?
Joomla oldal, készítette: Tel-e-universum Kft.